Tiësto remixelve: néhol jobb, mint az eredeti

Vágólapra másolva!
Az utóbbi három évben a világ legjobb dj-jének választott Tiësto különleges megjelenéssel rukkol elő: a tavaly megjelent Just Be című szerzői albuma legsikeresebb darabjainak legjobb remixeit válogatta össze. A lemez érdekessége, hogy nem kerül a hagyományos értelemben vett kereskedelmi forgalomba, hanem csak az interneten elérhető.
Vágólapra másolva!

E remixek eddig csak maxilemezeken, illetve bakelit formátumban jelentek meg, vagyis vélhetően csak a legfanatikusabb rajongók gyűjteményében szerepeltek. Sőt, néhány teljesen új remix is helyet kapott az albumon, például a UR Junkie XL nevével fémjelzett ultrahosszú, de igen jól sikerült átirata, melynek eredeti verziója bizony elég karcsú volt.

Azoknak, akik ismerik a tavaly év végén megjelent Tiësto in Concert című DVD-t, a Traffic dj Montana-féle verziója és a Just Be Antillas által megálmodott clubmixe már ismerős lehet. Ugyancsak bekerült a válogatásba a BT-vel közös Love Comes Again, igaz, ez már egy újabb, a feltörekvő Mark Norman által készített remixben.

Az album címadó dala, a Just Be egyébként további három remixszel szerepel, melyek közül teljesen friss az Antillas-féle vokál nélküli mixe, a legjobban sikerült, ugyanakkor kevésbé ismert változat pedig az 514 Mix jelzésű track, amely kicsit más irányba viszi el a számot. Bár maga a stílus nem sokat változott, mégis jobb érzés hallgatni.

A negyedik változatot a már-már slágergyárosnak nevezhető Wally Lopez készítette, aki a várakozásnak megfelelően pattogósabbá, diszkósabbá tette a számot, így a Just Be ebben a verzióban el is távolodik a trance-től. Ettől persze nem rossz, a kiállás például kifejezetten érdekes - de nem lesz a keményvonalas trance-rajongók kedvence.

A másik nagy sláger, az Adagio for Strings három újraértelmezést kapott, melyek közül a Danjo&Styles-remix lepipálja az eredetit: pörgősebb, húzósabb, ráadásul úgy sem fullad unalomba, hogy közel tizenkét perc hosszú. Fred Baker remixét akár maga a "Mágus" is készíthette volna, tipikus holland trance - a Tiësto-fanoknak tetszeni fog.

A harmadik, Phynn-féle variáns jól indul, de sajnos előbb a "még hallgatható", majd a végére egyenesen a "tucat" kategóriába süllyed, még szerencse, hogy találni jóval eredetibb darabokat is, mint például a már említett Junkie XL "Air Guitar" jelzővel ellátott remixe. A konvert-DVD-n is hallható, Matt Hales vokálját felvonultató számból tizenkét és fél perces kitűnő változatot varázsolt Junkie XL, aki az A Little Less Conversation című Elvis Presley-számmal vált híressé. (Azóta is alkotott maradandót; érdemes például meghallgatni a Natalie Imbruglia Beauty on the Fire-jából készített munkáját.)

Aztán itt van az A Tear in the Open Leama&Moor által újrakevert verziója, amely talán az album legkevésbé tiëstós száma, de ez érthető, hiszen a holland duó a trance mélyebb vonalában jeleskedik már évek óta. Ez a remix is a progresszív felé húz, érdekes kontrasztot alkot a nyugodt vokál és a húzós alap - az album egyik legjobbja.

Romeo