Stratégiák az első diploma után

Az egyetemisták többsége tisztában van a folyamatos képzés fontosságával. 73 százalékuk szerint az álláspiacra kikerülve szükségük lesz továbbképzésekre, specializációra, hogy megállják a helyüket munkaadójuknál - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. közel 8 ezer hallgatót érintő, "Diplomás pályakövetés 2009" kutatásából. A hallgatók legnagyobb része az első diploma után mesterképzésben szeretné folytatni.

Az első diploma megszerzése után a legtöbben (41,9 százalék) a mesterképzésre (MsC/MA) lépnének tovább. Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki szakok hallgatói körében.

A doktori képzés - a felsőoktatás legmagasabb szintje - különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói között népszerű. Legkevésbé a pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók választják ezt a képzésfajtát.

Tanárok, jogászok, orvosok: szakirányú továbbképzés

A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a diploma utáni szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi és katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.

Amikor a kutatók a diploma megszerzése utáni szakmai specializációra, továbbképzésre kérdeztek rá, azt tapasztalták, hogy a bölcsészet- és természettudományi képzést végzők érzik leginkább szükségesnek a sokrétű továbbtanulást.

Akik a leginkább külföldre mennének

A felsőfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nagyon népszerű. A közel nyolcezer válaszadó több mint egyharmada (34,8 százalék) egészítené ki tudását más országban, akár csak egy-két szemeszter idejére. Feltűnően magas a külföldi tanulmányokat tervezők aránya a művészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági és művészetközvetítői képzések hallgatóinál is. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.

Reális helyzetértékelésről tanúskodik az az adat, hogy a fiatalok 73 százaléka szerint az első munkahelyen szükségük lesz tudásuk elmélyítésére továbbképzéseken.

A Diplomás pályakövetés 2009 című kutatási program részeként elsőként a hallgatók körében került sor országos vizsgálatra 2009. május-június hónapokban. Az első országos vizsgálatban összesen 7837 nappali alap- és osztatlan képzéses hallgató lekérdezését folytatták le. A második országos vizsgálat 2009 őszén indul, amikor 5500, két éve diplomát szerzett fiatalt keresnek fel személyesen a kérdezőbiztosok.