[origo]
Nyomtatás

Vicces, kínos, kellemetlen helyzetek állásinterjún
2006. május 25., csütörtök, 13:33


Állásinterjúra gördeszkában vagy tömött hátizsákkal? Kőműves pályázó értelmiségi munkára? "Hercegével" külföldre menekült kiválasztott felsővezető? Nem mindennapos, de valós történetek, melyeket fejvadászoktól gyűjöttünk.


Derűs pillanatokat okozott az interjúztató hölgynek az a férfi, aki a kitöltendő IQ-tesztben a magyar államformára vonatkozó kérdésnél sajátosan értelmezte át az ország jogállását. A férfi a köztársaság vagy királyság válaszadási lehetőségeket figyelmen kívül hagyva "rántotthús-formában" definiálta a magyar államformát, az étel és a haza határvonalainak - általa vélt - hasonlóságára hivatkozva.

Késett, káromkodott, nem őt várták 

Egy másik sztori főszereplője évek óta rutinos fejvadászok vérnyomását szöktette az egekbe. Miután jelöltünk kimerítette a késési tűréshatárt, a fejvadászok telefonon érdeklődtek holléte felől. A férfi köszönés helyett káromkodással "üdvözölte" a fejvadászt. A szálak tovább bonyolódtak, amikor a borostás huszonéves egykedvűen bejelentette: az értelmiségi végzettséget igénylő munkalehetőség őt, mint kőművest nem igazán foglalkoztatja. Később kiderült: a férfi a lakótársának szóló állásinterjú-időpontra érkezett kínos felvezetés után. Az ok: ő fogadta az albérlőtársnak szóló üzenetet, és jobb dolga nem lévén, gondolta: megnézi, miről van szó. 

Kéz és lábtörést?

A következő történet szereplőjét hiába várták állásinterjúra: hosszas késés után sem került elő. A fejvadász telefonos megkeresésére sajnálkozva közölte: kéztörése miatt nem lesz jelen az interjún. A jelölt a megbízót is felkereste, ám itt lábtörésre hivatkozva mondta vissza az előre egyeztetett időpontot. Utólag kiderült: a hazugságra azért volt szükség, mert a férfi félt bevallani: nem szívesen dolgozna vidéken.

Veszíteni tudni kell(ene)  

Nem minden álláspályázó viseli emelt fővel az elutasítást. Példa erre az a férfi, aki a kiszemelt munkáltató nemleges válaszát követően sem vette tudomásul: a cég nem tart rá igényt. Az ex-pályázó cinikus és személyeskedő levélsorozatban ostorozta interjúztatóját. A "levélláncot" végül a fejvadász szakította meg. Az "igazság bajnoka" csupán arról feledkezett el: a cégek többségénél automatikusan tiltólistára kerül az ilyen pályázó.

Gumicsizma, gördeszka, hátizsák

Az alkalomhoz illő öltözék viselése sem mindenki számára egyértelmű. Akad fejvadász, aki találkozott már az állásinterjúra térdig érő gumicsizmában, esetleg megtömött hátizsákkal vagy gördeszkán érkező jelölttel.


Tájékozódás: Fél óra alatt talált a szomszédos utcába

Akadt olyan állásinterjúra készülő, aki a közeli gyorsétteremben próbálta csillapítani a beszélgetés előtti lámpalázat. A nyugtató-kúra olyan jól sikerült, hogy a jelölt a kitűzött interjúidőpont után fél órával még békésen majszolgatta hamburgerét. Ezt követően a fejvadász fél órás mobiltelefonos navigációja után sem talált el a cég két utcával odébb lévő székhelyére. Talán nem meglepő, hogy nem őt választották az állásra. 

Hercegével külföldre menekült a munka elől 

Akad olyan jelölt, akinek az alkalmatlanságára az utolsó utáni körben derül fény. Egy felsővezetői pozícióra pályázó hölgy kiváló végzettséggel, önéletrajzzal és referenciamunkákkal ejtette egyik ámulatból a másikba a fejvadászokat. A tét nem volt csekély: hetek óta jövedelmező felsővezetői pozícióért folyt a küzdelem. A nő könnyedén  vette az akadályokat. A sikeres interjúköröket már csak a munkaszerződés aláírásával kellett volna megkoronáznia, mégis eltűnt, mint a kámfor. A fejvadász végül megtudta a nő előző munkaadójától: a szerződés aláírása előtt néhány nappal megtalálta az "Igazit". Az összeborulás olyan jól sikerült, hogy csapot-papot hátrahagyva elviharzottak külföldre.
 
Takács Gabriella


(jobpilot.hu)