Három hétig Duna-party

Július 13-ától augusztus 3-ig kulturális, leginkább zenei programokkal és nem utolsósorban ingyen várja vendégeit a budai Pázmány Péter rakparton (a Petőfi hídtól a Lágymányosi hídig) a Dunaterasz.

Ismét nagyszerű ötlettel lepte meg a nyári hajnalokon általában szabad ég alatt tartózkodó fiatalokat az A38 állóhajó csapata: az ingyenes Dunaterasszal. A Pázmány Péter rakparton egy kilométer hosszú partszakaszon, nyolc helyszínen zajlanak események. Tehát nyolc ismert szórakozóhely és egy partyszervező csapat (a Cha-Cha-Cha, a Bahnhof, a Ping Pong, a siófoki Renegade, a Natasa Bay, a Rudas Romkert, a Télikert, a Moszkva tér Bisztró, és az elektronikuszene.hu brigádja) ütötte fel tanyáját három hétre a Dunateraszon.

Mi már az első este körülnéztünk a Teraszon, pedig az időjárás nem volt kegyes a velünk együtt sem túl nagy számban lézengő érdeklődőkhöz. A Petőfi-híd felől közelítve egyből a Zöld Pardon teraszába botlottunk, ahol pár száz méterre éppen zajló brutál-metál koncertet figyelhettük kivetítőn. Csakhamar az A38 teraszán találtuk magunkat, ahol épp a sajtót tájékoztatták a szervezők. "A tavaly sikerrel működő Hajóterasz és a teraszkultúra virágzása adta az ötletet" - avatott be minket e meglepőnek nem nevezhető kulisszatitokba Csizmadia Borbála, az A38 munkatársa.

"Ez egy jó lehetőség a kitelepedésre az olyan szórakozóhelyeknek, amelyek nem rendelkeznek kellő külső térrel" - hallottuk az egyik szervezőtől. Szó mi szó, ígéretes programokat kotyvaszt össze a rendezvény, lesz zene, irodalom, kiállítás, vetítések, sportprogramok. Mivel mindegyik helyszín hozza a tőle megszokottat, érdekes hetek elé nézünk, melyek végén már a Szigeten találjuk magunkat.

Forrás: [origo]

Úgy látszik, az idei nyár ismét hozza igazi arcát, két hét jó idő után újra fagyos szél csapott arcunkba. Mi azért végignéztük a rakpartot. A csocsóasztalok kivételével sehol sem verődött össze nagyobb társaság, így a dj-k egykedvűen zenéltek imitt-amott. Jobb híján megfigyelhettük az egyes kocsmák asztalait, volt mindenféle, a klasszikus fapadostól a nádból készülten keresztül a sorozatbeli plázsból ismertig.

Megkóstoltuk a sört, amely mindenhol egyaránt 350 forintot kóstált, de a cigimárkák között sem nagyon válogathattunk. Tekintve, hogy a szél nem akart elállni, egyre többen vettek elő kabátot. Nálunk kabát nem volt, így inkább hazaindultunk. Hazafelé a régi színházi mondás jutott eszünkbe, s reméltük, a rossz főpróbát csak jó előadás követheti.