Munkaidő, gyesről visszatérés - a munkajogász válaszol

Elhagyható-e a munkahely ebédidőben? Jár-e béremelés gyesről visszatérve? Megtilthatja-e a munkaadó a fizetéskiegészítést más munkával? Az utóbbi időben többek között ezt kérdezték olvasóink munkajogi szakértőnktől, Dr. Sipos Márta ügyvédtől.

Három éve dolgozom egy kereskedelmi cégnél. Mától a cég 30 üzlete közül 10-nél névváltoztatás történt. Eközben a munkakör, a munkavégzés helyszíne, a cégvezető személye továbbra is változatlan maradt. Problémám, hogy a cég ennek dacára új munkaszerződést akar üzletünk dolgozóival aláírattatni. Eszerint 3 hónap próbaidővel, új alkalmazottként kívánnak foglalkoztatni. Tanácstalan vagyok. Jogszerű e- az új szerződés?

Válasz: A jogutódlásnál nincsen jogalap ilyen változtatásra. Ennek megfelelően nem köteles az új munkaszerződést aláírni és a munkáltató is köteles Önt az eredeti munkaszerződés szerinti feltételekkel foglalkoztatni a továbbiakban is.

Könyvtárosként dolgozom egy kisközség könyvtárában, ám egyedüli alkalmazottként. A polgármester azonban hivatalos levélben utasított hogy szabadságom esetén saját magamnak kell megfelelő helyettesről gondoskodnom. Kérdésem: utasíthat-e ilyesmire a polgármester? Ez nem a munkáltató feladata lenne?

Válasz: Jól látja, a fenti utasítás kiadása valóban a munkáltató feladata.

Gyes-en vagyok. Elvben ez év 17-étől mennék vissza dolgozni - csakhogy eredeti munkaköröm cégen belüli átszervezések miatt megszűnt. Ebben az esetben köteles vagyok elfogadni a munkáltató ajánlatát, amennyiben másik munkakört ajánl fel számomra? Továbbá hivatkozhat a munkáltató a számomra fizetendő állásidő megtagadására, ha az egyik általa felajánlott munkakört sem fogadtam el?

Válasz: A gyes letelte után is köteles Önt a munkáltató eredeti munkakörében tovább foglalkoztatni. A munkáltatónak emellett kötelessége az Ön munkabérét az időközben történt emelésekkel arányosan emelni - továbbá az eddig ki nem adott szabadságokat is ki kell adnia. A munkakör megszűnését is köteles bizonyítani a munkáltató, ha erre hivatkozással a védettségi idő leteltekor - 30 nap a fizetés nélküli szabadság után - felmond.

Egy elektronikai eszközöket és mobiltelefonokat szervizelő multinacionális vállalatnál dolgozom. Alapesetben minden negyedév végén nyereségrészesedést kapnak a cégnél az egy évnél régebb óta dolgozók. A mobiltelefonokkal foglalkozó egység igazgatója azonban az egyre gyakrabban előforduló lopások miatt úgy döntött, hogy az egység dolgozói idén nem kaphatnak nyereségrészesedést, miközben a többi dolgozónak továbbra is jár. A cég emellett úgy határozott, hogy a negyedévet négy hónap időtartamban állapítja meg. Mennyiben legális mindez és mit tehetünk?

Válasz: Az az érvényben lévő belső szabályzástól függ. Amennyiben a munkáltató mindezt egyoldalúan állapítja meg, akkor legfeljebb az egyenlő bánásmód elvére hivatkozással fordulhat panaszával az illetékes kormányhivatalhoz.

57 éves, start-kártyás munkavállaló vagyok. Középfokú végzettséggel és számítógépes ismeretekkel minőségellenőrnek vettek fel egy multinacionális vállalathoz. Kérdésem a következő: vajon engem is megillet a garantált minimálbér?

Válasz: A 321/2008.(XII.29.) kormányrendelet szerint igen.

Munkahelyemen a napi 30 perces ebédidőt felemelték 60 percre. Ennek megfelelően a megszokott 8 és 1 óra helyett 9 órát kell a munkahelyen tartózkodni... Az utasítás szerint a munkaközi szünet tartalmazza az ebédidőt, valamint a dohányzásra és a magánügyekre szánt időt is.
Kérdésem: van-e joga a munkáltatónak a munkavállalókra erőltetni az 1 órás, kötelező jellegű ebédszünetet, amennyiben nem tudják azt megfelelően kihasználni? (Számomra például ez azzal jár, hogy a fél órás csúszás miatt vagy túl korán kell gyermekemet iskolai ügyeletbe adni vagy délután nem érek oda érte időben...) A szakszervezet már írásban kifogásolta a lépést,az ügyvezető asszony azonban nem reagált. Mit tehetünk?

Válasz: A munkáltató nem emelheti fel egyoldalúan a munkaközti szünet időtartamát. A Munka Törvénykönyve ugyan engedi a munkavállalónak a kedvező mértékű eltérést - ennek formája azonban a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés.

Tudomásom szerint sem a munkaszerződés, sem pedig az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat - a szerk.) nem tartalmazza, hogy ebédidőben nem hagyható el a munkahely területe. Mikor mehet ki a dolgozó ebédelni a munkahelyén kívülre - például a lakására?

Válasz: Az Mt. 103. § alapján a munkavégzés helyét nem lehet elhagyni...

Gyes után egy ismert hipermarketben helyezkedtem el kasszásként heti 2-szer 10 órában. Közben azonban gerincsérvvel is műtöttek - munkám során mégis gyakran kell 20 kg-os csomagokat, zsákokat, üdítőitalokat emelgetnem. Kérdésem: kérhetem-e áthelyezésemet az áruházon belül olyan helyre ahol nem kell ilyen nagy terheket mozgatnom? További problémám: bár 9 hónapja jöttem vissza a gyes-ről, az eltelt idő alatt egyáltalán nem kaptam fizetésemelést. Lehet ezt ennyi idő után követelni?

Válasz: A munkavédelmi felügyeletnek van módja ellenőrizni hogy munkaképességének megfelelő helyen dolgozik-e: elvben az üzemorvos vizsgálatát is kellett kérnie az újbóli munkába álláskor... A gyes, gyed letelte után az Mt. 84 § alapján az időközbeni béremelés mértékének megfelelően kell az aktuális bért rendezni.

Már korábban kaptam munkajogi kérdésemmel kapcsolatban segítséget Öntől. Jelenleg a következő kérdés nem tisztázott számomra. Heti 40 órás főállásban dolgozom egy cégnél. Emellett - ha engedélyt kapok - további jogviszony címén, részmunkaidőben heti 8 órát dolgozom majd egy másik munkahelyen is. Megtilthatja-e a munkáltatóm az újabb munkavállalást még akkor is, ha csak hétvégén, munkaidőn kívül vállalok munkát?

Válasz: Csak akkor tiltható meg a további jogviszony, ha az a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztetné- például épp egy konkurens cégnél vállalna munkát. Vita esetén egyébként a bíróság dönt a kérdésben.

Munkajogi kérdése van?
Foglaljon időpontot személyes konzultációra vagy kérjen írásos állásfoglalást. Aki válaszol: tapasztalt munkajogász szakértőnk, Dr. Sipos Márta. TOVÁBB >>>