Hybrid a Home-ban

Az alapvetően progresszív Home Essence sorozat ezen a szombaton teret adott a tört ütemeknek is, a Hybrid nem kímélte Budapestet.

Az eredetileg Jimmy Van M és a Hybrid részvételével meghirdetett partira végül csak a dél-wales-i duó tudott eljönni, de ellentétben néhány korábbi, hazai példával, ezúttal ez az információ idejében nyilvánosságra is került, a plakátokon már csak a Hybrid neve szerepelt.

Éjfél után értünk az akkor már kellemesen megtelt Home-ba, a nagyteremben Pöli pörgette a közönséget a tél progresszívslágereivel (The Fruit, Chiapet, a Kylie Skylark-remixe és egyebek), megfelelően előkészítve a terepet.

Fél kettő körül aztán megérkezett az est fő fellépője, a köztudottan "kontrasztos" Hybrid, azaz Mike Truman és Chris Healings. A fiúk köztudottan nem igazán szeretnek egy stílusban mozogni, ráadásul igencsak keményen használják a törteket, amellett, hogy vokális, trance-es, dallamos darabok szintén bekerülnek szettjeikbe.

Nem zavarta őket, hogy eladdig progi szólt, szettjük első húsz percét kőkemény break- és effekthegyek alkották - ami annyira ütősre sikerült, hogy utána nem is esett olyan jól, amikor visszavettek a tempóból. A következő egy óra alatt a törtek háttérbe szorultak, inkább vokális, vagy kemény, progresszív darabok következtek.

Felmértük a kistermet is, akkor éppen Clark zenélgetett a "hajóablakos" tánctérnek, sokkal nyugodtabb, dallamosabb zenéket. Visszatérve a nagyterembe hallani lehetett, hogy a négynegyedes szakasznak vége, ismét a zúzás van soron. Szerencsére ezúttal tovább tartott, mint a szett eleji "ijesztés" - nagyon jó, tört, kemény, de táncolható darabok követték egymást.

Ezt a stílust a Hybriden kívül még James Lavelle tudja magas szinten művelni, azzal a különbséggel, hogy míg nem ugrál a progresszív és a break között, hanem egyesíti a kettőt. Kíváncsiak vagyunk, őt vajon mikor halljuk legközelebb Magyarországon.

Lazók Rómeó