A tömegcsókolózástól a minimáltechnóig - interjú Kozma Péterrel, az Erzsébet hidat fényfestő Dorkand

Vágólapra másolva!
Kozma Péterrel, a Dorkandkozma fényfestő párosának tagjával beszélgettünk, aki nem kis elfoglaltságai közepette is időt szakított ránk; Berkes Dóra (aka dj Dork) viszont mostanság még ennyi fél-szabadidővel sem rendelkezik, ő az interjú alatt is javában készült a szombat estére, amikor is fényfestészeti alkotásuk beborítja az Erzsébet hidat.
Vágólapra másolva!

Miért volt csábító számotokra az Erzsébet híd bevetítése?
- Az Erzsébet hídnak nem csupán fizikai paraméterei, de Budapesten elfoglalt pozíciója folytán is ez a projekt az eddigi legnagyobb és legszebb szakmai kihívás számunkra. A házak bevetítésével szemben ezúttal egy igen speciális tér-forma felületeire kell komponálnunk; a mintegy tízezer négyzetméternyi installációt az enyhén íves hídfelszín, a pillérek és a feszítő kábelek alkotta összetett képleten valósítjuk meg. Az áttört, csontvázvékony és -fehér hídtesten kívül semmilyen új, alkalmi felületet nem használunk, kizárólag az adott, gyönyörű, de szikár építészeti konstrukció áll rendelkezésünkre.

Milyen technikai apparátus segíti a vetítést?
- A feladat nagyságát jelzi, hogy harmincnyolc vetítőgép együttes teljesítményére van szükség, melyeket részint a rakpartokon, részint a hídon felállított, hat darab, nyolc méter magas ipari "harmonikaállványon" helyezünk el. Ezek az óriási, változtatható magasságú emelők százezer watt teljesítményű reflektoroknak szolgálnak majd bázisul. Az alkalmazandó technikai apparátus kiterjedtsége a különleges méretekkel indokolható; a híd páratlan helyzete a város szervezetében pedig rendkívüli izgalmas művészi problematikát vet föl.

Mi az Erzsébet híd "mondanivalója" a számotokra?
- Az Erzsébet híd nem csak konstrukciójával idézi távoli rokonát, az organikus anyagokból épített függőhidat, melyet az ember évszázadokkal ezelőtt feszített ki a dzsungel övezte szakadék vagy folyómeder fölött. Olyan önálló, a nagyvárosi dzsungel életébe mégis szervesen illeszkedő tárgyról van szó, amely funkcionalitásán és a városképben betöltött kivételes szerepén felül önmagán túlmutató üzeneteket is hordoz. Budapest pompás földrajzi adottságai festői környezetet biztosítanak a hídnak, hídjainknak; s ezek számát és szépségét elnézve, az ideális viszonyok a hidak tervezőire is igen inspirálóan hatottak. A Vár-hegy vagy a Gellért-hegy alkotta természetes nézőtérről olyan kilátás élvezhető, ami az ember tekintetét az alant elterülő belváros, de főleg a Duna bájai felé tereli. Közhely, hogy a híd mint összekötő, határokat tágító alkotás a metaforikus értelmezés számára szinte kínálkozik az emberi kapcsolatok szimbólumaként megjelenni. Ez egész lényéből, de főleg az értelmi átvitelt leginkább magyarázó célszerűségéből fakad. A Pestet és Budát összekapcsoló Erzsébet híd Budapest létrejöttének százharminkettedik évfordulóján, a Budapesti Búcsún igazán méltán kerül - ha csak egy estére is - figyelmünk középpontjába. A híd eme kiemelkedő tulajdonságai tehát egy olyan alkalom apropóján kapnak még nagyobb hangsúlyt, ami illeszkedik és gazdagítja a híd körül kibontakozó összetett vonatkozásrendszert.

Fotó: Végh András