Rosszul fizetik a britek a keleti munkaerőt

Pozitív a kelet-európai EU-munkavállalók tömeges bevándorlásának hatása a brit gazdaságra, de mivel a keletiek zöme a brit átlagnál jóval kevesebbet keres. Jelenlétük azonban bérleszorító hatással is jár éppen a legalacsonyabb jövedelmű hazai munkavállalók körében.

A brit Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság megrendelésére elkészített tanulmány szerint a 2004 óta érkezettek munkavállalásának összesített hatása a brit költségvetésre "valószínűleg csekély, de pozitív", vagyis a keletiek munkavégzéséből származó költségvetési jövedelmek nagyobbak, mint a jelenlétükkel járó szociális kiadások.

A britek bérének 60 százalékát kapják

Az elemzés szerint a keletiek tipikusan a hazai munkaerő átlagos bérének 60-70 százalékát kapják, hozzávetőleg annyit, amennyit az új pakisztáni bevándorlók kerestek a 2005-2008-as időszakban. Ez azt is jelenti, hogy a kelet-európaiak foglalkoztatása valószínűleg negatív hatást gyakorolt a legalacsonyabb javadalmazású munkakörökben dolgozó britek bérezésére is - áll a tanulmányban. A jobban fizetettek nagy többsége sem kap túl sokat: a kelet-európaiak 89 százaléka - a brit munkavállalóknak azonban csak az 57 százaléka - keresett átlagosan heti 400 fontnál (120 ezer forintnál) kevesebbet a vizsgált időszakban.

A vendégmunkások fele hazament

Az elemzésben 1,5 millióra becsülik azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból, köztük Magyarországról. A keleti vendégmunkások fele ugyanakkor már hazament, és jelenleg 700 ezren lehetnek még Nagy-Britanniában.