Négy év háború – Brüsszel egész Európát veszélybe sodorta

2022. február 24-én az orosz fegyveres erők három irányból indítottak támadást Ukrajna ellen. A negyedik éve tartó háborúban több százezer ember vesztette életét, tízezrek tűntek el, és milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat. Érdemi tárgyalások a békéről Donald Trump elnökségének első évében kezdődtek, azonban arról, hogy valódi előrelépés mutatkozik-e, megoszlanak a szakértői vélemények, mivel bizonyos kérdésekben láthatóan nem tudnak megállapodni a felek.

Az orosz-ukrán háború kezdetén számos elemző gyors orosz győzelemre számított. A szakértők többsége úgy vélte, hogy Oroszország katonai fölénye elegendő lesz ahhoz, hogy rövid időn belül térdre kényszerítse Ukrajnát. 

Ukrajna támogatásával háborús veszélybe sodorja Európát Brüsszel Fotó: MACIEK MUSIALEK / ANADOLU

Azonban az ukrán hadsereg a vártnál jóval erősebb ellenállást tanúsított, miközben az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Államok, akkor még Joe Biden vezetésével, egyre nagyobb mennyiségű fegyverrel, pénzügyi forrással és hírszerzési támogatással segítették Kijevet. Az elhúzódó háború mindkét fél számára hatalmas emberi és anyagi veszteségekkel járt, miközben érdemi áttörést egyik fél sem tudott elérni. Bár Oroszország bizonyos időszakokban nagyobb lendületet tudott venni a frontvonalakon, az áttörés elmaradt.

Az ukrán–orosz szembenállás konfliktus gyökerei messzire nyúlnak vissza. 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Ezt követően Kelet-Ukrajnában fegyveres összecsapások kezdődtek, amelyeket a minszki megállapodásokkal próbáltak lezárni. Ezek az egyezmények azonban nem hoztak tartós megoldást: sem a harcok nem szűntek meg véglegesen, sem a politikai rendezés nem valósult meg. A Krím visszaszerzése katonai úton nem volt lehetséges, mivel Oroszország erős katonai jelenlétet épített ki a félszigeten. A háborút megelőző évben végrehajtott nagyszabású orosz–belarusz hadgyakorlatok – amelyek során időnként akár kilencvenezer katona is részt vett a manőverekben – egyértelműen jelezték, hogy Moszkva katonai opcióban gondolkodik. Mindezek ellenére a nemzetközi közvélemény jelentős része nem hitte el, hogy valóban sor kerül a teljes körű invázióra.

Brüsszel Ukrajna mellé állt

A háború kitörése után az Európai Unió és több nyugati ország átfogó támogatási programokat indított Ukrajna megsegítésére. Az EU katonai és pénzügyi hozzájárulása az ukránok háború kitörése óta folyamatos. 

Németország a legnagyobb támogatók közé tartozik: több tízmilliárd euró értékben szállítottak különböző fegyverrendszereket, páncélozott járműveket és légvédelmi eszközöket Ukrajnának.

Elemzések szerint Európa összességében már több közvetlen támogatást nyújtott Ukrajnának, mint az Egyesült Államok.

Az Európai Bizottság 2026-ra/2027-re további nagy volumenű támogatási csomagot jelzett elő, és az EU összesített támogatása nagyságrendileg 195 milliárd euró körül jár.

Az Európai Unió a háború kezdete óta több szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. A cél az orosz gazdaság meggyengítése és Ukrajna tárgyalási pozícióinak erősítése volt. Ugyanakkor egyre több kritika fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy a szankciók nem érték el a kívánt hatást, miközben az európai gazdaságokra is komoly terheket róttak.

A magyar kormány következetesen bírálta a brüsszeli szankciós politikát. Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal hangsúlyozta, hogy a szankciók nem hozták közelebb a békét, és Magyarország nem kíván gazdasági áldozatokat vállalni egy elhibázott stratégia fenntartása érdekében. 

Békemisszió: Orbán Viktor elindítója volt a békefolyamatoknak

2024 nyarán, az uniós elnökség átvétele után Orbán Viktor békemissziót indított, amelynek célja az volt, hogy diplomáciai csatornákon keresztül segítse elő a háború lezárását. A magyar miniszterelnök találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin-ping kínai államfővel, Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, valamint Ferenc pápával is.

A kezdeményezést Donald Trump is támogatta. A két politikus többször egyeztetett a béke lehetőségeiről, Trump pedig már elnökké választása előtt is azt ígérte, hogy hivatalba lépése után mindent megtesz az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. 

2025 elején először körvonalazódtak a béke lehetőségei. Orbán Viktor miniszterelnök 2024-ben megkezdett békemissziója, valamint Donald Trump amerikai elnök nyíltan békepárti álláspontja hozzájárult ahhoz, hogy meginduljanak az első érdemi diplomáciai egyeztetések. Ennek kézzelfogható jele volt a 2025. február 18-án Rijádban megtartott magas szintű orosz–amerikai tárgyalás, amelyen a felek a háború lezárásának lehetséges útjait vitatták meg. Oroszország részéről Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó vett részt az egyeztetésen, míg az amerikai delegációt Marco Rubio külügyminiszter, Michael Waltz nemzetbiztonsági miniszterhelyettes és Steven Whitkoff különmegbízott képviselte. A csaknem négy és fél órán át tartó megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy munkacsoportokat hoznak létre a tárgyalások folytatására. 

A találkozó jelentőségét az adja, hogy évek óta ez volt az első közvetlen, magas szintű egyeztetés Washington és Moszkva között.

Trump békét akar

Donald Trump elnöki programjának egyik központi eleme volt a háború befejezése, és a mai napig is küldetésének tekinti ezt az amerikai elnök, aki megválasztása után különmegbízottakat nevezett ki az ukrajnai és közel-keleti konfliktus kezelésére, és több alkalommal egyeztetett Putyinnal és Zelenszkijjel is. 

A Trump-adminisztráció ugyanakkor jelezte, hogy az Egyesült Államok nem kívánja a végtelenségig finanszírozni a háborút, és inkább gyors politikai megoldást sürget. Ennek részeként átmenetileg felülvizsgálta a külföldi segélyek rendszerét, ami Ukrajna katonai támogatásának jövőjével kapcsolatban is bizonytalanságot keltett.

Míg Zelenszkijjel az első érdem egyeztetés botrányosra sikerült, addig Putyinnal, a 2025 augusztusában lezajlott alaszkai találkozó sikeresnek volt mondható.

Donald Trump amerikai elnök egyértelműen úgy vélte, sikeres tárgyalásokat folytatott Alaszkában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

Az amerikai elnök közölte: a felek egyetértettek abban, hogy

az orosz–ukrán háború lezárásának legjobb módja egy közvetlen békemegállapodás megkötése lenne,

nem pedig egy ideiglenes tűzszünet, amely gyakran nem bizonyul tartósnak. A találkozót követően telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, valamint több európai vezetővel és a NATO főtitkárával is. Azóta több tárgyalási forduló is lezajlott, s az is kiderült, a területi kérdések lehetnek döntőek. Zelenszkij lépései azonban továbbra is azt mutatják, hogy az ukrán elnök valójában nem akar békét, sokkal inkább hatalmának megőrzése és a háború folytatását segítő támogatások megszerzése a célja. 

2026 januárjára több jelentés is közel napi szintű orosz csapásokról számolt be energia-infrastruktúra ellen, több régiót érintve. Az ukrán fővárosban több ezer lakás maradt fűtés nélkül infrastruktúrát ért korábbi csapások következtében és a téli időszakban sokan pokrócokba burkolózva, sötét lakásokban várták a következő napot.

A nemzetközi kárfelmérések szerint az energia-infrastruktúra rombolása 2025-ben tovább nőtt, és ez közvetlenül emelte a helyreállítási igényeket is.

2026 elejétől Oroszország több irányban próbálta nyomás alatt tartani az ukrán terülteket, miközben Ukrajna helyenként visszafoglalásokról számolt be.  A hátország elleni támadások 2026 februárjában is folytatódtak. 

A tét hatalmas: Háború vagy béke 

Miközben Donald Trump a békén dolgozik, a háborúpárti országok veszélybe sodorják Európát. Az Ursula von der Leyen vezette Európa Bizottság minden eszközzel azon dolgozik, hogy Ukrajnát segítse, akkor is, ha ez belesodorhatja Európát egy háborúba. A háborúpárti országokból álló „hajlandóak koalíciója” tervet dolgozott ki, amely már az európai csapatok és katonai létesítmények ukrajnai telepítésével számol. Ukrajna támogatói egyúttal katonai ellenlépések lehetőségét is rögzítették Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az megszegné a tűzszüneti megállapodást. 

A Világbank–ENSZ–Európai Bizottság–ukrán kormány közös felmérése szerint a helyreállítás és újjáépítés becsült költsége 588 milliárd USD ami jelzi: a háború nemcsak katonailag, hanem gazdaságilag is egyre nehezebben fenntartható.