Mennyit keres valójában egy magánnyomozó?

Vágólapra másolva!
A többség havi néhány százezer, a legjobban keresők több milliós jövedelmet szednek össze a magánnyomozói munkából. Változó, hogy ki milyen megbízást fogad el, mennyire diszkréten dolgozik. A magánnyomozóknak alkalmazkodniuk kell, az elmúlt néhány évben átalakultak a megrendelések: kevesebb a féltékeny férj, és több az eltűnt üzleti partnerét kereső ember.
Vágólapra másolva!

"350-400 ezer forintos megbízási összeg alatt meg sem mozdulok" - jelentette ki határozottan az [origo] kérdésére Szabó Sándor magánnyomozó. Öt éve, amióta magánnyomozóként dolgozik, minden megkeresett forintját a vállalkozásba forgatja vissza. "Ebből építem a márkanevet, mert csak így lehet biztosan sikert elérni a szakmában" - mondta. A megbízónak el kell fogadnia, hogy a minőségi munkát meg kell fizetni, kevés pénzből nem lehet tökéletesen megoldani egy ügyet, anélkül pedig sem én, sem az ügyfél nem éri el a célját" - magyarázta.

A magánnyomozó szerint tevékenységük a bizalomra épül, ezért is volt számára fontos, hogy igényes irodában fogadhassa az ügyfeleket, és ne a "Nyugati téri aluljáróban kelljen találkozni a megbízóval". Hiába vállal valaki például ötezer forintos óradíjért megfigyelést öt órára, ha a tizennyolcadik percben elveszti a figyelt személyt pontosan azért, mert a háttere, a feltételei nincsenek meg ahhoz, hogy teljesíteni tudja a megbízást - mondta.

Például ha valaki a párja hűségéről akar megbizonyosodni, akkor Budapesten a nagy forgalmú utcákon, tereken könnyen lehet leleplező fényképfelvételeket készíteni, hogy kivel, hol találkozik az illető, melyik házba megy be, és onnan mikor jön ki. De ahogy egyre távolabb megyünk a fővárostól, egyre kisebb településen van a megfigyelés, az már messze nem ilyen egyszerű - magyarázta. Ha megállok egy ismeretlen autóval egy falu utcáján, rögtön libennek a függönyök, húzzák a redőnyöket, hogy jó alaposan megnézzék, ki is az. "Ezt a szituációt lehet úgy megoldani például, hogy egy jó középkategóriás kocsival, jól szituált üzletembernek kinézve, az ember eljátsza, hogy éppen lerobbant" - mondott egy trükköt Szabó Sándor, aki szerint ilyesmit egy "fusizó" magánnyomozó aligha tud megoldani.

A fapadosoktól a topig

"Ma Magyarországon ezerötszáz természetes személy rendelkezik magánnyomozói igazolvánnyal, de hogy közülük mennyien ténylegesen aktívak, azt nehéz lenne megmondani" - mondta az [origo]-nak Herczeg Anna, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara magánnyomozói alelnöke. Mellettük nagyjából ötszáz vállalkozás tünteti fel a magánnyomozói profilt a tevékenységi körök között. Ahhoz, hogy valaki magánnyomozói igazolványt szerezzen, legalább középfokú végzettséggel, érettségivel kell rendelkeznie, de szükséges egy három-hat hónapos szaktanfolyam elvégzése is. A jogi diplomával, illetve rendőrtiszti végzettséggel rendelkezők viszont kérésre megkapják az igazolványt, amelyet a rendőrség ad ki - mondta az alelnök.

Szabó öt kategóriába sorolja a magánnyomozást végző vállalkozásokat. A fapadosok válogatás nélkül elfogadnak minden munkát. Havonta talán száz-kétszázezer forint körüli bevételük lehet, amelynek tizenöt százaléka a költség. Az alap nyomozóknak már van irodájuk is, "nem mackónadrágban" fogadják az ügyfeleket, bevételük már elérheti a havi két-háromszázezer forintot, amelynek negyven százaléka a költség. A középkategóriában megfelelőek az irodai és egyéb körülmények, a magánnyomozó képzettsége is megvan a feladatok ellátásához, Szabó Sándor szerint ez a kör már havi ötszázezer forintos bevétellel és szintén negyvenszázalékos költséggel dolgozik.

A felső szint hasonlítható a négy-öt csillagos szállodákhoz, ahol az ügyfél már úgy érezheti, hogy szinte minden igényét kielégítik - mondta Szabó. Erre a körre a visszatérő megbízók jellemzők, és zömében az üzleti szférából érkeznek. Az ügyfelek ismerőseiknek, üzletfeleiknek ajánlják a nyomozóirodát, a tevékenység általában az üzleti partnerek ellenőrzése, általában fix feladatokat kapnak, nagyobb biztonsággal számíthatnak a rendszeres bevételre, amely már meghaladja az egymillió forintot, amelynek negyven-ötven százalékát teheti ki a költség. A topon Szabó szerint azok a magánnyomozó-irodák vannak, amelyek célirányosan, specializálódva dolgoznak. Rájuk jellemző, hogy állandó ügyvédekkel végzik a munkájukat, stabil megbízóik bankok, biztosítók, lízingcégek. Kizárólag az üzleti világnak dolgoznak, ügyfeleik egymásnak ajánlják az irodát, havi bevételük meghaladja a kétmillió forintot, de annál általában sokkal több.

Ki mit vállal?

"Nem vállalok el olyan ügyeket, amelyek ütköznek az erkölcsi alapértékeimmel" - mondta egy magánnyomozó-iroda névtelenséget kérő vezetője az [origo]-nak. Kizártnak nevezte, hogy bűnözőktől fogadjanak el megbízást, de ugyanígy elzárkóznak hivatalos személy vagy politikus megkeresésétől is. Irodájuk nem vállal pénzbehajtási megbízást sem, "az sok esetben már csak egy lépésre van a zsarolástól, netán az önbíráskodástól" - jelentette ki. Nem minden iroda van így ezzel. Egy másik a honlapján azt hirdeti, "angol módszer" szerint vállalnak pénzbehajtást, "ha az adós nem hajlandó fizetni, kollégáink a nap 24 órájában diszkrét 'kíséretet' biztosítanak mellé, ami demonstrálja, hogy a delikvens tartozik! Jellegzetes öltözék, diszkrét megjelenés! Jó megjelenésű, határozott fellépésű adósságbehajtó kollégáink 'Adósságbehajtó Csoport' feliratú öltözetben kísérik, követik az adóst".

Az [origo]-nak névtelenséget kérve nyilatkozó irodavezető szerint olyan munkát viszont elvállalnak, ha valaki azért fordul hozzájuk, mert úgy érezte, hogy a rendőrség idő vagy energia híján nem járt utána valamilyen ügynek. Természetesen a magánnyomozói tevékenységnek szigorú korlátai vannak, hiszen nem hallgathatnak ki senkit, nem végezhetnek házkutatást, de mindenképpen segítségére lehetnek a rendőrségnek. "Nekünk időnk van, az erő viszont a rendőrség oldalán van" - magyarázta.

Egyre több az eltűnt ember

Az elmúlt években jelentősen átalakult a megbízások megoszlása - állította Szabó. Míg a válság kezdetéig, 2008 őszéig a feladatok nyolcvan százaléka a partnerhűség megállapítására vonatkozott, mára ez az arány harminc százalékra csökkent, "egy hónapban talán ha három megkeresés érkezik mostanában" - mondta. Három éve az ügyek tíz százalékát tette ki az eltűnt személyek keresése, öt százalékát az adatgyűjtéssel kapcsolatos megbízások, a maradék öt százalékban kellett egyéb feladatokat ellátni, például lehallgatókészülékeket keresni. Manapság az "eltűnt" személyek felkutatása a megbízások felét adja, "de itt ne a csellengőkre gondoljon bárki is" - mondta.

Azokat kell megtalálni, akik üzletet kötöttek, elvitték az eszközt, a berendezést, de nem fizettek. Tartozik egy cég, de nem lehet elérni, és ehhez hasonló esetek - részletezte. A megbízások további tizenöt százaléka bűncselekményekhez kötődik, eltűnt értékek felkutatása, cégen belüli visszaélések feltárása, magánszemélyek ellen elkövetett csalások felderítése. A maradék ötszázalékos egyéb kategóriában maradtak a "poloskák" megkeresése irodában, otthon, de "a West-Balkán-tragédia után újfajta megbízások is megjelentek, a szülők szeretnék kideríteni, hogy a csemetéjük vajon mit csinál a szórakozóhelyeken, iszik-e, drogozik-e, s szükséges-e éjszaka esetleg érte menni" - mondta.