[origo]
Nyomtatás

"Kedves srác" Gyurcsány kulcsembere
2006. július 31., hétfő, 7:45


Régi barátját, Bajnai Gordont bízta meg Gyurcsány Ferenc új kormányának egyik legfontosabb feladatával: ő felel azért, hogy a több ezermilliárd forintos uniós forrásokat megfelelően költsék el. Az egykori KISZ-es diákmozgalmár pályája üstökösként ívelt az üzletembertől a befolyásos vállalati vezetői székeken át az új reformkort ígérő kormány egyik kulcspozíciójáig. Vajon mi áll a rendkívüli karrier mögött? Bajnai Gordon portréja.


A Bajnailévisztől Gyurcsány barátságáig

A Gordon's Dry Gin vagy Gordon Banks egykori híres angol kapus - ma már a szülők sem emlékeznek rá pontosan, hogy melyik adta az ötletet a névadáshoz. A második Gyurcsány-kormányban kulcspozícióhoz jutott Bajnai Gordonra persze szülővárosában, Baján nem csak a furcsa keresztnév miatt irányulhatott rá a figyelem. Édesapja a város, sőt az ország egyik legsikeresebb vállalatának, az egyebek mellett bőrgarnitúrákat gyártó és a tengerentúlra is exportáló BLÉVISZ-nek (Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet) volt a vezetője. Azt, hogy a vállalat mennyire összenőtt édesapjával, jól jelzi, hogy sok helyi csak "Bajnailévisz"-nek hívta.

"Ő egy eléggé visszafogott csávó volt mindig" - jellemzi ma az ifjabb Bajnait egy névtelenséget kérő gyerekkori barátja, a feltűnés kerülése ugyanakkor nem jelentett akadályt abban, hogy már kamaszként közéleti tevékenységbe kezdjen. Tizenévesen - persze iskolai mértékkel nézve - vezető pozíciókba küzdötte fel magát. Sportfelelős volt a gimnáziumi osztály KISZ-alapszervezetében, majd később a városi diákegyesület elnöke is lett. Visszafogottsága ellenére rádiós műsorvezetőként is kipróbálta magát egy 1984-es újságíróképző táborban, és - mint egy ismerőse felidézte - Pink Floydot és Dire Straitst játszott kazettáról társainak.

Sztrájkőrök a rántott hús körül

A diákközösségi munkát folytatta a fővárosban, az akkor még Marx Károly nevét viselő közgazdaság-tudományi egyetemen is. Az ifjú Bajnai lett az ország első hallgatói önkormányzatának vezetője. A tisztség gyorsan meghozta - ha rövid időre is - az országos ismertséget: a másodéves egyetemista szervezte meg 1987-ben a szokatlansága miatt elhíresült, az országos sajtó vezető hírei közé kerülő úgynevezett menzabojkottot. Ennek előzménye az volt, hogy akkoriban fejezték be a Közgáz étkezőjének felújítását, ám a csillogó-villogó menza egyáltalán nem nyerte el az egyetemisták tetszését: mire a hosszú sorból a pultig jutottak, lejárt az ebédszünetük, ráadásul az ételt drágának és vacaknak tartották.

"A szokásos diákforradalmiságon túl konkrét fogyasztóvédelmi problémánk is volt. Egy ideig próbáltunk tárgyalni az illetékes elvtárssal, de amikor nem jutottunk dűlőre, akkor jeleztük, hogy ebben az esetben más lépésekhez fogunk folyamodni. Nem vettek komolyan minket, nem gondolták, hogy valaki ilyet meg mer lépni akkor" - emlékszik vissza ma a történtekre Bajnai, aki többek között a Rajk Szakkollégium akkori vezetőjével, Chikán Attillával egyeztetett az alternatív élelmiszer-ellátásról, a rajkosok még sztrájkőröket is biztosítottak. "Egyszer csak beütött a dolog, nem készültek rá. Volt nem kis meglepetés, még a híradó is kijött, Juszt László volt a riporter" - idézi fel az egykori főszervező.

BalKon a garzonban

A nyolcvanas évek vége hozta meg Gyurcsány Ferenc barátságát is. Bajnai ma már nem emlékszik pontosan az első találkozás helyére és idejére, de arra igen, hogy "hírből lehetett őt ismerni mint a KISZ egyik reformszellemű vezetőjét". Ahogy egyik forrásunk fogalmazott: "Már az is eseményszámba ment, ahogy Gyurcsány bevonult az akkori feleségével az áporodott levegőjű KISZ-kongresszusra". Bár Gyurcsány akkor a pécsi egyetem közgazdász szakára járt, és hét évvel idősebb Bajnainál, a barátság gyorsan kialakult a két hasonló gondolkodású fiatal között. Több forrásunk visszaemlékezése szerint Bajnai 30 négyzetméteres kis lakásában zajlottak hajnalokig a "világmegváltó tanácskozások" Gyurcsánnyal és másokkal. A Bakáts utcai garzon óriási előnye volt, hogy pár száz méterre feküdt a pesti Közgáztól. A régi szervezetekkel szembeni - ahogy ma Bajnai fogalmaz - "szociáldemokrata beállítottságú, demokratikus szocialista alternatíva" létrehozásáról folyó diskurzusoknak nevet is adtak: BalKon, azaz Baloldali Konszenzus.


Fotó: MTI


"Hírből lehetetett őt ismerni"

Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Stumpf István akkoriban ugyan a Fidesz megalakulása körül bábáskodott, de ismerte a Bajnai-Gyurcsány párost is. Szerinte nagyon sztereotíp képek élnek az emberekben arról, hogy mit jelentett a KISZ a '80-as évek második felében és kik voltak azok a fiatalok, akik körülötte tevékenykedtek. Azt mondja, miután 1981-ben a BEFŐT-ön (Budapesti Egyetemisták és Főiskolások Találkozóján) a KISZ- és pártvezérkar együttes erővel leverte a FISZ (Független Ifjúsági Szövetség) megalakításának kísérletét, elágazott az ifjúságon belüli cselekvés útja.

Az egyik ágán a rendszeren belüli reformerek szervezkedtek, míg a másik oldalon a rendszerreformban nem bízó, radikális szakkollégiumi generáció formálódott. Stumpf szerint az előbbiek legismertebb tagja volt Gyurcsány, Szilvássy és Bajnai. Mint fogalmaz, amíg élt Kádár János, félt a fiatalok radikalizmusától. Kádár úgy gondolta, hogy biztosítani kell fölöttük a politikai kontrollt - erre használta a KISZ-t -, "mert különben úgy járunk, mint '56-ban".

"Idealisták voltunk, ki volt akkor realista?" - idézi fel a múltat a Bajnai-féle társaság egyik tagja, Schiffer András, aki ma a Védegylet és a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje. Schiffer konkrét példát is mond: egy 1989-es KISZ-kongresszuson három ember szólalt fel azért, hogy a kommunista ifjúsági szövetség óriási vagyonát (táborok, üdülők stb.) "az utolsó szögig társadalmasítsák", vagyis osszák szét: Bajnai, Gyurcsány és ő. "Készült róla videó is, szerintem Kiss Péterék még most is őrzik valahol a Köztársaság téren" - mondja az akkor 18 évesen a politika közelébe került érdekvédő, aki alkalmanként résztvevője volt a Bajnai garzonjában zajló beszélgetéseknek is. Schiffer egyébként azt mondja, semmi esély nem volt a KISZ-vagyon szétosztására, szerinte a többség inkább azon marakodott, hogy kinek jusson több a koncból.

Nem volt fizetett forradalmár

"Bajnainak soha nem volt hosszú haja, szakálla és fülbevalója, mint Orbánéknak. Ő akkor is ugyanúgy nézett ki, mint most, talán kicsit szőkébb volt a haja. Gyurcsány azonban egészen más volt, SZTK-keretes szemüveget hordott, lenőtt haja volt, nem az a yuppie-design jellemezte, mint ma"  - ad visszamenőleges jellemzést Schiffer. Egyik forrásunk ugyanakkor a külsőségeken túli eltérésekre is felhívja a figyelmet. Szerinte az volt a különbség kettejük között, hogy Bajnai sosem volt "fizetett forradalmár" - ezzel arra utalt, hogy míg Gyurcsány fizetést kapott a KISZ-titkári állásért, addig Bajnai nem.

"Ugyanúgy nézett ki, mint most" Fotó: Fábián Évi

Bajnaiék létrehozták az Unió a Demokratikus Szocializmusért (UDSZ) nevű szervezetet, amiért a jogvédő szerint - a ma már talán furcsán hangzó név ellenére - nincs semmi szégyenkeznivalójuk. "Meg kell nézni, hogy a Fidesz keresztelésekor milyen nevek voltak versenyben" - utal az akkori konkurenciára Schiffer. A szocdem kísérlet azonban egy év alatt elhalt. Bajnai előbb ügyvivője, majd elnöke volt a szervezetnek, és ma már úgy emlékszik vissza, hogy a Fidesz sokkal jobb volt náluk. Azt állítja, hogy nem akartak egy lenni abból a száz szervezetből, amely az Országos Sajtószolgálaton keresztül jelentgeti meg "érdektelen álláspontját". "Aztán feloszlottunk, erről is van egy tévéfelvétel, a nagy pártalakulgatások közepette mi azt jelentettük be, hogy nem alakulunk, hanem megszűnünk" - idézi fel az UDSZ nem túl dicső végét.


Orosztanárok csúcsfizetéssel

Ezekben az években számos más barátság is elindul, Bajnai sorra ismerkedik meg a Fidesz alapítóival Kósa Lajostól Sasvári Szilárdon át Deutsch Tamásig, de Orbánnal azóta is csak felületes az ismeretség. Tagja volt a szintén nem túl sikeres, 33 ifjúsági szervezetet tömörítő MISZOT-nak (Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa). A cserkészektől az ifjú katolikusokig sokan csatlakoztak hozzá, Stumpf vezette, és az akkor már németül és angolul kiválóan beszélő Bajnai volt a külügyi tikár. Rengeteget járt Brüsszelbe, lobbizásának nagy része volt abban, hogy csatlakozhattak az európai ernyőszervezethez. Bajnai ebben az időben - végzős egyetemistaként - hátrányos helyzetű gyerekeknek történelmet is tanított egy akkor általuk elindított és azóta is működő alapítvány keretében.

A '90-es évek elején már egyre lendületesebben indult üzleti karrierje, de még volt egy kis kitérője a politikába. Stumpf meghívta az 1991-ben indult Századvég Politikai Iskolába. Az akkor húszas éveinek közepén járó Bajnai készségfejlesztő tréningeket tartott az első demokratikusan választott parlament képviselőinek, akiket többnyire pártjaik iskoláztak be. Tanítványai között volt a szocialista Burány Sándor, akivel most a fejlesztéspolitika kapcsán ismét összetalálkozott, de oktatta a fideszes Szadai Károlyt - a Magyar Rádió kuratóriumának jelenlegi alelnökét - is, aki az egyik évfolyamon elnyerte az Év diákja címet is. A tanárkollégák között volt Levendel Ádám, Sükösd Miklós, Gyurgyák János vagy éppen Bozóki András. A szintén oktató Stumpf szerint azonban nem volt túl sikeres a képzés: a képviselők vagy megbuktak, vagy lemaradoztak az iskolából.

A rendszerváltás tehát úgy zajlott le, hogy a feltörekvő, pozíciókat foglaló új politikusi nemzedék tagjai közül sem Bajnai, sem Gyurcsány nem lett országosan ismert figura. Mindkettőjüket közelről ismerő egyik forrásunk szerint ez az előbbinél semmi problémát nem jelentett, "de Fletó akkor egy ideig személyes válságba került emiatt". Egyébként mindketten a Creditum nevű pénzügyi tanácsadó cégnél kezdték a '90-es éveket, a személyes kapcsolat közöttük tehát a közös politikai kudarc ellenére megmaradt, de arra már Bajnai sem emlékszik pontosan, hogy voltak-e közös üzleteik. "Lehet, hogy technikailag alakítottunk közös cégeket, amelyek kellettek a tanácsadói munkához, de olyan, amelyben érdemi tevékenységet végeztünk volna, nem volt" - mondja. Gyurcsány 1992-ben önállósodott, és megalakította az azóta híressé vált Altus Rt.-t, de ezt követően is összejártak.

Ablak és lehetőség

Bajnai apja kapcsolatai révén került a Creditumhoz, ahol az ismerősök igazi csodabogárként néztek rá, mivel ő már külsőségekben is igazi nyugati menedzser benyomását keltette akkor, amikor Magyarországon még sok vállalkozó bordó zakóban és pálmafás nyakkendőben járt. "Volt egy filofaxa, amikor olyan szinte még senkinek nem volt az országban, ebben kategorizálta a rá szakadt feladatokat. Olyan szisztematikus rendszert csinált, hogy beszarás. Ezenkívül millió minőségi inge volt" - meséli egy névtelenséget kérő gyerekkori barát, aki szerint mindebben nagy valószínűséggel az Ausztriában is sikeressé váló üzletember édesapa hatása fedezhető fel. (Bajnai szülei nővérével együtt a rendszerváltás után Ausztriába költöztek, apja azóta is egy kereskedelmi céget irányít Bécsből.)

Leosztja a lapokat (Fotó: MTI)

Fél év londoni szakmai gyakorlat (1993, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kivételével négy évig dolgozott a Creditumnál, amelyet az utolsó két évben már Eurocorpnak hívtak, és közben egyre haladt feljebb a ranglétrán. "Olyanok voltunk, mint az egyszeri orosztanárok, akik egy leckével tartanak előrébb a tanítványuknál" - mondja Bajnai, aki az angolban használatos window of opportunity kifejezést használja arra, mi a magyarázata annak, hogy ő és több kortársa hamar jutott el magas pozíciókba. Éppen 1990-ben diplomáztak a Közgázon, ahol olyan tudást halmoztak fel, ami mindjárt vezető pozícióba emelte sokukat, és ők bátran éltek is ezzel a lehetőséggel - sorolja -, miközben a külföldi illetőségű pénzügyi, gazdasági cégeknek ők kellettek, nem a 20-30 évet szocialista nagyvállalatoknál lehúzott régi káderek, akiknek az ismeretei gyorsan elavulttá váltak.

1995-ben ment át a CA-IB Értékpapír Rt.-hez, ahol gyorsan ügyvezető igazgató, majd 29 évesen már vezérigazgató-helyettes lett. A vállalatfinanszírozási és tőkepiaci részleget bízták rá, és a legkomolyabb hazai cégeket vezette be a tőzsdére: OTP, Richter, Mol, Matáv. A VICO és a - Kóka János nevével fémjelzett - Elender értékesítésénél is ő bábáskodott, de a kereskedelmi tévés koncessziók, a Danubius Rádió vagy a Lapker privatizációjánál is. A 2000-ig tartó időszakot tömören csak úgy foglalja össze az [origo]-nak: "Kutya keményen dolgoztunk a 90-es években, tényleg éjjel-nappal kellett hajtani, de nagyon sokat tanultunk a külföldi cégektől."

A halk szavú úriember

Jöttek az elismerések is (amelyeket egyébként a hivatalos önéletrajza nem említ). A két legrangosabb ezek közül, hogy a Central European Business Review 1999-ben a kelet-közép-európai régió legígéretesebb üzleti vezetői közé választotta, 2003-ban pedig a Menedzserek Országos Szövetsége az Év Fiatal Menedzserének kiáltotta ki. Nem sokkal később felkerült a 100 leggazdagabb magyar listájára, bár szerinte a sajtó túlbecsüli milliárdosnak nevezett vagyonát. Egyik legutóbbi elismerését egyébként épp Kóka Jánostól kapta. A gazdasági miniszter idén március 13-án a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (polgári tagozat) adta át Bajnai Gordonnak még a Wallisnál végzett munkájáért "a hazai vállalatirányítási kultúra fejlesztése terén elért eredményei, kiemelkedő szakmai és vállalatvezetői munkája elismeréseként".

Az összes forrásunknak feltettük a kérdést: mi emelte fel Bajnai Gordont a sikeres fiatal üzletemberek között is a csúcsra? A szükséges alapok mellett (intelligencia, motiváció, munkabírás) a "nagyfokú" irodalmi műveltséget, a "rendkívüli" szociális érzékenységet, valamint a korrektséget emelték ki az őt ismerők a háttérbeszélgetések során. Ki ezt, ki azt, de két tulajdonságot mindenki megemlített: halk szavú és úriember. "Biztos nem szabad ilyet mondani egy magas kormányzati beosztásban lévő valakiről, de ő egy kedves srác" - mondja a volt kolléga, Wachsler Tamás.

A miniszterelnök emberei (Fotó: MTI)

Politikai kapcsolatait nem sorolják a karrierbefolyásoló tényezők közé az általunk megkérdezettek. Érdekes azonban, hogy az évtizedek óta bevallottan baloldali, szociáldemokrata nézeteket valló Bajnai Wallisnál töltött évei alatt több Fideszhez köthető személy került magas pozícióba a cégnél vagy annak tulajdonában lévő valamelyik vállalatnál. A már említett Wachsler a Fidesz politikusa volt, és az Orbán-kormány államtitkára. De ott van még Gansperger Gyula, aki Orbán miniszterelnöksége idején ÁPV-vezér volt és Fürjes Balázs, aki Deutsch Tamás sportminiszter mellett volt kormánymegbízott, valamint az idei Fidesz-kampányban a Polgári Kormányzás 2006 Budapest programigazgatójaként tevékenykedett.

Adódik a kérdés: jó stratégaként a szocialistákkal szembeni másik politikai oldalnál is be akarta biztosítani magát Bajnai? "Lehet, hogy voltak ilyen megfontolások is a Wallis akkori vezetésében, de nem került tesztelésre. Én eljöttem a Wallis tulajdonában álló cégtől, a Fidesz meg nem került kormányra. Tehát a dolog teljesen spekuláció. De ha volt is ilyen spekuláció, akkor sem azt mondanám, hogy micsoda felháborító, hanem azt, hogy okos" - feleli erre a politikától mára eltávolodott Wachsler Tamás.


Hajdú-Bét akkor és most

Az üzletemberre 32 évesen bízták rá a tulajdonosok 2000-ben az ország egyik legnagyobb cégcsoportját, a Wallis Rt.-t, amelynek portfóliójába akkor több mint 100 különféle vállalat tartozott, és több ezer munkavállaló. Egyebek mellett a debreceni központú Hajdú-Bét Rt., amely meghatározó baromfifeldolgozó volt akkor magyar szinten, a víziszárnyasokból készült termékek előállításában pedig európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb. A Wallis 1998-ben szerzett tulajdonrészt a cégben (egy év múlva pedig többségi tulajdont), miután az orosz válság miatt padlóra került a cég.

Tönkrement családok

A Bajnai megjelenését követő évben ismét sikerült nyereségessé tenni, de 2003-04-ben összeomlott a vállalat, amelyet felszámolás alá vont a Wallis, így a Hajdú-Bét nem tudott fizetni a beszállító libatenyésztőknek. A többnyire családi vállalkozásokat akár generációk óta működtető gazdák nagyrészt teljesen tönkrementek, mindenüket elveszítve többen öngyilkosok lettek.

"Utólag nézve valószínűleg reménytelen próbálkozás volt" - mondja ma Bajnai, aki szerint ő is követett el "részhibákat". Ezek közé sorolja, hogy a Wallisnak már jóval korábban, 2000 elején be kellett volna látnia, hogy ezt a befektetést valószínűleg elveszíti, és nem lett volna szabad további milliárdok bepumpálásával életben tartani a céget a talpra állás reményében. Amikor már 10 milliárdot bukott a befektetésen a fő tulajdonos és Bajnai szerint odáig fajulhatott volna a dolog, hogy a többi Wallis-tulajdonú vállalat (köztük például a jól teljesítő Graboplast vagy az Ingatlan Rt.) több ezer munkahelye is veszélybe kerülhetett volna, a rendelkezésre álló források kifogytak, és a hitelező bankok válaszút elé állították a tulajdonos céget. A felszámolás során a jogszabályok szerint a vagyonból elsőként a munkavállalók és az APEH, majd a jelzáloggal rendelkező bankok részesültek, a beszállítóknak viszont a mai napig 5,5 milliárd forinttal tartozik a cég.

Forrásaink egymástól függetlenül is azt állítják, hogy Bajnait emberileg is rendkívül megviselte ez a történet, hat kilót fogyott abban az időben. 2003 végétől megkezdődtek a károsultak tüntetései is, ahogy Wachsler fogalmaz, sokszor "nem lehetett bemenni tőlük az irodába". Az ügy az utóbbi pár hétben ismét okozhatott álmatlan éjszakákat Bajnai számára. Alig nevezték ki a fejlesztéspolitikai kormánybiztosi posztra, mikor először épp az elméletileg mögötte álló nagyobbik kormánypárton belülről érték támadások. Az MSZP egyik képviselője, a mezőgazdasági vállalkozó Karsai József egy frakcióülésen bírálta élesen a Hajdú-Bét ügye miatt, felemlegetve az öngyilkosságba menekült gazdákat is. Karsai azóta a nyilvánosság előtt elásta ugyan a csatabárdot, de nem sokkal később a Képviselői Irodaház elé vonultak a Hajdú-Bét-ügyben károsult gazdák, egyebek mellett "A kormány szégyene, ami történt" feliratú táblákkal tüntettek.

Előkerült az ügy

A parlamentben pedig a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke, Font Sándor kérdezte a kormányfőt, hogy "alkalmas  lehet-e tízezer milliárd forint elosztására az a személy, akit kilenc ember öngyilkosságával szeretne szembesíteni Karsai József szocialista képviselő?" Font azt a kérdést is feltette: "Tényleg az az új kormányzati struktúra, hogy off-shore cégekbe menekült vezérigazgatókkal szeretnénk a 10-12 ezer milliárd ideérkező európai uniós pénzt szétosztani?"

Tüntető gazdák - "Nem lehetett bemenni tőlük az irodába" (Fotó: MTI)

Három ciprusi bejegyzésű off-shore cég is megjelent ugyanis a Hajdú-Bét felszámolásánál, de Bajnai visszautasította az [origo]-nak azt a feltételezést, hogy vagyont mentettek volna ezekbe. Azt állítja, hogy a Wallis is off-shore cégtől vette a Hajdú-Bétet, és semmi törvénytelenség nem történt a csődeljárás alatt, állítja, hogy minden dokumentum évekre visszamenőleg nyilvános. Hangsúlyozza, hogy az egész ügyben a legnagyobb pénzügyi vesztes a Wallis a maga 10 milliárdos bukásával, ami miatt az anyacég értéke megfeleződött, a Hajdú-Béttől a mai napig a legtöbbet a Wallis követeli, pontosabban követelné. Háromszázalékos tulajdonrésze miatt maga Bajnai is komoly összeget bukott.

Font Sándornak sincsenek ugyanakkor bizonyítékai törvénytelenségekre vagy az off-shore cégek szerinte gyanús szerepére. "Mondhatnánk azt, hogy úgy tűnik, minden törvényes volt, nyugodjunk bele. De ennek az ügynek a morális része a legfájdalmasabb, az, hogy a hatóságok nem tudtak semmit tenni egy láthatólag jól  megszervezett felszámolás ellen, aminek a végén a gazdák tönkrementek" - mondja a képviselő, aki szerint Bajnai felelőssége azért is nagy, mert a nevét adta az ügyhöz. "Mondhatta volna azt is a tulajdonosoknak, hogy ne haragudjanak, de én nem teszem meg, hogy nem fizetek ki 5,5 milliárdot a gazdáknak. És akkor még nem tudták, hogy öngyilkosságok sora fog bekövetkezni. Azt mondom, hogy jogosak a kormányellenes táblák, jogos, hogy a tüntetés összeköti magáncégek csődjét a mostani kormánnyal" - véli a Fidesz mezőgazdasági politikusa.


Feltűntek a rózsaszín párnácskák

Bajnai 1992-ben vette feleségül egy közgázos egyetemi diáktársát, akivel együtt lakott már a Bakáts utcai garzonban is. "Tipikus legénylakás volt, de egyszer csak feltűntek az ágyában kis rózsaszín párnácskák, amit nem tudtunk mire vélni. Mondtuk neki, hogy Gordon, ne szórakozz, mik ezek?" - idézi fel egy barát, milyen jelei voltak a későbbi menyasszony megjelenésének. A legénybúcsú Stumpf  István emlékei szerint "komoly ivászatba torkollott" Nemesnádudvaron, ahol azóta is pincészetet tart Bajnai. A házasságból két gyermek született: Zsófia 1995-ben, András pedig 1998-ban. Évek óta nem élnek ugyanakkor együtt, de továbbra is házasok. "Igaz, külön élünk, de jogilag nem vagyunk válófélben, nehogy azt írja, mert megharagszik a feleségem" - mondja Bajnai.

Úgy tűnik, Bajnai Gordonnak nem lehet túl mozgalmas magánélete. Mikor forrásainkat arról faggattuk, hogy milyen az élete a munkahelyen kívül, mi a hobbija, mit csinál szabadidejében, akkor többnyire csönd következett. "Nem tudok semmiről, nincs ideje semmire" - hangzott rendszerint a válasz. Más azt említette, hogy Bajnai hetente többször külföldön van, ha pedig Magyarországon tartózkodik, akkor 12-14 órákat dolgozik. "Ha beszélni akarok vele, akkor mindig írok neki egy sms-t, aztán este, úgy 8-9 után szokott hívni, hogy mondjad gyorsan, most két tárgyalás között vagyok, mit akarsz?" - meséli Nagy András, Bajnai csapatkapitánya a 43. sz. Építők focicsapatából. A focira és másik kedvenc elfoglaltságára, borászatára ugyanis igyekszik időt szakítani.

Jól védi a közeli lövéseket

Bajnai igazolt kapusa a BLASZ-1/B-ből idén kiesett 43. sz Építőknek, amelyet még 1949-ben alapítottak (régi időket idéző kék-fehér címerében két panelház és egy daru), de ma már magánkézben van a csapat. Az amatőr csapat tulajdonképpen egy baráti társaság: ügyvédek, vállalkozók és menedzserek alkotják. Mint a csapatkapitány hangsúlyozza, "a cél a szórakozás, s ezért még mi fizetünk a klubnak". Bár Bajnai - vagy ahogy a csapattagok szólítják, Gordi - az első számú kapus, a kedd és csütörtök esti edzéseknek csak harmadára, míg a szombat délelőtti meccsek felére tud eljárni. Rendszerint kihagyja a mérkőzések utáni sörözgetéseket is, és inkább gyerekeivel tölti a hétvégéket.

"Borzasztóan nyugodt a kapuban, néha már zavaróan az, például a többi kapussal ellentétben nem flúgos, még csak nem is szokott ordítozni" - mondja Nagy András, aki középső védőként együtt irányítja hátulról a csapatot Bajnaival. "Ő pont az ellentéte a tartalék kapusuknak, aki többször kiállíttatja magát, mint a mezőnyjátékosok együttvéve" - teszi hozzá a kapitány, aki szerint a nyugodtság nem lassúságot jelent. "Rendkívül jók a reflexei, a közeli lövéseket jól védi, a rávezetéseket, az egy az egybe ziccereket kifogja. De mint mindenkinek, neki is vannak gyenge pontjai, a beadások, a magas labdák nehézséget okoznak, ilyenkor a magas hátvédek segítenek neki" - mondja Nagy. Az előnyös tulajdonságok között említi, hogy csapattársa sosem fél, bátran jön ki a kapuból.

Nagy elmondása szerint Bajnai állandó céltáblája a poénkodásnak, egyrészt a pozíciói és vagyona, másrészt az időhiánya miatt elkövetett bakik okán. Például állandóan az orra alá dörgölik, hogy olyan anyagi háttérrel, amilyennel ő rendelkezik, a 43.sz. Építőknek a Bajnokok Ligájában kéne focizni, nem a Budapest-bajnokságban, másrészt pont ő az, aki - elfoglaltságai miatt - többnyire elfelejti befizetni a kétezer forintos havi tagdíjat. "Ilyenkor meg szoktuk kérdezni tőle, hogy ennyire nincs pénzed, esetleg befizessük helyetted?" - mondja a csapatkapitány. Bár öltönyben jár a pályára Bajnai, azért néha van némi gond a szerelésével. "Volt, hogy zokni nélkül jött edzésre, vagy a meccs után rohant valahová, és az öltözőben hagyta a cipőjét, úgy vittük utána" - teszi hozzá Nagy.

Bajnai nem egy Kóka

A kapitány egyike annak a szűk baráti körnek (egykori bajai barátok, csapattársak, üzletemberek és politikusok), amely lejár időnként Bajnai pincészetébe, Nemesnádudvarra. A szőlőt más gondozza, de egyik informátorunk szerint "ha összejön a férfitársaság, akkor Gordon mindig mond egy rövid köszöntőt, bemutatja fehér- és vörösborait, amit aztán végig is kóstolunk". Bajnainak nincs túl sok ideje a Baja melletti birtokára lejárni, de van egy fix időpont, amit sosem hagyna ki, ez a minden évben július elején megrendezett bajai halászléfőzőverseny, amelyenn saját VIP-sátorral rendelkezik. Mint egy másik informátorunk mondja, a hosszú hétvége mindig a pincénél kezdődik, azt követi a halászléfőzés, majd ha még belefér, fürdőzni is elmegy a társaság. Az összejöveteleken a kormányból leginkább Kóka János és Gyurcsány Ferenc (ő inkább csak a miniszterelnöksége előtti időben) szokott részt venni.

A kabinetből Gyurcsánnyal és Kókával áll közelebbi viszonyban az új kormánybiztos. Utóbbival való kapcsolata annak fényében is érdekes, hogy több forrásunk úgy tudja, Gyurcsány Bajnait szerette volna első kormányába gazdasági miniszternek, de ő informátoraink szerint inkább Kókát ajánlotta. Bajnai erről az [origo]-nak adott interjújában érezhetően nem szívesen beszélt, és csak annyit mondott: "A kormányfő kikérte a véleményemet róla, ami ugye azt feltételezi, hogy már volt egy jelölt a fejében".

Forrásaink szerint egyébként már többször kapott felkérést különféle pozíciókra Gyurcsánytól az elmúlt két évben. "Egyszer volt konkrét felkérés, és akkor azért mondtam nemet, mert azt gondoltam, hogy nem volt olyan helyzetben a Wallis, hogy én tisztességgel felállhattam volna. El kellett végeznem az előző feladatomat" - mondja ma az érintett. Egy névtelenséget kérő informátorunk ehhez hozzáteszi még: "Abban az első másfél évben Gordon nem látta biztosítottnak, hogy meg tudná valósítani az elképzeléseit. Igaz, a tanácsaival akkor is segítette Gyurcsányt, akit nagyon nagyra becsül."

"Nagyon nagyra becsüli Gyurcsányt" (Fotó: MTI)

Bár Kókával jó személyes viszonyban van Bajnai (korábban utaltunk rá: az Elender kapcsán hivatalosan is dolgoztak együtt), több informátorunk szerint "Bajnai nem egy Kóka". Ezen azt értik, hogy az orvos végzettségű gazdasági miniszterrel ellentétben a közgazdász kormánybiztosnak nincsenek hosszú távú politikai ambíciói. "János már rég ambicionálta a politikusi pályát, és hozzá illik is ez a világ, ő ugyanis eléggé nárcisztikus hajlamú, bár a kritikát nem nagyon viseli. Vele ellentétben Gordon inkább háttérember-alkat, ő nem fog megjelenni egy választókerületben nyugdíjasokat győzködni, hogy szavazzanak rá" - állítja mindkettőjüket jól ismerő forrásunk.

Politikai ambíciók helyett a szakmai feladat nagysága vonzza Bajnait - nagyjából így lehetne röviden összefoglalni az általunk megkérdezettek véleményét arról, hogy akkor mégis miért állt be - ha jól gondolják forrásaink, csak egy bizonyos időre - politikusnak.

Egyedül Stumpf István fogalmazott meg némi ellenvéleményt. Szerinte akár "az is elképzelhető, hogy Bajnai személyében egy új politikustípus jelent meg". "Olyan gyorsan változik a világ, hogy nem feltétlenül kell kijárni az inaséveket, ahogy a Viktor mindig fogalmaz - persze ő Gyurcsányra utalva. Ráadásul nagyjából ugyanazok a képességek kellenek egy állami szerv vezetéséhez, mint egy vállalatéhoz" - mondja a politológus, aki szerint a politikában az érzelmi dimenziónak jelentősebb szerepe van, mint az üzleti életben, ezért például a Hajdú-Bét-ügy felszínre kerülése még sok fejfájást okozhat Bajnainak és főnökének, Gyurcsány Ferencnek.

Lencsés Csaba


[origo]