Főnöküket fényezték az alelnökjelöltek

Visszafogottan viselkedtek az alelnökjelöltek - a republikánus Sarah Palin és a demokrata Joe Biden - a csütörtöki vitában az Egyesült Államokban. Egyikük sem követett el komolyabb hibát, és annyira körültekintően fogalmaztak, hogy néha már úgy tűnt, magnóról beszélnek. A vitapartnerek egymással nem is nagyon törődtek, inkább saját elnökjelöltjük magasztalásával és a rivális támadásával töltötték az időt. Az [origo] amerikai tudósítójának beszámolója a vitáról.

"Szólíthatlak Joenak?" - így köszöntötte a republikánus Sarah Palin demokrata riválisát, Joe Bident, amikor a pódiumra léptek a St. Louis-i Washington Egyetemen, az alelnökjelöltek számára rendezett első és egyben utolsó vitán. Biden válaszát nem lehetetett tisztán érteni, de nem valószínű, hogy nemet mondott, Palin mégsem szólította a keresztnevén a vita során.

Helyette a kormányzó (Sarah Palin Alaszka állam első embere) és a szenátor (Joe Biden 1972 óta tagja az amerikai törvényhozás felsőházának, a szenátusnak) megszólítást használták. Ez a hűvös távolságtartás jellemezte az egész vitát: mindketten nagyon visszafogottan, körültekintően fogalmaztak.

Komolyabb hibák nélkül

Előzetesen a politikai elemzők mindkét jelölt esetében épp azt emelték ki, hogy hajlamosak a szerencsétlen elszólásokra. Biden fegyelmezetlen, gyakran mond előre meg nem írt beszédeket, és időnként becsúszik nála egy-egy olyan mondat, amelyet utólag esetleg maga is megbán. Palin esetében az okozhatott volna bajokat, hogy - mint az a jelölése óta adott több interjúból is kiderült - nem igazán mozog otthonosan a külpolitikában, a gazdaságban, és egyszerű kérdésekkel is könnyen meg lehet fogni.

A kilencvenperces vitát végül mindkét jelölt megúszta komolyabb hiba nélkül. Láthatóan alaposan felkészültek, és szinte minden kérdésre kész válasszal rendelkeztek. Hasonlítottak egymásra abban is, hogy válaszaikat nagyjából fele-fele arányban az elnökjelöltjük programjának ismertetésére, a többit pedig a rivális támadására fordították.

Biden a már ismert demokrata üzenetet ismételte el, amely szerint John McCain megválasztása egyenlő lenne egy harmadik Bush-ciklussal. A republikánusok azzal támadják Barack Obamát, hogy túl tapasztalatlan az elnöki posztra, ezzel azonban Palin ezúttal nem élhetett, mivel ő maga is csak két éve került a kormányzói székbe, ezen kívül pedig egy kisvárosi polgármesterséget tud felmutatni. A republikánus alelnökjelölt így inkább elővette Obama korábbi vitatott döntéseit, és azokat kritizálta.

Kész válaszuk volt mindenre

A konkrét kérdéseknél Biden tapasztalt szenátusi politikushoz illően jobban belement a részletekbe, míg Palin sokszor csak általánosságokat mondott, és személyes példákkal operált. Az első téma például a hitelválság megfékezését célzó, nagy viták által övezett 700 milliárd dolláros csomaggal volt kapcsolatos, és Palin azt mondta, a bajokról azokat a hozzá hasonló szülőket kell megkérdezni, akik hétvégén a futballpálya szélén állva nézik a gyereküket. Többször is úgy utalt saját magára, mint egy egyszerű családanyára, aki megérti az átlagemberek problémáit. Biden is megpróbálkozott valami hasonlóval, de közben elismerte azt is, hogy szenátorként sokkal jobban él az átlagnál.

Ismétlés múlt péntekről

Tartalmi szempontból a vita lényegében a múlt pénteki Obama-McCain párbaj ismétlése volt. Biden és Palin is belebonyolódott az adópolitikába, és lejátszották a szokásos meccset arról, hogy melyikük programja segítené, illetve tenné tönkre a gazdaságot. (Obama azt ígéri, hogy csökkenti a családok túlnyomó többségének közterheit, de emelné a cégek adóját, míg McCain széleskörű adócsökkentést ígér. A demokraták szerint McCain csak a gazdagokat segíti programjával, a republikánusok szerint Obama tönkreteszi a vállalkozásokat.)

A vita első felét a gazdaság uralta, majd több külpolitikai kérdés következett. Itt több ügyben is egyetértés van a két tábor között (például komolyabb erőfeszítések kellenek az Afganisztánban megerősödő lázadók ellen, meg kell akadályozni, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert), néhány részleten azonban elvitázott Biden és Palin. Utóbbi szerint például Afganisztánban is működni fog az Irakban sikeresnek bizonyuló csapaterősítés, a demokrata alelnökjelölt szerint azonban épp az Afganisztánért felelős amerikai parancsnok intett óva ettől.

A kormányzó és a tapasztalat

Palin számára nagyobb volt a tét, egy a Washington Post számára készített friss - de persze még a vita előtt készített - felmérés szerint ugyanis a választók 60 százaléka véli úgy, hogy nem rendelkezik elég tapasztalattal ahhoz, hogy elfoglalja az elnöki széket. (Ha az elnök meghal vagy képtelenné válik feladatának ellátására, akkor az alelnök veszi át a helyét.) A megkérdezettek egyharmada ráadásul jelezte azt is, hogy emiatt kevésbé hajlandóak McCainre szavazni.

Különösen szkeptikusak az egyik nagy párthoz sem kötődő, úgynevezett független szavazók, akiknek körében Palinnek azért is nehéz dolga van, mert erősen konzervatív nézeteket vall, az abortuszt például nemi erőszak esetén sem engedélyezné. Vélhetően ezeket a választókat akarta puhítani az alaszkai kormányzó a vitában azzal, hogy többször is megjegyezte, családjában és baráti körében is többen vannak, akikkel nem ért egyet.

Kérdés, hogy ez elég lesz-e a függetlenek megnyeréséhez, ahogy az is, hogy vajon a vita változtat-e valamit az elnökjelöltek közötti erőviszonyokon. A hitelválság elmélyülésével együtt, a felmérések szerint a gazdasági bajok megoldására alkalmasabbnak tartott Obama elhúzott McCaintől: egy a CBS televízió számára készített közvélemény-kutatás alapján Obama támogatottsága 49, McCainé pedig 40 százalék.

Chicago, Illinois - Egyesült Államok