[origo]
Nyomtatás

Sólyom kegyelme nem tetszik az MDF-nek
2006. november 16., csütörtök, 10:49


Dávid Ibolya, a Fidesz-kormány volt igazságügy minisztere szerint problémás, hogy Sólyom László a felülvizsgálati eljárást megelőzően adott kegyelmet a szentesi orvosoknak. Szikinger István alkotmányjogász az [origo]-nak korábban azt mondta: mivel az államfő eltért a korábbi kegyelemezési gyakorlattól, célszerű lett volna megindokolni a döntését.


Elgondolkodtató Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint, hogy a szentesi orvosok ügyében a köztársasági elnök még a felülvizsgálati kérelem előtt adott kegyelmet. Dávid Ibolya szerint mindez azért problémás, mert a felülvizsgálati eljárásban az alapítélethez képest hoz majd ítéletet a Legfelsőbb Bíróság. A pártelnök erről csütörtökön reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában beszélt.

Az MDF elnöke szerint nem lehet az ítéleteket a kegyelmezési eljárással felülírni, magyarul tiszteletben kell tartani a bíróság első-, másodfokú döntését, valamint a harmadfokot, vagyis a felülvizsgálatot is. Dávid hozzátette: a Fidesz-MDF kormány idején arra próbáltak törekedni, hogy kiszámíthatóvá tegyék a kegyelmi eljárást, ami az elnök szerint a demokráciában nem feudális jog. Dávid kifogásolta azt is, hogy Sólyom László, nem indokolta az ítéletet, annak ellenére, hogy ez nem kötelező az államfőnek.

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn kegyelemből enyhítette a szentesi orvosok büntetését. A szentesi kórház sebészeti osztályának korábbi vezetőjét június 16-án jogerősen három év börtönre ítélték, mert több mint kétszáz alkalommal végzett külföldi betegeken műtétet úgy, hogy azokat sürgősségi ellátásként jelentette, és ezzel több, mint 65 millió forint kárt okozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A hároméves börtönbüntetést az államfő egy évre mérsékelte. A kórház korábbi főigazgatóját, aki a beavatkozásokat engedélyezte, a bíróság egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta; Sólyom ezt két év próbaidőre felfüggesztette.

Sólyom László döntését az [origo]-nak kifogásolta Szikinger István is. Az alkotmányjogász szerint az államfők a korábbi gyakorlata szerint akkor éltek a kegyelemezési joggal, ha az eljárás során történt családi katasztrófa vagy betegség miatt a bírósági ítélet különlegesen méltánytalan lett volna. Szikinger szerint mivel ettől eltért az államfő, ezért célszerű lett volna indokolnia az ítéletet. Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal szóvivője szerint viszont, mivel az államfő soha nem indokolja meg döntését, így nincs értelme arról beszélni, hogy Sólyom László egy konkrét ügyben eltért a kegyelmezési gyakorlattól.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium statisztikái szerint az átlagosan, évente beadott 1000 kegyelmi kérelemből mindössze 33 esetben adtak kegyelmet a köztársasági elnökök. Sólyom Lászlóhoz az elmúlt 15 hónapban 1665 beadvány érkezett, az államfő ebből 30 adott kegyelmet.


[origo]