[origo]
Nyomtatás

Egészséges olajosok
2007. december 1., szombat, 7:30


A tél a legjobb időszak arra, hogy megkóstoljuk az olajos magvakat: a diót, a mogyorót és társaikat - egyrész ilyenkor van szezonjuk, másrészt egészséges, finom rágcsálnivalók. Ihlet a mókusoktól, receptek a Női Lapozótól.


Dió

A hosszú életű, hatalmasra növő diófa Perzsiából származik, közel 21 fajtája ismert a világban. A fa csonthéjas gyümölcse a dió, melynek latin neve - Juglans - Jupiter nevéből származik: azaz a dió olyan gyümölcs, amely még egy istennek is kedvére való lehet. A diófát nemcsak gyümölcse miatt ültetik, faanyaga is különleges, hiszen nagyon ellenálló és tartós.

A dióból készítenek likőrt, olajat, szószokat, de felhasználja a kozmetikai ipar, húsos héjából (a diókopácsból) pedig festék is készíthető, sőt, régen a diófőzetet fejtetű ellen és a hajszín élénkítésére is használták. 

A dióval készült főzeteket, krémeket külsőleg bőrbetegségek, pattanások, fekélyek, ekcéma ellen használják, a diós ülőfürdő pedig aranyér ellen ajánlott. A hagyományos kínai gyógyászatban a diót igazi "életelixírnek" tartották, amely jót tesz a vesének, az agynak és a bőrnek is.

A dió nagyszerű forrása a telítetlen zsírsavaknak, és - mint az egy kutatásból kiderült - néhány szem dió egy-egy magas zsírtartalmú, nehéz étkezés után normalizálhatja a koleszterinszintet. A dió segít megőrizni a vérerek rugalmasságát is. A gyümölcsben ráadásul sok omega-3 zsírsav és antioxidáns is található.

Piacolás és tárolás

Ha hámozatlan diót vásárolunk, igyekezzünk aranyszínűt venni, ezeknek ugyanis a legvékonyabb a héja, ezeket a legkönnyebb megpucolni. A pucolt dió könnyen avasodik, így mindig alaposan vizsgáljuk meg, nem túl porhanyós, vagy kellemetlen szagú-e a dió.

Akár tisztítva, akár héjastul vesszük a diót, tároljuk száraz, hűvös, fénytől védett helyen - a legjobb a hűtőszekrényben, egy légmentesen zárható dobozban, vagy a kamrában, textilzacskóban felakasztva. Így akár hónapokig is eltartható.

A darált diót megóvhatjuk attól, hogy megromoljon, ha cukorral összekeverve tesszük el. A diónak markánsabb ízt ad, ha felhasználás előtt megpirítjuk. Ha már nem túl friss a dió, felhasználás előtt áztassuk tejbe, majd alaposan csepegtessük le - így még tavasszal is kellemes ízű lehet a gyümölcs.

Forrás: [origo]


Bajor diós rozskenyér

Hozzávalók:
1 kg rozsliszt, 1 csomag szárított élesztő, 3 teáskanálnyi só, két marék dióbél

Elkészítése:
A dióbelet száraz serpenyőben állandó kevergetés mellett pirítsuk meg, majd hagyjuk kihűlni. A lisztet, a sót és a szárított élesztőt, valamint a pirított diót tegyük dagasztó tálba. Elektromos dagasztóval kezdjük el keverni, közben kis adagokban annyi langyos vizet adjunk hozzá, hogy keményebb kenyértésztát kapjunk. Dagasszuk legalább tíz percig. Tegyük a tésztát langyos helyre, kelesszük addig, míg duplájára dagad. Borítsuk lisztezett deszkára, gyúrjuk át jól. Formázzunk belőle két darab kerek cipót, majd tegyük sütőlapra. Tetejét késsel vágjuk be rácsosra, és kelesszük még legalább fél órán keresztül. Előmelegített sütőben 180 fokon süssük körülbelül 40-50 percig.


Mogyoró

A Törökország területéről származó mogyorót már az ókori görögök és rómaiak is kedvelték, és a mai napig Nagy-Britannia egyik legkedveltebb - sövényként is ültetett - növénye. Az apró, kerek gyümölcsöket kemény héj fedi - pénzérmékhez való hasonlatossága miatt néhány kultúrában a szerencse szimbóluma a mogyoró.

Igen gazdag fehérjében, telítetlen zsírsavakban, B1- és B6-vitaminbanm vasban és folsavban - éppen ezért az egyik legegészségesebb nassolnivaló, ráadásul a vér koleszterinszintjét is csökkenti. A gyümölcsben más diófélék ásványianyag- és fehérjetartalmának a duplája található, különösen sok benne a kálium, a cink, a mangán, a magnézium és a réz. A mogyoró leveléből készült főzetet a népi gyógyászatban sebek, gyulladások kezelésére használják, de a szépségápolásban is szerepet kaphat, hiszen nagyon jó összehúzó, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő is egyben.

A mogyorót leggyakrabban önmagában fogyasztják, de készítenek belőle alkoholos italokat, ízesítenek vele csokoládét és kávét. A mogyoróolaj igen intenzív ízű, és legtöbbször főzésre vagy sütésre használják.

Az egyik legkedveltebb csemege a mogyoróból készült krém, amelyet sütemények és édességek ízesítésére, vagy kenyérre kenve ehetünk - ebben a mogyoró minden áldásos hatását megtalálhatjuk. 

Piacolás és tárolás

A leggyakrabban a megpucolt, hántolt, tisztított mogyorót találhatjuk meg a boltok polcain, de időnként egész, héjas mogyorót is lehet vásárolni (vagy, akár saját magunk is leszedhetjük, ha akad a közelünkben mogyoróbokor). Keressük a nagyobb, kerek szemeket, és óvatosan vizsgáljuk át, ne legyen közötte kukacos vagy túlságosan puha.

A mogyoró igen könnyen megromlik, ezért a beszerzése után igyekezzünk minél hamarabb felhasználni. Hűvös helyen, jól záródó dobozban viszonylag sokáig eltartható, de ilyenkor érdemes néhány hetente átnézni, és a penészes vagy férges szemeket kidobni.

Forrás: [origo]


Mogyorós kifli

Hozzávalók:
A tésztához: 6 dkg margarin, 5 dkg élesztő, 5 dkg cukor, 50 dkg liszt, 2,5 dl tej, 1 db tojás, csipet só
A töltelékhez: 10 dkg mogyoró, 1 evőkanál napraforgómag, 10 dkg cukor, 1 dl habtejszín, 7,5 dkg rumba áztatott mazsola
Egy evőkanálnyi margarin a sütőlap megkenéséhez, 1 tojássárgája és 1 evőkanál tej a sütemény megkenéséhez

Elkészítése:
Az élesztőt elmorzsoljuk, egy csipet cukorral és három evőkanál liszttel langyos tejben feloldjuk. Meleg helyen letakarva felfuttatjuk. Kissé megolvasztjuk a margarint és a maradék lisztet, a tojást, a sót és az élesztőt hozzáadva sima tésztát gyúrunk. Cipót formálunk belőle és meleg helyen hagyjuk a duplájára megkelni. A mogyorót és a napraforgómagot apróra vágjuk. Megolvasztjuk a cukrot, karamellizáljuk és a tűzről levéve hozzáöntjük a tejszínt. Lassú tűzön sűrűre főzzük, belekeverjük a mogyorót, a napraforgómagot és a mazsolát. A tésztát téglalap alakúra nyújtjuk, először három csíkra, majd háromszögekre vágjuk. A tölteléket elosztjuk rajta és kifliket tekerünk a tésztából. Margarinnal kikent sütőlapon elrendezzük a kifliket és 10 percig még kelesztjük. Összekeverjük a tojássárgáját és a tejet, ezzel megkenjük a kifliket és előmelegített sütőben, 225 fokon, 15 perc alatt megsütjük.


Gesztenye

Szelíd vagy vad - a gesztenye hatalmas rajongótáborral rendelkezik (akár az ínyencek, akár a  kézügyességüket próbálgató óvodások között), annak ellenére, hogy a szelídgesztenye és a vadgesztenye csak nevében, és a termés alakjában hasonlít egymásra, tulajdonképpen két teljesen különböző növényről van szó.

Az ehető szelídgesztenye Indiából származik, de Európában mindenütt elterjedt - a középkorban, az erdőben gyűjtögető emberek számára a gesztenyéből őrölt liszt volt az egyik legfontosabb táplálék.

A gesztenye fáját gyakran használják bútorok készítésére, Olaszországban pedig hagyományosan gesztenyefából készülnek azok a hordók, amelyekben a balzsamecetet érlelik. A gesztenyefa kérge egyfajta természetes tannint tartalmaz, melyet sokáig használtak a bőrök cserzésére.

A gesztenye rengeteg káliumot, B-vitaminokat és C-vitamint is  tartalmaz. A szelídgesztenyéből készült főzet az egyik legnagyszerűbb házi szer a köhögés enyhítésére - legyen szó asztmás rohamról vagy egyszerű megfázásról. Hasmenés ellen is hatásos, ha nyersen eszünk néhány szem gesztenyét, a gesztenyefa kérgéből készült tea pedig kiváló görcsoldó.

Piacolás és tárolás

A legjobb, ha magunk szedjük a gesztenyét, mert megsütni, vagy más módon felhasználni frissen a legjobb! Ha piacon vagy boltban vesszük, akkor keressünk olyan szemeket, amelyek nagyok, a héjuk fényes, nincsenek rajta elváltozások. A gyümölcs frissességéről meggyőződhetünk, ha a csúcsos felénél óvatosan megnyomjuk: a nem annyira finom gesztenye ugyanis tapintásra puha héjú, mivel belül már összeszáradt.

A gesztenye hűvös, száraz helyen több napig eltartható. Sokkal jobban járunk azonban, ha a félkészre főzött, megpucolt gesztenyét lefagyasztjuk. Fagyasztott gesztenyemassza (édesített vagy natúr) és egész gesztenye egész évben kapható.

Forrás: [origo]
Gesztenyeleves

Hozzávalók:
20 db gesztenye, 4 szál petrezselyem gyökér, 1 evőkanál vaj,1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 diónyi friss gyömbér, 3 db zsályalevél, 1 zöldségleves kocka, 1 deci tejszín, só, darált bors

Elkészítése:
Éles késsel ejtsünk vágásokat a gesztenyén, tegyük egy sütőlapra, és forró sütőben 150 fokon süssük 30 percig. Ha elkészült  hagyjuk kissé kihűlni, majd fejtsük le róla a héját.

Mivel nehéz megállni, hogy az ínycsiklandóan illatozó gesztenye készlet javát megdézsmáljuk, ezért ajánlott kétszer annyit sütni, mint amennyi a leveshez kell, így amíg készül az étel, lelkiismeretfurdalás nélkül nassolhatunk belőle. 

 Forrósítsuk fel a vajat egy fazékban, adjuk hozzá a finomra összevágott vöröshagymát, a gyömbért és a zúzott fokhagymát. Pároljuk néhány percig, majd adjuk hozzá a meghámozott és felkarikázott gyökeret és a meghámozott gesztenyét. Öntsünk alá pár deci vizet, majd fűszerezzük zsályalevéllel, darált borssal, ízesítsük sóval és a leveskockával. Közepes lángon addig pároljuk, míg a zöldség megpuhul, majd annyi vízzel öntsük fel, hogy jól ellepje. Öntsük hozzá a tejszínt és főzzük öt percig, majd kézi mixerrel pürésítsük. Finomlyukú szitán passzírozzuk át és forrón tálaljuk csészékbe vagy üvegpoharakba. Tetejére tej- vagy tejszínhabot is halmozhatunk.


Mandula

A barackkal, a szilvával és a cseresznyével rokonságban álló mandula hazája a Közel-Kelet, és már a Biblia is több helyen említi a viszonylag kicsire növő, fehér virágú fát. Az egyik legelső, ismert mandulalelet pedig Tutankhamon egyiptomi fáraó sírjából származik.

A két legismertebb mandula alfaj az édes mandula és a keserű mandula. Az utóbbinak igen magas az amigdalin-tartalma - ez az anyag az emberi nyállal érintkezve hidrogén-cianid keletkezik, ezért a keserűmandula, nyersen fogyasztva mérgező.

A gyümölcsben jó néhány létfontosságú ásványi anyag található, tartalmaz B- és E-vitamint is. Mivel az édes mandulának viszonylag alacsony a szénhidrát-tartalma, jól beilleszthető fogyókúrázók, vagy cukorbetegek étrendjébe. A mandula nagyobb mennyiségben tartalmaz olyan telítetlen zsírsavakat, amelyek csökkenthetik a vér koleszterinszintjét. Az ájurvédikus gyógyításban is kiemelt szerepet kapott a mandula: az ősi indiai életmódrendszer szerint az agy és az idegrendszer fő táplálója, fogyasztása segít a hosszú, energikus élet elérésében.

A mandulát nemcsak konyhai célokra használják fel: a növényből nyert olaj az egyik legjobb hidratáló, amelyet gyakran használnak az aromaterápiában úgynevezett vivőolajként (azaz ebbe keverik bele a különböző illóolajokat, amelyek közvetlenül a bőrre kerülve irritációt okoznának).

A mandulából likőrt is készítenek, sőt, gyakran kozmetikumok dúsítására használják. A mandula a fő alapanyaga az egyik legnépszerűbb édességnek, a marcipánnak is. Mandulából tejet is készíthetnek, amelyet az állati eredetű tejhez hasonlóan készíthetnek el a vegetáriánusok vagy a laktóz-intoleranciától szenvedők.

Piacolás és tárolás

Ha egész, héjas mandulát vásárolunk, akkor alaposan vizsgáljuk át a szemeket, hogy azok épek, hibátlanok legyenek. A mandulát diótörő vagy kalapács segítségével pucolhatjuk meg a legkönnyebben.

A mandulát vékony barna héjától is érdemes megszabadítani, ez ugyanis gyakran kesernyés mellékízt ad az egyébként édes gyümölcsnek. Ennek legegyszerűbb módszere, ha az egész mandulaszemeket rövid időre forró vízbe mártjuk, majd lehúzzuk róla a héjukat. Ha nem akarunk ezzel pepecselni, akkor válasszunk hántolt, szeletelt vagy őrölt mandulát.

A hámozott mandula hűvös, száraz helyen két-három hónapig tartható el, az őröltet azonban érdemes hamar felhasználni, mert könnyen megavasodik.

Forrás: [origo]


Narancsos-mandulás sütemény

Hozzávalók:
5-6 db narancs, 6 db tojás, 25 dkg cukor, 25 dkg darált mandula, 1 teáskanál sütőpor

Elkészítése:
A narancsokat meleg vízben jól mossuk meg, majd tegyük egy lábasba. Öntsünk annyi vizet rá, hogy ellepje. Lassú lángon főzzük körülbelül másfél órán keresztül. Ha szükséges, a végén az elfőtt vizet pótoljuk. Szűrjük le, és várjunk vele, míg langyosra hűl. Vágjuk kétfelé a narancsokat, és szedjük ki a magokat. Tegyük a félbevágott narancsokat, héjával együtt egy konyhai gyorsvágó gépbe, majd daráljuk pépesre. Ha már elég pépes, kapcsoljuk kis fordulatra és adjuk hozzá egyenként a tojásokat, utána tegyük bele a cukrot, a darált mandulát és a sütőport is. Töltsük a keveréket kivajazott és liszttel megszórt, közepes méretű, kör alakú peremes sütőformába, majd előmelegített sütőben 150-160 fokon süssük 45-50 percig. Ha elkészült hagyjuk kissé kihűlni, majd vágjuk cikkekre a süteményt. Tegyük egy nagy tányérra, szórjuk meg porcukorral és pirított mandula szeletkékkel.


Pisztácia

A pisztáciát legkorábban Nyugat-Ázsiában kezdték termeszteni, Európába perzsa közvetítéssel került el - a legenda szerint Sába királynője olyannyira kedvelte a növényt, hogy a köznépnek megtiltotta, hogy saját fogyasztásra pisztáciát termeljen, minden egyes magot az uralkodónak kellett adni.

A növényből jelenleg több száz fajta ismert, de mindössze kilenc az, amely ehető gyümölcsöt hoz - a többit dísznövényként, gyógyászati vagy kozmetikai célokra termesztik.

A pisztácia - a többi olajos maghoz hasonlóan - igen kedvező egészségügyi hatásokkal rendelkezik: a telítetlen zsírsavaknak köszönhetően kedvezően hat a szívre és az érrendszerre; igen sok vasat és káliumot is tartalmaz, B6-vitamin tartalma pedig kiemelkedően magas. Egyes kutatások szerint egy maréknyi pisztácia nagyjából annyi antioxidánst tartalmaz, mint egy csésze zöld tea.

A gyümölcs rendszeres fogyasztásával megelőzhetőek a prosztatabántalmak, a népi gyógyászat szerint pedig kedvezően hat a máj betegségeire, sőt fájdalomcsillapítónak is kitűnő.

A gyümölcs - a legtöbb szakács szerint - azért lehet izgalmas alkotóeleme étrendünknek, mert édesen és sósan is elkészíthető: sörkorcsolyának, nassolnivalónak is elkészíthetjük, de ízesíthetünk vele süteményeket, fagylaltokat, húsételeket is.

Piacolás és tárolás

Az érett, jó ízű pisztáciát igen könnyű felismerni, "kinyílt" héjáról és belsejének élénkzöld színéről. Kerüljük az olyan szemeket, amelyek zártak, vagy túlságosan "zörögnek", az ezekben lévő gyümölcs ugyanis még nem érett, vagy éppen ellenkezőleg: már összeaszott és túl száraz.

Jól záródó dobozban, vagy textilzsákban, hűvös és fénytől védett helyen a pisztáciát akár fél évig is eltarthatjuk.

Forrás: [origo]


Pisztáciás vadrizs-puding

Hozzávalók:
Fél bögre vadrizs, 1 bögre sima rizs, fél bögre kristálycukor, 0,5 l tejszín, 0,5 l tej, 2 evőkanál zöld pisztácia

Elkészítése:
Áztassuk be a vadrizst egy edénybe és hagyjuk dagadni legalább négy órán át. Ha kellően megszívta magát vízzel, öntsük egy szűrőbe, és hagyjuk jól lecsepegni. Tegyük egy lábasba, adjuk hozzá a normál fehér rizst, a cukrot, a tejet és a tejszínt. Állandó kevergetés mellett, lassú tűzön főzzük körülbelül 40 percig, addig, míg a rizsszemek puhák nem lesznek. Vegyük le a tűzről, majd keverjük bele az összevágott pisztáciát. Alaposan hűtsük le, tejszínhabbal és friss gyümölcsökkel díszítve tálaljuk.


[origo]