Nyomtatás

Újabb drasztikus módszerrel korlátozná az Alkotmánybíróság mozgásterét a kormány, válaszul arra, hogy a testület az elmúlt hetekben több, a kormánypártok számára fontos törvényt megsemmisített - értesült több, egymástól független kormánypárti forrásból az [origo]. Az Ab  hatásköreinek 2010-es csorbításával felérő korlátozást információink szerint a tavaszi ülésszakon elfogadandó alaptörvénymódosítás-csomagba építenék be.

Ez utóbbira az Ab tavaly decemberi döntése miatt van szükség, amellyel a testület megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Ez az alaptörvény tervezetének elfogadása után fél évvel megszavazott csomag írta elő például, hogy a pártállami vezetők által elkövetett egyes bűncselekmények nem évülnek el, ez tette lehetővé a volt kommunista vezetők nyugdíjának és egyéb állami juttatásainak csökkentését; de ebbe foglalták bele a kormánypártok a bírák nyugdíjkényszeréről szóló előírásokat is (ezeket a testület már tavaly nyáron megsemmisítette), az Ab azonban formai okokra hivatkozva megsemmisítette őket, mondván nem átmeneti, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezéseket rögzítenek.

A Fidesz frakcióvezetője rögtön az Ab-döntés bejelentése után közölte, hogy az alaptörvénybe építik majd a formai okból megsemmisített részeket. Ezeket azonban információink szerint egy új, az Ab-re vonatkozó bekezdéssel is kiegészítenék, amelynek értelmében az Ab jövőbeni döntéseinél nem hivatkozhatna az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlatára, hanem kizárólag az 2012 januárjában hatályba lépett Alaptörvényt vehetné alapul a döntéseihez.

 Eddig elment, de most berágtak

Az Ab lényegében minden érdemi határozatában figyelembe szokta venni korábbi döntéseit, illetve általánosságban a rendszerváltás óta kialakult döntési gyakorlatát. Így tett a kormány számára kellemetlen közelmúltbeli döntéseknél is, például az átmeneti rendelkezések decemberi, vagy a választási eljárási törvény (és benne az előzetes regisztráció) három héttel ezelőtti megsemmisítésekor, de akkor is, amikor a hajléktalanok közterületen élési tilalmának vagy a bírák kötelező nyugdíjazásának szabályait minősítette alkotmányellenesnek.

Pokol Béla - régóta mondja, hogy csak az alaptörvény lehet irányadó

Eddigi döntéseit a jövőben azonban már annak ellenére sem vehetné figyelembe a testület, hogy 2012 februárjában épp a kormány egy alaptörvény-értelmezési indítványára mondta ki, hogy "az újabb ügyekben felhasználhatja azokat az érveket, amelyeket az Alaptörvény hatályba lépése előtt hozott korábbi határozatai az akkor elbírált alkotmányjogi kérdéssel összefüggésben tartalmaztak". 

Mivel a kormánypártok ezt a hozzáállást akkor nemhogy nem kifogásolták, de a kormány egy indítványa egyenesen úgy hivatkozott a korábbi Ab-gyakorlatra, mint amit a maga részéről is irányadónak tart, az, hogy most megszüntetnék ezt a gyakorlatot, egyértelműen arra utal, hogy az utóbbi hetek Fidesz számára jelentős presztizsveszteséget jelentő döntésein rágtak be a testületre.

Ezt a gyanút - illetve a megfogalmazást - az [origo]-nak több, magas pozíciót betöltő kormányzati, illetve fideszes forrás is megerősítette. Egyikük szerint a helyzet ugyan az alaptörvény hatályba lépése óta egyértelmű volt, de "most már muszáj rögzíteni is, mert az Ab nem vette tudomásul vagy nem vette figyelembe". A Fidesz elnöksége hétfői ülésén az átmeneti rendelkezések alaptörvénybe illesztéséről tárgyalva információink szerint foglalkozott a kérdéssel, de végleges döntést még nem hoztak az ügyben.

Csak az alaptörvény mutathat irányt

A pártvezetés tagjai közül Kövér László egyébként a nyilvánosság előtt is több alkalommal bírálta az alkotmánybírákat, akik szerinte "politikai pályára léptek" közelmúltbeli döntéseikkel. Egy decemberi rádióinterjúban a házelnök a hajléktalan-döntésre utalva jelentette ki, hogy az AB határozatát "semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni".

A testülethez  2010 szeptemberében csatlakozott öt új, Fidesz által delegált alkotmánybíró - Balsai István, Szalay Péter, Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla - egyébként egyes Ab-döntésekhez fűzött különvéleményeiben már több alkalommal is hivatkozott rá, hogy a testület nem dönthetett volna a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján. Az elvet mindannyiuk közül Pokol Béla képviseli a leghatározottabban, aki már alkotmánybírává választása előtt is több konferencián, tanulmányában, illetve az alaptörvény előkészítő bizottságnak írt 2011-es állásfoglalásában is sürgette, hogy a régi alkotmányon alapuló alkotmánybírósági döntések hatálya szűnjön meg.

Három héttel ezelőtti, a regisztrációs szabályok elmeszelő határozathoz csatolt különvéleményében Pokol élesen bírálta, hogy "a többségi határozat nem az alaptörvény alapján, hanem a már nem hatályos alkotmány talaján állva született meg. Ezt szerinte "nem lehet elfogadni, mert az alkotmánybíróságnak az alaptörvényt kell védenie, és ennek alapján kell meghoznia határozatait.".