[origo]
Nyomtatás

Magyarfoci-szinten a stadionrekonstrukció
2003. november 17., hétfő, 11:43


Az Ifjúsági és Sportminisztérium - a GYISM jogelődje - 2000-ben hirdette meg a stadionrekonstrukciós programot: hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. Idén szeptember végéig ebből mindössze négy pálya átépítése valósult meg. Az MTI annak járt utána, hol tart most a program, s mi a helyzet az érintett stadionokban.


Tervek és valóság

"Két év múlva, a 2003-2004-es labdarúgó-bajnokságban már valamennyi, a rekonstrukciós programban érdekelt csapat új stadionban játszhat" - jelentette be Deutsch Tamás sportminiszter a 2001. június 13-án tartott sajtótájékoztatón. Egy évvel később, 2002. július 3-án Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülésén így fogalmazott: "A stadionrekonstrukciós program pénzügyileg megbukott, és finanszírozhatatlanná vált."

A Magyar Labdarúgó Liga 2000 őszén kezdte meg a felmérést az első és másodosztályú együttesek stadionjainál, s összesen 38 pálya fejlesztését határozta meg. Az ISM 2001-ben és 2002-ben egyformán 4-4 milliárd forint állami támogatást fordított volna a rekonstrukcióra, a terv 2003-ra 4,7 milliárdot irányzott elő.

A 2000 decemberében ismertetett elképzelések szerint 2001 szeptemberéig a Ferencváros Üllői úti pályáját, valamint a székesfehérvári, a győri és a debreceni létesítményt kellett volna az UEFA előírásainak megfelelően átalakítani. Úgy tervezték, hogy mindegyik pálya részben fedett lelátóval és 25 ezer ülőhellyel rendelkezik majd. Ezeknek az A kategóriásnak nevezett arénáknak az átalakítására - amelyeket az akkori remények szerint a 2008-as Európa-bajnokság rendezésére benyújtott, végül sikertelen pályázat is gyorsított volna - 1 milliárd 856 millió forintot szántak.

Gyorsjelentés
Újpesten, Monoron, Marcalin és  Hévízen befejeződött az átalakítás, míg a másik véglet Szombathely, Siófok, Szeged, az Üllői út, a Hungária körút és a Bozsik-stadion, ahol még el sem kezdődött. Többször módosított költségvetés és határidő után befejezés előtt áll a zalaegerszegi, a nyíregyházi és a kaposvári pálya. Folynak a munkálatok - bár korántsem az eredeti tervek szerint - Diósgyőrött és Békéscsabán, valamint félig kész állapotban van Dunaújváros és Székesfehérvár stadionja. Pécsen az engedélyekre várnak, Győrben ugyancsak jövőre kezdődhet az építkezés.
2001 végéig összesen 12 stadiont kellett volna felújítani. Az említettek mellett ide tartozott a Megyeri úti pálya, a dunaújvárosi és zalaegerszegi (B kategória), a kecskeméti és a nyíregyházi (C kategória), valamint a monori, a bőcsi és a celldömölki (D kategória) létesítmény. Ezek közül csupán az újpesti és a monori pálya építése fejeződött be.

2003. júniusig tervezték felújítani a következő stadionokat: Fáy utca, Kaposvár, Pécs, Siófok, Szeged (B kategória), Békéscsaba, Miskolc, Hungária körút, Sopron, Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Pápa (C kategória), Bozsik-stadion, BKV Előre, BVSC, Csepel, Csongrád, Dorog, Fót, Hévíz, Kunszentmárton, Marcali, Nagykanizsa, REAC és Százhalombatta (D kategória).

A 38 stadion átalakítása vállalkozói forrás bevonásával - erre 1,715 milliárdot terveztek - és önkormányzati támogatással összesen 21 milliárd forintba került volna. A GYISM novemberi jelentése szerint a tervezett 38 stadion helyett a jelenlegi elképzelések alapján 24 stadion rekonstrukciója valósulhat meg. Ebből műszakilag befejezett 8, folyamatban van a kivitelezés további 8 esetében, viszont még el sem kezdődött a beruházás szintén 8 stadionnál.


Jelenlegi elképzelések

A GYISM felmérése szerint az eredeti programba betervezett 1,715 milliárd forint vállalkozói forrás bevonására nem került sor, és jelentős kiadások (köztük a beléptető- és térfigyelő rendszer elemeinek beszerzése, üzembe helyezése, üzemeltetése, a beruházás áfatartalma), valamint a központi bonyolítás kiadásait nem tervezték, illetve osztották fel az egyes beruházások között, ami az egész program megvalósíthatóságát veszélyeztette és hátráltatta már a kezdetektől fogva.

Szilvásy György, a GYISM volt közigazgatási államtitkára az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának tavaly júliusi ülésén arról számolt be, hogy a program pénzügyi ellehetetlenülésének alapvető okait a költségek alultervezésében és az infláció figyelmen kívül hagyásában látják. A tervezettnél csak jóval kisebb mértékben sikerült külső tőkét bevonni, bizonyos beszerzések esetében a rendelkezésre álló forrást jelentősen túllépték, illetve nem tervezett költségeket - például a Stadion Invest Rt. működését - finanszíroztak a program költségvetéséből.


Forrás: MTI


Érintetlen Fradi-pálya

Fotó: MTI

A stadionrekonstrukciós program egyik legköltségigényesebb részét a beléptető- és informatikai rendszer kiépítése jelentette: erre a célra 1,7 milliárd forintot szántak, ám később ezt a keretet 3,2 milliárdra emelték. Az ügyben a GYISM pótmagánvádat nyújtott be Deutsch Tamás volt sportminiszter ellen. A vád szerint Deutsch Tamás 1999 és 2002 között, minisztersége idején a stadionrekonstrukciós program beléptető- és informatikai rendszerének közbeszerzésekor különösen jelentős, mintegy 1 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a minisztériumnak.

Jelenleg a GYISM a ligával (MLL) közösen vizsgálja annak lehetőségét, hogy az élvonalbeli csapatok által használt stadionokat az UEFA előírásainak megfelelő állapotba hozzák. A beléptető rendszer elemeit hasznosítják, de nem az eredeti konstrukcióban, amely nem számolt az üzemeltetés költségeivel. A rendszer elemeit a stadionrekonstrukció részeként, térítésmentesen adják át 11 önkormányzat részére. Az önkormányzatoknak azonban kötelezettséget kell vállalniuk a rendszer beépítésére, karbantartására és üzemeltetésére - kérdés, ez kifizetődő-e számukra.


Forrás: MTI


Győrött csak a látványterv maradt

Fotó: MTI

A GYISM a rendszer további elemeinek működtetését üzleti alapon, az állami költségvetés kiemelésével kívánja megoldani. Ennek érdekében a Szerencsejáték Rt.-vel és az MLL-lel folytat tárgyalásokat. A feleslegessé váló elemeket a veszteségek fedezése érdekében értékesítik.

Deutsch Tamás a kritikákra válaszolva július 9-én hangsúlyozta, hogy a beléptető rendszert teljesen jogszerű, nyílt közbeszerzési eljárással vásárolták. Hozzátette, hogy az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálta - miután valaki panasszal élt -, és teljesen szabályosnak találta azt. A volt sportminiszter megjegyezte, ehhez hasonló rendszerek működnek Nyugat-Európa-szerte, s nem érti, hogy a rendszert, amely nem csak sporteseményeken tehetne szolgálatot, miért nem szerelik fel.


FTC, MTK, Újpest

Ferencvárosi TC


Forrás: MTI


Az Üllői úton egyetlen beruházás sem valósult meg

Fotó: MTI

A stadionrekonstrukciós program 1,6 milliárd forintot irányzott elő a Ferencváros Üllői úti pályájának átépítésére. Az ISM tervei szerint ebből az összegből az aréna felét újították volna fel, de Várszegi Gábor, az FTC-ben többségi tulajdonos Fotex Rt. első embere tett egy ajánlatot a Deutsch Tamás által vezetett minisztériumnak, mely szerint utalja át a lehető leghamarabb a pénzt, s akkor annyival kipótolja az összeget, amennyiből már az egész Üllői úti stadiont újjá lehet varázsolni. Várszeginek sikerült is megállapodnia a minisztériummal, ám 2001 teléig nem érkezett meg a pénz, így visszavonta ajánlatát.

Legközelebb 2002. február 14-én került szóba a létesítmény. Akkor Csonka Gábor, a Stadion Invest Rt. vezérigazgatója elmondta: 1,2-1,4 milliárd forint jut majd a klub pályájára, ígérete szerint a munkálatoknak még abban az évben meg kellett volna kezdődniük.

2002. július 26-án, a kormányváltást követően az új sportminiszter, Jánosi György a Fradi TV-nek azt nyilatkozta: a 38 létesítmény felújítására irányuló programot le kell szűkíteni 10-12 stadionra, de ebben mindenképpen helyet kap majd az Üllői úti pálya. Azóta semmiféle előrelépés nem történt az ügyben, így eddig egyetlen beruházás sem valósult meg.

MTK FC
Az MTK 1997-ben saját költségén felújította a Hungária körúti pályát, így amikor az előző kormány bejelentette, hogy 340 millió forintot szán a stadionra, akkor az egyesület vezetői tárgyalásokat kezdeményeztek Deutsch Tamás sportminiszterrel, mivel ezt az összeget inkább az utánpótlás-játékosok által használt létesítményekre szerették volna fordítani.

Fülöp Ferenc, az MTK klubigazgatója elárulta: az ISM ezt nem engedélyezte, s a tárgyalások 2002 áprilisában megszakadtak. "2002 novemberében megtudtuk, hogy az előző kormány sportminisztere egy májusi rendelettel visszavonta a klubnak megítélt támogatást. Az MTK tehát egy forintot se látott a rekonstrukciós programból" - mondta Fülöp.

Újpest FC


Forrás: MTI


Október 25-e óta a legendás Szusza Ferenc nevét viseli az újpesti pálya

Fotó: MTI

Az Újpest FC Megyeri úti arénája - amely október 25-e óta a legendás Szusza Ferenc nevét viseli - a stadionrekonstrukciós program talán egyetlen büszkesége. A létesítményt 2001 márciusában kezdték el átépíteni, s a november 14-i Magyarország-Macedónia barátságos válogatott-mérkőzésen adták át, amelyen a hazai csapat 5-0-ra győzött.

A munkálatok során nemcsak a lelátók - ezeknek 92 százaléka fedett lett - újultak meg, hanem felépítettek egy háromszintes épületet, amely magában foglalja a sajtóközpontot és az öltözőket is. Tavaly márciusban már a beléptetőrendszert is üzembe helyezték, s ezzel egy időben - Magyarországon először - lebontották a küzdőteret övező kerítést.

Az UEFA szabványainak teljes mértékben megfelelő, 12 500 néző befogadására alkalmas stadion modernizálását végző Stadion Invest Rt., illetve tulajdonosa, a Sportfólió Kht. többszöri megkeresésre sem árulta el, mennyibe került a beruházás.

Gyulay Zsolt, az Újpest FC Kft. ügyvezető igazgatója sem tudott pontos összeget mondani, de úgy vélte, mintegy 1,6 milliárd forintot emészthetett fel az átépítés.


Győr, Vidi, Siófok

Győr


Forrás: MTI


Győrött 2004 elején kezdődhetnek munkálatok

Fotó: MTI

A stadionrekonstrukciós program kezdetén a legmagasabb kategóriába sorolták az ETO FC Győr pályáját. A sportminisztérium várhatóan 2004 februárjában utalja át a beígért 900 millió forintot, amelyet az önkormányzat 500 millióval egészít ki.

"Az 1,4 milliárdon túl 100 millió forint magántőke bevonásával az új év elején kezdődhetnek meg a munkálatok, amelyek várhatóan legkésőbb jövő októberben fejeződnek be" - tájékoztatott a klubot működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatója.   Klement Tibor ugyanakkor arról nem tudott tájékoztatást adni, hogy pontosan milyen újítások valósulnak meg az 1,5 milliárd forintból.

Székesfehérvár
Három éve hirdette meg az akkori kormány, hogy megpályázza a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság rendezését. Erre több vidéki város között Székesfehérvár is jelentkezett, bízva a pályázat sikerében, s egy jelentős állami támogatással születő korszerű stadion építésében. Magyarország pályázata nem nyert, Fehérváron azonban továbbra is ragaszkodtak a tervhez, mely szerint kétharmadnyi központi, egyharmadnyi városi támogatással UEFA A licences stadiont építenek. Erre 1,4 milliárd forintot szántak. Két év késéssel s újabb 400 milliós kiadással jövő áprilisban adhatják át a létesítményt.


Forrás: MTI


Fehérvárott még folyik a munka

Fotó: MTI

Figyelembe véve a helyi adottságokat, az 1920-as években készült - 1967-ben újjáépített, s azóta többször korszerűsített - Sóstói-stadion átépítése mellett döntöttek, mégpedig úgy, hogy 100 m-es hosszúságban hétszintes, 7500 főt befogadó, fedett lelátót alakítanak ki, a földszinten 3000 négyzetméternyi területen öltöző- és egyéb kiszolgáló helyiségekkel. 2001 tavaszán véglegesítették a terveket, majd az önkormányzat is döntött, s 1,4 milliárd forintban rögzítették az anyagi forrásokat, ehhez hozzászámolva pluszként 200 milliós helyi vállalkozói támogatást. Úgy tervezték, hogy a stadion átadása 2002. augusztus 20-án történik meg.

Márciusban, kissé megkésve elindult a régi öltözőépület és a lelátórész bontása, majd megkezdődött az építkezés. Decemberben le kellett állni, átütemezni a terveket: a korábbi hét helyett négyszintesre, 3500 nézőt befogadóra csökkentették a lelátót. 2003 augusztus végén a csapat elfoglalhatta az öltözőket, a vezetők pedig az irodákat. Ahogy folytatódott a munka, úgy nőttek a költségek, s már kora ősszel egyértelművé vált, hogy újabb 400-500 millió forintra van szükség a befejezéshez, ezért a vezetők kérték a GYISM és az MLSZ segítségét.

Gyurcsány Ferenc sportminiszter október 30-án egyeztetett az önkormányzattal, majd sajtótájékoztatón jelentette be, hogy minden körülmények között be kell fejezni a fedett főlelátó építését, az UEFA-szabványoknak megfelelően. A befejezéshez szükséges 400 millió forintot a korábbi elosztás alapján, kétharmad-egyharmad arányban kérte a város vezetése. Ezen felül a helyi vállalkozók az ígért 200 millió forinttal járulnak hozzá a VIP-termek kialakításához. Azért, hogy a tél ne okozzon jelentős károkat a létesítményben, 150 millió forint rövidesen a kivitelezők rendelkezésére áll, a további 250 milliót pedig jövő év elején biztosítják abban a reményben, hogy 2004 áprilisában átadják a stadiont.

Siófok


Forrás: MTI


A Balaton FC a régi pályát használja

Fotó: MTI

Az élvonalbeli Balaton FC siófoki stadionja eredetileg - a kaposvárihoz hasonlóan - a B kategóriás beruházások között szerepelt, de ebből végül nem lett semmi. A siófoki önkormányzat 30 millió forintért elkészíttette egy új stadion terveit - ez egyébként költségkímélőbb, mint amilyet eredetileg megálmodtak -, amelynek már a helye is megvan: a kiliti városrészben, az OBI áruház mögött állna. A kérdés "csupán" az, hogy honnan lesz rá pénz.

Az önkormányzat ugyanis nem vállalja - nem vállalhatja - egyedül a költségeket, s az is nyilvánvaló, hogy a helyi vállalkozók sem fognak ilyen nagy összegeket áldozni.


Pécs, Békéscsaba, ZTE, Haladás

Pécs


Forrás: MTI


Pécsett legalább már van világítás

Fotó: MTI

Még NB I/B-s volt a PMFC, amikor 2000 decemberében szóba került a pécsi stadionrekonstrukció. Az eltelt csaknem három évben csak annyi történt Újmecsekalján, hogy tavaly tavasszal, a magyar-horvát válogatott meccsre elkészült két, európai színvonalú öltöző, nemrégiben pedig felavatták a villanyvilágítást.

Sokáig vita folyt arról, hogy melyik stadiont újítsák fel. Kezdetben a Verseny utcai PVSK-pályát jelölték ki helyszínként. Eleinte 730 millió forint állt rendelkezésre - legalábbis ennyiről beszéltek Pécsett a közgyűlésen. Ebből 550 milliót az állam adott volna, 180-at pedig az önkormányzat. Utóbbitól eredetileg 360 milliós támogatást kértek, de az összeg idővel felére zsugorodott. Később helyszínváltozás történt, a pécsi közgyűlés újabb döntése alapján már nem a vasutas sporttelep, hanem az újmecsekaljai PMFC-létesítmény lett a favorit. Végül is utóbbi győzött. Az építész-tervező, Georgiu Grigorisz ugyan idén márciusban annak a véleményének adott hangot, hogy technikailag már akár abban a pillanatban felvonulhatnának a munkagépek, ám a bürokrácia útvesztőiben elakadt az ügy, s még nem kezdődött meg a stadionrekonstrukció.

"Jelenleg az engedélyeztetés zajlik" - mondta Pázmándy Zsolt, a pécsi élvonalbeli focicsapatot működtető PMFC Sport Kft. ügyvezetője. Kisebb módosításokat kell a városrendezési tervben is végrehajtani, ehhez közgyűlési jóváhagyás szükséges. Emiatt a remélt kezdéshez képest egy-két hónap csúszás lesz, leghamarabb jövőre indulhat a munka. Újmecsekalján először a déli lelátót építik át, ott 5500 fedett helyet alakítanak ki. Erre 600 millió forint áll rendelkezésre, amiből 400-at az állam biztosít, 200 hárul a pécsi önkormányzatra.

A beruházás során jelentős változások nem következnek be a játéktéren, az marad ott, ahol most van, legfeljebb néhány méterrel kelet-nyugati irányban eltolódik. A végén 12-15 ezer ember befogadására lesz alkalmas a pécsi pálya, amelyet szeretnének 2006-ban kompletten átadni. Addig is az építkezésnek a mérkőzések és az edzések nem látják kárát, azok továbbra is Újmecsekalján lesznek. Mindenesetre Pécsett már annak örülnek, hogy van két korszerű öltöző, és villanyvilágításnál is tudnak bajnokit rendezni. A korábbi állapotokhoz képest ez is valami.

Békéscsaba
A 12 csapatos NB I résztvevői közül a Békéscsabai Előre FC az egyetlen klub, amelynek pályáján, a Kórház utcai stadionban nincsen villanyvilágítás. Bár még nyoma sincs bárminemű építkezésnek, október végén a város vállalta, hogy a kandeláberek alapjait mintegy tízmillió forint értékben még az idén elkészítteti. Ez valamivel drágább, mint máshol letenni az alapokat, hiszen az Alföld e részén jóval lazább a talaj, ezért mélyebbre kell ásni a betontartó bakokat.

Ugyancsak az idei tervek között szerepel, hogy a stadion fő pályája mellett lévő egyik gyakorló pályát műfüvesítsék, s a másikat is rendbe hozzák. A Tünde utcai atlétikai pályával együtt minderre 255 millió forintot kívánnak fordítani, de azzal is tisztában vannak, hogy - a tél közeledtével - ez a beruházási szakasz csak jövő tavaszra fejeződne be.

A 2004. évi második ütemben a stadion régi lelátóját lebontják, s helyére egy újat építenek. Erre 310 millió forintot szánnak, amelyben benne van a villanyvilágítás befejezése is. Így várhatóan tavasszal már villanyfényes meccset is rendezhetnek a Viharsarokban.

Zalaegerszeg
A ZTE 2002-es bajnoki címét követően az elmúlt év júniusában kezdődött meg a zalaegerszegi stadion felújítása, amelyre 720 millió központi és 360 millió forint önkormányzati pénz jutott. A Magyar Labdarúgó Liga 80 millió forint vállalkozói tőkére tett ígéretet, de ebből egy forint sem érkezett a zalai megyeszékhelyre. Az első szakaszban elkészült a déli és az egyik oldallelátó, valamint megtörtént az öltözőrendszer felújítása.

A kormányváltást követően az új sportminiszter, Jánosi György egerszegi látogatása után újabb 400 millió forint állami támogatást kapott a város. Ebből megtörtént a felújított részek székezése és a stadion lefedése. Szerződések garantálják az eredményjelző, a térfigyelőrendszer, a stúdió s a beléptetőrendszer egy részének a megépítését. Az eddig elkészült munkák műszaki átadására novemberben fokozatosan kerül sor.

A ZTE otthona eddig 1 milliárd 470 millió forintba került. A szerződéssel lekötött munkák (eredményjelző, hangosítás, stúdió, új játékoskijáró) határideje november 30. Erre az időpontra nagyjából elkészül az egerszegi stadion.

Ugyanakkor nem jutott pénz az északi oldal felújítására és lefedésére, a déli oldalon a nézőtér alá tervezett öltözők és szociális helyiségek kialakítására, erre a későbbiek során próbálnak anyagi forrást találni az illetékesek.

Szombathely
Az ország egyik leglátogatottabb vidéki labdarúgó-stadionjában, a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) tulajdonát képező, Rohonci úti létesítményben éppen a tulajdonos garanciavállalásának hiányában nem valósulhatott meg az előző kormányzati ciklusban beindított rekonstrukciós program.

Az eredeti tervek szerint félmilliárd forintot költöttek volna a szombathelyi arénára: a központi költségvetés 340 millióját 80-80 millióval, fele-fele arányban egészítette volna ki a megyeszékhely önkormányzata, illetve a tulajdonos MÁV Rt. Az előző szombathelyi városvezetés hosszas vita után végül elkülönítette a kívánt összeget, csakhogy a MÁV részéről hiányzott a fizetési kötelezettségvállalás.

"A vasúttal a legfelsőbb szintű tárgyalások sem vezettek eredményre, pedig még az akkori ligaigazgató, Muszbek Mihály is közbenjárt az ügyben. Sajnos, azt érzékeljük, hogy a MÁV-nak nincs koncepciója sportcélú ingatlanjaival kapcsolatban - mondta Szegner Zsolt, aki a rekonstrukciós projekt idejében a Haladás Futball Kft. ügyvezetője volt, s ebbéli minőségében nyomon követte az eseményeket.

A sportvezető kifejtette: nem kis kudarcként élték meg a történteket, s ráadásul sok pénzt költöttek el. "Részletes költségvetést, beruházási tervet, látványtervet készíttettünk, a végeredményt tekintve feleslegesen. Az ülőlelátót felújították, az állóhelyeket pedig teljesen átépítették volna" - engedett betekintést az akkori tervekbe.

A világítás és a beléptetőrendszer elkészültét leszámítva a Rohonci úti stadionban huszonöt éve gyakorlatilag semmit sem fejlesztettek. Az álló lelátó egyes részei balesetveszélyesek, ezért évek óta lezárják őket a szurkolók elől. Az öltözőkben és a mellékhelyiségekben ugyancsak botrányos állapotok uralkodnak. Jelenleg a Rohonci úti stadiont a Lombard FC Haladás futballcsapatát működtető gazdasági társaság és a Haladás VSE utánpótláscsapatai ingyen használják.


Dunaferr, Honvéd, Diósgyőr

Diósgyőr


Forrás: MTI


Álomtervek Diósgyőrött

Fotó: MTI

Miskolc Város Közgyűlése 2001 decemberében döntött a diósgyőri stadionkomplexum építéséről. Az átadást 2003 elejére ígérték, ám a tervekből gyakorlatilag semmi nem valósult meg. Az első ütemben 555 millió forintos felújítás szerepelt, a későbbiekben pedig egy UEFA-előírásoknak megfelelő létesítmény készült volna el.

A stadion rekonstrukciós terveire meghívásos ötletpályázatot írtak ki, amelyre négy pályamű érkezett. A győztes az első fázisban a játékosöltözők, a közönség által használt WC-k, 3000 ülőhely, a sajtó- és VIP-páholy, a média-közvetítőhely, a játékoskijáró és a kispad kialakítását valósította volna meg, majd az öltözőépület fölötti lelátó befedése, az edzőpályák korszerűsítése, a stadion beléptetőrendszere, az eredményjelző, a hangosítás, a pályavilágítás és 300 gépkocsi parkolását biztosító hely létrehozatala következett volna.

Ehhez a GYISM 355 millió forintja mellé az önkormányzatnak 180 millióval kellett volna beszállnia. A program számolt mintegy 20 millió forint vállalkozói tőkével is. (Juga György korábbi alpolgármester szerint távlati tervként felvetődött egy új stadion építése, amelynek helyszíneként a Budapestről Miskolcra vezető út melletti üres telekrészt, esetleg a Csorba-tó környékét álmodták meg.)

A városvezetés reményei szerint 2002 elején tíz hét alatt megszülethetett volna a rekonstrukció engedélyezési terve, hogy aztán a Stadion Invest Rt. három hónapon belül közbeszerzési pályázatot írjon ki a munkálatok elvégzésére. Akkori becslés szerint 2002 nyarán kezdődhettek volna a munkák, és fél év elteltével felújított stadion fogadhatta volna a szurkolókat.

Az új városvezetés megígérte a villanyvilágítás megépítését, ám a munkálatok június vége helyett csak szeptember végén kezdődtek. Jelenleg a tribün tetőszerkezetének a pótlása zajlik, ugyanis évekkel ezelőtt egy nagy vihar "elvitte" a födém ötven százalékát. Dolgoznak az öltözőfolyosókon, a szertárban, ám a központi épület meglehetősen siralmas, lerobbant képet nyújt. Az első esti mérkőzést múlt szombaton rendezték Diósgyőrben - a Kecskemét ellen 2-0-ra elveszített találkozó botrányos körülmények között ért véget, mivel néhány rendbontó beszaladt a pályára.

Budapest Honvéd
A jelenleg csak a másodosztályban szerénykedő Budapest Honvédhoz a program keretében egyetlen forint sem érkezett. "Egyedüli élvonalbeli arénaként méltatlan módon csak a D kategóriába sorolták a Bozsik-stadiont, így 44 millió forint járt volna az egyesületnek, ám ez sem érkezett meg, tehát állami költségvetésből semmiféle beruházás nem valósult meg a rendkívül rossz állapotban lévő létesítményben" - mondta Koncz László, aki 2002 nyaráig volt az akkor még Kispest-Honvéd néven szereplő egyesület tulajdonosa.

A már Kecskeméten tevékenykedő vezető hozzátette: egy-két dolgot ugyan felújítottak a kispesti stadionban, de ezeket vagy a szurkolók ingyen megcsinálták szeretett klubjuk érdekében, vagy neki és társainak kellett rá előteremteniük a pénzt.

Dunaújváros
A stadionrekonstrukciós program keretében az újpesti stadion felújítása után másodikként Dunaújvárosban kezdődött el a munka. 2001. október 11-én Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, valamint Tóth László, a Dunaferr Rt. vezérigazgatója helyezte el a Dunaferr-stadion alapkövét. Az akkor még NB I-es, egy évvel korábban bajnoki címet nyert labdarúgócsapat lepusztult, korszerűtlen pályája köré az UEFA-szabályoknak megfelelő aréna építése kezdődött meg.

Az építés első ütemében, 2003 májusára elkészült a 6000 ülő- és 600 állóhelyet magába foglaló, a két hosszanti oldalon fedett lelátó. A nyugati oldali nézőtér csupán részben épült fel, mivel a hozzá kapcsolódó úgynevezett fejépületnek - amely a szurkolók fogadására alkalmas előteret, továbbá a pénztárakat, a mellékhelyiségeket, az öltözőket és az irodákat foglalná magába - csak a tartószerkezetei készültek el. A stadion úgynevezett középfeltöltésű: a közönség a középmagasságban körbefutó kerengőn keresztül juthat el a helyére. A kerengő alatt talajszinten beépíthető terület maradt, ahol a befektetés iránt érdeklődő vállalkozók a későbbiekben üzleteket, kiszolgáló egységeket, szaunát, konditermet alakíthatnak ki a lehetőségek és az igények figyelembevételével. Az újjáépítést a Sportfólió Kht. által alapított Stadion Invest Rt. bonyolította le. Az építés első üteme alatt a stadion a Dunaferr Rt. tulajdonában volt, ezért a kivitelezést a társaságcsoporthoz tartozó cégek végezték el.

2002 decemberében a Dunaferr vállalatcsoport likviditási gondjainak kezelése érdekében az ÁPV Rt. összesen 6,5 milliárd forint értékben, termelő tevékenységhez nem tartozó vagyonelemeket, ingatlanokat, üzletrészeket vett át a cégtől, köztük a Dunaferr-stadiont is. 

A 2003-2004-es másodosztályú bajnoki szezon kezdetére befejeződött a lelátók alatti vizesblokkok szerelése, a médiafülkék kialakítása, a vagyonvédelmi, valamint szektorosztó kerítések felállítása, az északi és déli oldali pénztárak felépítése. Helyükre kerültek a tájékoztató, útbaigazító táblák, így a létesítmény használatba vételi engedélyt kapott.

A stadion jelenlegi állapotában alkalmas a világítás és a beléptetőrendszer fogadására, ám ezeknek a berendezéseknek a felszerelése, valamint a fejépület építésének befejezése egyelőre várat magára.


Kaposvár, Nyírség, Hévíz

Kaposvár
A somogyi megyeszékhelyen 2002 januárjában kezdődtek meg a munkálatok, a Rákóczi-stadion három ütemben épült volna át, a határidőket azonban nem sikerül(t) betartani. A költségek közben emelkedtek, mivel a játékteret mind a mai napig nem tudták rendbe hozni - pedig már kétszer is megpróbálkoztak vele... -, s jó néhány garanciális hiba is akadt, amelyet a fővállalkozó Vegyépszer Rt.-nek kell kijavíttatnia.

A legutolsó bejelentés szerint jövő nyáron, július 20-ára készül el teljesen a kaposvári stadion, amelynek a teljes költsége 977 millió forint. Ennek több mint a felét, azaz 500 milliót az állam adja, a város 250 milliót vállalt, a hiányzó részt pedig egyéb forrásokból, pályázatok útján szerezték, illetve szerzik be.

Nyíregyháza
A nyíregyházi Városi Stadion 1958-ban lakossági összefogással épült. Az utóbbi időszakban évente kisebb, 30-40 millió forintos beruházásokkal csinosítgatták, modernizálták a szabolcsi megyeszékhely legnagyobb arénáját.

Bartha László, a stadiont működtető Nyírsuli Kht. igazgatója elmondta: 2000 nyarán a tulajdonos nyíregyházi városi önkormányzat elfogadta, hogy a létesítményt a rekonstrukciós program C kategóriájába sorolják, cserébe azt kérve, hogy a munkálatokat az első évben kezdjék meg. Az akkor - áfa nélkül - 535 milliós beruházásra a sporttárca 355 milliós vissza nem térítendő támogatást adott, a városi önkormányzat 180 millióval szállt be.

A felújítás 2002 januárjában kezdődött, a lebonyolító a Stadion Invest Rt. volt, a műszaki ellenőrzésért a Főber Rt. volt a felelős. Október 5-én - három hónapos késéssel - átadták a 3200 férőhelyes, fedett lelátót, a négyemeletnyi, 30 m magas építmény alatti 1300 négyzetméteren új klubház, öltözők, sajtóhely és VIP-páholy készült az Isobau Rt. kivitelezésében. Ezt követően, már 2003 tavaszán a Megalux jóvoltából a helyére került a 15 milliós, 6x2 méteres mátrix eredményjelző  és a régi lelátó százméteres szakaszát is felújították, 1500 új műanyag széket raktak le.

A gyepfelújításhoz és a világítástechnika kialakításához, valamint a beléptetőrendszer megvalósításához még mintegy 400 millió forintra lett volna szükség, pénz hiányában ezek nem valósultak meg.

Hévíz
Az NB I/B-ben szereplő Hévíz labdarúgócsapata azon kevés szerencsés együttesek közé tartozik, amelyek megkapták a stadionrekonstrukciós program keretében beígért összeget.

"Negyvennégy millió forintot utaltak át nekünk a program révén, amelyet további 22 millióval megtoldott az önkormányzat. A pénzből irodákat alakítottunk ki, rendbe hoztuk a pályát, ami azt jelenti, hogy pótoltuk, vagy kicseréltük a megrongálódott, illetve nem szabványos székeket, valamint felújítottuk az állóhelyi részt. Ezenkívül még az összes öltöző megszépült, azaz az ifjúsági csapatoké is" - tájékoztott Dézsi Attila klubelnök.

A sportvezető hozzátette: a munkálatok már több mint másfél éve befejeződtek.


Szeged, Monor, Marcali

Szeged


Forrás: MTI


Az álomlétesítmény helyett életveszélyes stadionban játszik a Szeged

Fotó: MTI

Szeged azon négy vidéki város egyike, amely a megpályázott 2008-os labdarúgó-Eb csoportmérkőzéseinek helyszíne lett volna. Mivel nem a magyar kandidálás győzött, Csongrád megye székhelyén is elakadt a stadionrekonstrukciós program. Így a szegedi csapat az életveszélyes s ezért félig lezárt Felső Tisza-parti stadionban játszik.

Tavaly a 2008-as Eb lehetséges helyszíneit bejáró UEFA-szemlebizottság elégedetten távozott Szegedről, mivel tetszett a terv - a makett még mindig megtekinthető a sportigazgatóságon -, amely a Sancer-tavak mellé képzelte el a 30 ezer nézőt és korszerű kiszolgáló-helyiségeket magába foglaló, teljesen új arénát. A közelmúltban az akkor még ligaelnök Demján Sándor stadionrekonstrukciós ajánlattal tárgyalt a város és az NB I/B-s FC Szeged vezetőivel.

"A Felső Tisza-parti stadion rossz állapotban van, de a szűkös anyagiak miatt csak a kis lépések politikáját folytathatjuk. Egyelőre szó sem lehet az egész létesítményt átfogó rekonstrukciós program megvalósításáról. Ezért első lépésként pályáztunk egy műfüves pálya létesítésére, amelynek költségéből a város 38 milliót magára vállal. Mivel erre a pályára a magas szintű utánpótlás-nevelés miatt is biztosan nagy lesz az igény, úgy gondoljuk, ezzel lerakjuk a továbbfejlesztések alapjait. Az önkormányzat fejlesztési irodája rendelkezik a stadion felújítási tervével, de teljesen új létesítmény felépítéséről egyelőre nincs szó" - mondta Bánáti Antal sportigazgató.

Monor


Forrás: MTI


Monoron 2002. március 19-én helyezték el az alapkövet

Fotó: MTI

Tavaly februárban kezdődött el, és négy hónappal később fejeződött be a monori stadion rekonstrukciója. Az NB I/B-ből idén kiesett labdarúgócsapat pályáját 66 millió forintos költséggel korszerűsítették, s ennek az összegnek az egyharmadát a helyi önkormányzat állta.

Az ünnepélyes alapkőletételre tavaly március 19-én került sor, a ceremónia főszereplője Deutsch Tamás akkori ifjúsági és sportminiszter, valamint Pogácsás Tibor polgármester volt.

A létesítmény új kiszolgáló épületet kapott, s 400 néző már tető alatt ülve figyelheti a pályán zajló eseményeket. A szurkolók kulturált szórakozását szolgálja az új WC-blokk, a beléptetőrendszer és eredményjelző tábla, illetve a kialakított parkolási lehetőség is.

Marcali
A tavalyelőtti szezonban még NB I/B-s, a pénzügyi gondok miatt azonban jelenleg csak az NB III-ban szereplő Marcali VFC stadionja annak idején a D besorolást kapta. Az átépítés teljes költsége 70 millió forint volt, ebből a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium biztosított több mint 40 milliót, a hiányzó részt pedig a marcali önkormányzat állta. A beruházás során megszépült a játéktér - a pályát övező régi, salakos futópályát felszámolták, s így 3-4 méterrel megnövelték kétoldalt a füves részt -, a klubházat teljesen átépítették, s megújult a lelátó is.

Most ötszázan foglalhatnak kényelmesen helyet a műanyag székekben, a nézőteret pedig (amely egyébként korábban is fedett volt) újra befedték. A megújult marcali stadiont idén nyáron, augusztus 9-én az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett Dibba Al-Hissin Club elleni nemzetközi találkozóval avatták fel.


(MTI)