[origo]
Nyomtatás

Az egyetemisták tartásdíjáról
2006. március 27., hétfő, 12:18


A családjogi törvény az előfeltételek és az elnevezés tekintetében is különbséget tesz a  kiskorú, valamint a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartására irányuló szülői kötelezettség között. A rokontartásért a gyermeknek is "meg kell dolgoznia".


Kiskorú gyermek vonatkozásában gyermektartásról,  tanulmányait folytató nagykorú gyermek vonatkozásában pedig rokontartásról van szó. A két jogi kategória közötti fő különbség az, hogy a kiskorút a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles eltartani, nagykorú esetén ellenben csak akkor és olyan mértékben kötelezhető tartásra, ha a saját megélhetését nem veszélyezteti ezáltal.

A családjogi törvény rendelkezései értelmében a rokonaival szemben, az a nagykorú személy jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs. (Rokontartásnak tekintendő nem csak a gyermek, hanem pl. az unoka, szülő, nagyszülő eltartása is.) Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A rokontartás - így a nagykorú gyermek tartásának - feltételei ennek értelmében, hogy az érintett:

  • magát eltartani nem tudja (munkaképtelen),
  • tartásdíjra kötelezhető házastársa nincs,
  • tartásra a saját magatartása miatt nem érdemtelen.

A maga eltartására való képtelenség általában munkaképtelenséget (betegség, rokkantság, idős kor miatt) jelent. A rokonok, így a szülő kötelezésére ebben az esetben is azonban kizárólag akkor kerülhet sor, ha a rászoruló személynek tartásra kötelezhető házastársa nincs. A házastárs - aki a családjogi szabályok szerint nem minősül egyébként rokonnak - tartási kötelezettsége megelőzi a rokonokat terhelő tartási kötelezettséget.

Az érdemtelenség vizsgálata körében a Legfelsőbb Bíróság - egy konkrét eset kapcsán - rámutatott arra, hogy "kizárólag a tartásra jogosított gyermek nagykorúsága idején tanúsított magatartást lehet figyelembe venni még akkor is, ha a szülő és a gyermek közötti kapcsolat megromlása már a gyermek kiskorúsága idején megkezdődött."

A családi kapcsolat felbomlását a bíróság nem tekinti elfogadható indoknak a szülővel szembeni tiszteletlen viselkedésre, továbbá rögzíti, hogy a szülővel szembeni alkalmazkodás és a tisztelet joggal elvárható akkor is, ha a gyermek a szülő véleményével vagy egyes cselekedeteivel nem ért egyet.

A tartásdíj feltételei

Külön szabály rendelkezik arról, hogy rokontartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.

A Legfelsőbb Bíróság XXIX. számú Polgári Elvi Döntése kifejezetten a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

  • A szükséges tanulmányok körébe tartozónak tekinti az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok elvégzését.
  • A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatosságának  tulajdonít alapvető jelentőséget, nem érinti azonban a folyamatosságot az indokolt megszakítás.
  • Rendelkezik arról is, hogy milyen esetekben mentesül a szülő a tanulmányait folytató, egyébként munkaképes nagykorú gyermeke eltartása alól, így, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan, vagy a tartásra kötelezettel illetve annak együttélő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség), illetve, ha ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
  • A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.

A kialakult ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a (gyermek)tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekinti az esetben is, ha a kiskorúság idején megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni időre is átnyúlik.


Szükséges tanulmányok

"A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképző tanfolyam stb.), valamint főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a főiskola, egyetem nappali tagozatán. Tartási kötelezettség szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamnak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra. Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeiről, valamint megélhetéséről maga gondoskodjék." (XXIX. PED)

A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét per kapcsán foglalt állást az életpályára való felkészülés szempontjairól a nagykorú gyermek tartásdíj iránti igényével kapcsolatban.

"A tanulmányokat folytató nagykorú gyermek tartási jogosultságának megállapításához irányadó szempontokat a XXIX. számú Polgári Elvi Döntés tartalmazza, mely leszögezi, hogy a szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is. Az a körülmény azonban, hogy az elvi döntés a nappali tagozaton folytatott tanulmányokkal kiemelten foglalkozik, nem jelenti azt, hogy a továbbtanulásnak valamilyen más formája a tartásra való jogosultságot kizárja. Tekintve, hogy a gyakorlatban legtöbbször nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók tartásra való jogosultsága vitás, az elvi döntés ezekben a perekben csupán a bizonyítási eljárás megkönnyítését célozza azzal, hogy ilyen esetekben a továbbképzés más lehetőségének a vizsgálatát mellőzhetővé teszi. Ez azonban nem mentesíti a bíróságot az alól a kötelezettség alól, hogy megfelelő tényállás esetén részletesen vizsgálja a gyermek és a szülök körülményeit annak elbírálásához, hogy az egyéb továbbtanulási formák között a gyermektől elvárható-e az, hogy munkaviszonyt létesítsen, és ezzel saját létfenntartását biztosítsa."

A bíróság az általa vizsgált esetben megállapította, hogy "a gyermek által folytatott tanulmányok hetente négy alkalommal délután 1/2 3 órától este 8 óráig a gyermeknek a tanintézetben való jelenlétét igénylik, ezen felül a nyelvi továbbképzés érdekében napközben is időigényes tanulást követelnek meg. Az alperes bizonyította, hogy emellett a gyermek fennmaradó idejében intenzív olasz nyelvoktatásban is részt vesz, így a tanulás által le nem kötött ideje csekély. A csatolt iratok azt az alperesi előadást is alátámasztják, hogy a gyermek az adott feltételek mellett megkísérelte munkaviszony-létesítését, azonban jelenlegi képzettségének és egészségi állapotának megfelelő részmunkaidős munkaviszony létesítésére nem volt lehetősége. Az orvosszakértői véleményből kitűnik, hogy a gyermek gerinc-rendellenessége miatt fizikai munka végzésére nem alkalmas. Ilyen körülmények között nem róható a gyermek terhére az, hogy tanulmányai folytatása mellett nem létesített munkaviszonyt." (BH 1990. 104.)

"Szükséges tanulmánynak minősülhet az újabb szakma megszerzésére irányuló tanfolyam, ha a nagykorú gyermeknek a már megszerzett szakmájában a gazdasági struktúra átalakulása miatt távlatilag nincs lehetősége az elhelyezkedésre. "

"A gyermek által választott első szakma megszerzése után bebizonyosodott, hogy az azzal szerzett képzettség nemcsak átmenetileg, de az átalakult gazdasági struktúrában távlatilag sem alkalmas arra, hogy a gyermek későbbi életében stabil munkalehetőséget és kereseti forrást jelentsen. A bíróság tehát - mérlegelési jogkörében eljárva - okszerűen és megalapozott jutott arra a következtetésre, hogy a korábbiakhoz képest a felperestől már csekélyebb anyagi áldozatot követelő, újabb szakma megszerzése a gyermek életének további alakulását meghatározza, munkavállalási esélyeit döntően befolyásolhatja, így az szükséges tanulmánynak tekintendő. " (BH 1997. 28.)

Folyamatosság

"A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.

Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja)." (XIX. PED)


A szülő mentesülése, a tartásdíj mértéke

"A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.

A gyermek továbbtanulásra való alkalmatlansága címén a szülő mentesül a tartási kötelezettsége alól, ha a gyermek "főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik.

Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. "A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a főiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülőjével vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít."

"A szülő csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására eltartani. A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása - legfeljebb pár hónap kivételével - a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szülő nem köteles a gyermeket eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell - a rászorultság mellett - a tartásra kötelezett szülő teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az őt terhelő kötelezettségekre.

A munkaképes nagykorú gyermek részére - szükséges tanulmányai folytatásának idejére - fizetendő tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülő teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülőtől - vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel - mennyiben várható el, hogy ő is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényező a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredő rendszeres jövedelmét stb.) és vagyonát.

A gyermektartásdíj mértékének további tényezője a tartásra kötelezett szülő teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülő a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülő és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetően jelentősége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülő tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes." (XIX. PED)


[origo]