Casamagica: láthatóvá tett zene

A Dorkandkozma után íme egy újabb épületvetítő formáció, amelynek szoros a kötődése a modern zenéhez. A német illetőségű Casa Magica még egy szabadalmaztatott "lézerhangszert" is kifejlesztett.

A kétfős Casa Magica egyik tagja, Sabine Weissinger művészettörténetet és vallástudományokat, másikuk, Friedrich Förster természettudományokat és alkalmazott neurobiológiát tanult. Förster a nyolcvanas évektől fogva fejleszt különleges diavetítő és lézertechnológiákat, művészi, intermediális és multimédiás kreatív alkalmazások számára. Zenészekkel, táncosokkal és képzőművészekkel is dolgozott együtt.

Weissinger volt már kurátor és múzeumigazgató, jelenleg művészeti és építészeti területen dolgozó újságíró, a Casa Magicában pedig főként az architektúrával összefüggő dizájnkérdések tartoznak hozzá. Európai és amerikai kulturális központokban (Bécs, Lyon, Linz, New York stb.), az egyiptomi piramisokon (!), és ipartelepeken egyaránt vetítettek már; s projektjeikben a képek mozgatásából fakadó hatásokat éppúgy alkalmazzák, mint a zenei alapokat.

A természettudományos és művészettörténeti háttér tetten érhető a páros munkáiban is. A vetített képek között sok a biológiai, organikus minta (pl. levélerezet), akadnak egyéb művészeti ágakból ismerős formulák (ókori freskók). A Casa Magica - szemben a Dorkandkozmával, amelynek tagjai maguk készítik a vetített piktúrákat - az élet egyéb területeiről kiollózott mintákat alkalmaz. A geometria, a gépek világa, a természet képei, a már létező műalkotások mind-mind merítési bázisukhoz tartoznak - ezáltal fokozva a direkt utalások, az emberi lét területeit összekötő vonatkozások gazdagságát.

Forrás: [origo]

A szokásos metódusokkal és lehetőségekkel elégedetlenül, Förster saját, számítógépen alapuló eljárást fejlesztett ki, amely lehetővé teszi a kivetített képek és az architektonikus struktúrák pontos, finom egymáshoz igazítását. Az architektúra többé-kevésbé szabályos vetítővászonként való használata folytán az épület és művészi karakterisztikája egységesül a vetített kép esztétikai dizájnjával. A képek és a beépített tér hatásosan olvadnak egybe és létrehozzák az épületek és városi terek esztétikai metamorfózisát az időben. A teremtett látvány értelmezhetősége állandó ingázásban van; tarthatjuk egyrészt a létező struktúrák direkt művészi kommentárjának, másrészt az építészet teljes illuzionista transzformációjának (s itt párhuzamot lelhetünk a barokk művészek alkotásaival).

A Casa Magica olyan show-kat vagy színfalakat dolgoz ki, amelyek különlegesek és kizárólag egy bizonyos helyszín, alkalom és tárgy számára terveztettek. Az esemény koncepciója egyébként sikeresen integrálható különféle egyéb vizuális médiumokkal (lézer, film, tűzmutatványok, egyéb performanszok).

A műsorban alapvető szerepe van a zenének, így az egész alkotás dinamikája a projektorok programozott távirányítójával tetszés szerint fokozható. Az egyes "diakockák" cseréléséből, avagy a tekercs jellegéből következő alapvető jelentések kombinációiból adódóan a különféle mozgáshatások egész tárháza áll rendelkezésre. A zeneiség mellett ez a filmszerűség teszi a Casa Magica művészi eredetiségét. Ettől függetlenül, vagy éppen ezért, ezen óriási méretű képek mindegyike önmagában is képes előmozdítani a vizuális szenzációt. Noha az architektúrára való vetítések leggyakrabban szabad ég alatt valósulnak meg, tágas termekben éppilyen prímán prezentálhatóak.