Nimfomán rocker a házban - megvannak a nyerteseink!

Vágólapra másolva!
Armand van Helden új lemeze olyan, hogy a rockrajongókkal talán meg tudja szerettetni a house-t, illetve fordítva is. Megvannak a nyerteseink!
Vágólapra másolva!

Ismeritek Armand van Heldent? És melyiket? Az Ali G-utánzatú arcszőrzetével vonzó rosszfiút eljátszó egotrippert? Vagy a vigyorgó remixkirályt, akit nem szabad komolyan venni, még sincs nála zseniálisabb? Netán a csajozós, szupersztár house-dj-t, aki napszemüvegben alszik? Esetleg a producert, aki mindig hiphopot akart írni, de igazán sosem sikerült neki, viszont feltalálta a hip-house-t? A mániákus lemezgyűjtőt, aki több ezer rocklemezt guberált már össze, s egyikért sem fizetett egy dollárnál többet?

Valamelyiket biztosan. Néhányan pedig ismerik azt az Armand van Heldent is, akinek nincs a tulajdonában ingatlan vagy autó, szeret New Yorkban gyalogolni, illetve tömegközlekedni, lemezboltok turkálóiban könyékig eltűnni, életre szóló szerelme a rockzene, miközben sok milliót keres a fellépéseivel. Azt az Armand-t, aki gyermekkorát Európában, különféle katonai bázisokon töltötte.

Igen, a holland-indonéz anya és a francia-libanoni apa gyermeke egy valódi US Air Force-baby. Szüleivel megjárta Hollandiát, Törökországot és Olaszországot is. 1988-ban következett Boston, ahol a kissrác hamar felvette a "rosszfiú" életmódot, de annyira nagy gond nem volt vele, hogy ne tanulta volna ki a hangmérnökséget. Hamarosan producerként, illetve dj-ként kezdett tevékenykedni, első kisebb sikereit is itt érte el, majd New Yorkba költözött, ahol sokáig a klubok örök vendége volt, ám soha nem szállt magától, pedig gyakran úgy tűnik, mintha.

Jelenleg 1060 megjelenés fűződik a nevéhez (nem elírás), holott csupán 33 éves. Igaz, 13 évesen vásárolt magának dobgépet, és 15 évesen kezdett dj-zni. Mára már olyan house-nagyságok között említik a nevét, mint Todd Terry, Roger Sanchez, Eric Morillo. Hasonlóan erős mezőnyben tagja az X-mix Productions csapatának, melyet jelenlegi menedzsere, Neil Pettricone alapított, s ahol Todd Terry, Dan Chase, Mark Farina és Junior Sanchez is kollégái.

1992 óta ível felfelé a karrierje, saját produkciói mellett számtalan remix (Faithless, Deep Forest, Dee-Lite, Tori Amos, Jimmy Sommerville, New Order, Real McCoy, Ace of Base, Sneaker Pimps, CJ Bolland) őrzi a nevét az utókornak. A felhozatalból is látszik, hogy nem válogat, a ciki dance-től, az 80's popon és rockon át az underground elektronikáig mindent átfuttat a Van Helden-gépezeten. És ha már underground: Pirates Of The Caribbean, Hardheads és Funky Shelltoes néven hardcore hiphopot, bigbeatet és masszív breakeket is termel, ezek közül jó pár megtalálható például a Chemical Brothers lemeztáskáiban.

Forrás: [origo]

Fiatal producerként, még mielőtt komolyan vették volna, ugyanolyan termékeny volt, mint manapság. Kész számok mellett rengeteg hiphop- és house-, illetve ugye hip-house-sample fűződik a nevéhez. Kis túlzással: sok popzenész az általa (még az is lehet, hogy tiniként) barkácsolt hangmintákból tákolta össze saját zenéjét. Persze Armand is dolgozik mások hangmintáiból, de azok általában klasszikus rockszámok gitárriffjei, esetleg vokálsávjai, ínyencségként.

Sikerének titka, hogy noha populáris előadóvá vált, sosem fakult az elfeledett popzenészek seregébe, ráadásul polgárpukkasztó, kísérletező kedvű egyéniségét könnyen megszereti, akit taszít a popvilág. "A legpopulárisabb underground innovátor" - az efféle címkéket leginkább rá és a hasonló lelkületű Fatboy Slimre szokták aggatni, alighanem joggal. Back-to-back dj-szettjeik különleges csemegét jelentenek...