Áttörésre készülnek távmunkafronton

Vágólapra másolva!
Decemberig 3 ezer rugalmas munkahely feltárását és létrehozását vállalta a Telework Budapest Konzorcium egy 2,5 milliárd forintos projekt keretében. Nagy fába vágták a fejszéjüket, ugyanis a magyar cégvezetők eddig konzervatívnak bizonyultak: idegenkedtek a távmunkától és más alternatív munkavégzési formáktól. A program vezetője eddig nyitottságot tapasztalt céges oldalról. Összeállításunkból azonban kiderül, még maradt sok kétely és buktató.
Vágólapra másolva!

2009 szeptemberében indult útjára egy közel másfél éves 2,5 milliárd forint keretösszegű projekt, amelynek célja 3 ezer rugalmas munkahely kialakítása. Olyan munkaköröké, amelyeket nem hagyományos módon - napi 8 órában az irodából - látnak el, hanem egészben vagy részben távmunkában, részmunkaidőben vagy egyéb alternatív úton. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közbeszerésének nyertese a Telework Budapest Konzorcium lett. A tagok között olyan multi cégek találhatóak, mint a Deloitte (üzleti tanácsadás), a Hewitt (humán tanácsadás) vagy a FranklinCovey (felnőttképzés).

A kkv-k fele nyitott új megoldásokra

A konzorcium első körben harminc nagyvállalatot - köztük a Magyar Postát, a Citibankot, a Cerbonát, és az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t - és több száz kis- és középvállalkozást "világít át" azzal a céllal, hogy megmutassák, hogy mely munkakörök lennének elláthatóak rugalmas munkabeosztásban, ezzel növelve a működés költséghatékonyságát. Budai Balázs a Telework Konzorcium vezetője elmondta, hogy a cégek a várakozásokhoz képest nagyobb nyitottságot mutatnak. "A vizsgált kkv-k közül több, mint 50 százalék nyitott az új megoldásokra és ez az arány hasonló a nagyobb cégek esetében is. Természetesen érezhető némi bizalmatlanság is a munkavállalókkal szemben, de a népszerűsítő kampányunk során igyekszünk rámutatni arra, hogy a dolgozó nem csak akkor tud hatékony lenni, ha bent ül az irodában napi 8-9 órát."

Ki nem alkalmas távmunkára?

Budai Balázs hozzátette, nem mindenki alkalmas a rugalmas munkára. "Nyilvánvalóan pályakezdőket nem tanácsos rugalmas, vagy távmunkában foglalkoztatni, mert ezek komoly önfegyelmet igényelnek és elengedhetetlen hozzá némi munkakultúra, szakmai tapasztalat. Nagyobb és hosszabb távú sikerrel kecsegtet, ha már egy ideje a szervezetnél dolgozók munkakörét alakítjuk át rugalmas munkakörré. Egyelőre a rugalmas munkavégzők többsége vezetői pozícióban dolgozik, de szép lassan ez a gyakorlat szivárog lefelé az alsóbb beosztású dolgozók irányába is."

Magyarországon egyébként a távmunkások aránya 2 és 4 százalék között mozog, míg ugyanez az arány a Skandináv területeken akár 20-30 százalék is lehet."

Terhet jelent a vezetőknek

Kiss Anita, egy nemzetközi tulajdonú, budapesti székhelyű kereskedelmi bank HR-igazgatója elmondta, hogy náluk jelenleg is van néhány kolléga, aki részmunkaidőben dolgozik, illetve vezetők, akik rugalmas munkaidőben, de számuk egyelőre nem jelentős. A vállalat részt vesz az ÁFSZ által támogatott, és az EU által finanszírozott projektben. "Folyamatosan vizsgáljuk a lehetőségeket valamennyi rugalmas, atipikus foglalkoztatási forma bevezetésére, ugyanakkor számolnunk kell a veszélyekkel és a következményekkel is. Véleményem szerint mind technikai, mind emberi nehézségekbe ütközhet a munkakörök átalakítása, függően attól, hogy mely atipikus foglalkoztatási formáról van szó, akár komoly költségeket is jelenthet a szükséges feltételek kialakítása. Továbbá, a vezetőkre is nagyobb terhet ró az, ha a delegálás, számonkérés megszokott módján változtatni kell, márpedig ezek a munkavégzési formák a legtöbb esetben ezt indokolják" - jegyezte meg.

Nehézkes a számonkérés

A HR igazgató elmondása szerint a távmunkával kapcsolatban a technikai és a jogi feltételek is komoly problémát okoznak. "A jogi szabályozás bonyolultsága riasztóan hat még a rugalmas munkavégzés bevezetését pártolókra is. A legnagyobb félelmek a teljesítményelváráshoz a delegáláshoz, számonkéréshez, a munkaszervezéshez kötődnek. Összességében úgy gondolom, nyitottak a vezetők a kérdésben, azt azonban nem hiszem, hogy az egész szervezet át tud állni a rugalmas munkavégzési formákra."

Tanácsok távmunkásoknak

Ha már távmunkára vállalkozunk, nem árt néhány tanácsot megfogadni. Klein Sándor pszichológus javaslatai hat pontban.

1. Mindenkinek törekednie kell a személyes kapcsolatok kialakítására és ápolására. Nem minden embernek van szüksége az emberekkel való érintkezésre, de még nekik is törekedniük kell arra, hogy valamilyen formában találkozzon más emberekkel is. Ha másképpen nem megy, egy bizonyos szintig a virtuális kapcsolatok is pótolhatják ezt.

2. Fel kell állítani a prioritásokat.
Nem szabad a munkát halogatni, még akkor sem, ha az elvileg az otthoni munkavégzés adta kötetlenséggel lehetséges. A munkáltató ugyanúgy megköveteli a hatékonyságot és pontosságot, ezért jó, ha az otthoni munkára is szigorú szabályokat vezetünk be magunknak.

3. Az otthoni munka idejére is kell a gyermekfelügyelet. A zavartalan munkát otthon is biztosítani kell, másképpen nem lehet hatékonyan elvégezni a szükséges feladatokat. Éppen ezért javasolt, hogy az otthon dolgozó szülők a munka idejére mindenképpen szervezzék meg a gyermekek felügyeletét.

4. Alkalmazkodni kell a főnökhöz. Mindenképpen rendszeresen kell jelentkezni, de nem szabad abba a hibába esni, hogy minden apró-cseprő kérdéssel felkeressük a felettesünket. A kommunikáció módját (telefon, email stb.) is legtöbbször a főnök határozza meg, melyet maximálisan be kell tartani.

5. Nem szabad a dolgozónak elszigetelnie magát a szervezettől. Távmunkások sokszor úgy érezhetik, hogy már nem részei a vállalatnak. Az ilyen munkarendben dolgozóknak törekedni kell arra, hogy ne önálló dolgozónak, hanem továbbra is egy szervezet részének érezzék magukat.

6. Helyileg elkülöníteni a családot a munkától. Az otthon elvileg az a hely, ahol a családunkkal együtt vagyunk, egy távmunkás esetében azonban a munka színtere is. A két dolgot lehetőség szerint térben és időben is élesen el kell választani egymástól. Tanácsos dolgozószoba, vagy sarok kialakítása, és időben is szigorúan el kell különíteni a munkát a magánélettől.

Dorofejev Tamara