[origo]
Nyomtatás

Ami júniustól változott a munkajogban
2009. június 16., kedd, 7:45


Június 1-jével hatályba léptek a Munka Törvénykönyvének azon módosításai, amelyek munkajogi eszközökkel kívánják enyhíteni a válság hatásait a munkaidőkeretre, a pihenőidőre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételével.

 


A PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírlevele ismerteti: a napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkáltató eddig legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben határozhatta meg a munkaidőt. Az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható legyen.

Készenlét munka nélkül: nincs plusz pihenőidő

A pihenőidőre vonatkozó rendelkezések is változtak. Június 1-je előtt a munkavállalót a készenlétet követően minden esetben megillette 11 óra pihenőidő. E szabályozástól csak kollektív szerződés tartalmazhatott eltérő szabályokat. Az új szabályok szerint, amennyiben a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően a munkavállalót nem illeti meg pihenőidő.

Rendkívüli munkavégzés: puhultak a feltételek

A rendkívüli munkavégzés szabályai is módosultak. A korábbi szabályok szerint a munkáltató egyes munkavállalók számára - a munkavállalóval történő megállapodás alapján - az éves kétszáz órán felül további legfeljebb száz, összesen tehát legfeljebb háromszáz óra időtartamú rendkívüli munkavégzést rendelhet el.

A munkáltató ezen megállapodást eddig csak olyan munkavállalóval köthette meg, akinek a munkakörével azonos munkakörben az állami foglalkoztatási szervnél munkaerőigényét a munkáltató bejelentette és állásközvetítést kért, viszont az nem járt eredménnyel; a munkavállaló magas szintű vagy kivételes ismereteket, illetve ilyen gyakorlatot igénylő munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a munkáltató működéséhez feltétlenül szükséges. Június 1-jétől elegendő azon feltétel teljesülése, hogy az állami foglalkoztatási szervnél a munkáltató bejelentette munkaerőigényét, állásközvetítést kért, azonban az nem járt eredménnyel.


(MTI)