39. Majoros Endre - Hamburg

Új, iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Rio de Janeirótól Tallinnig minden iWiW-felhasználónak ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, bízva abban, hogy válaszaik nyomán kiderül: hogyan változnak az életkörülmények városról városra.  Ma Hamburgból válaszol Majoros Endre.

Hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Úgy hét évvel ezelőtt váltani akartam, és munkát kerestem. Jó néhány lehangoló elutasítás után, némi segítséggel, kapcsolatba kerültem egy osztrák céggel. Meginterjúvoltak, tetszettem is nekik, de mire rám került a sor, már minden állást betöltöttek náluk. A főnök azonban felajánlotta, hogy átirányít egy ismerőséhez, aki véletlenül éppen hasonló kvalitású munkaerőt keresett, csak nem Bécsben, hanem Hamburgban. Rábólintottam, meghívtak ide is interjúra, és végül fel is vettek. Eredeti terveim szerint csak néhány évet akartam maradni, de mint ahogy sokan mások, én is szerelembe keveredtem, és itt ragadtam. Szoftverfejlesztőként dolgozom egy cégnél, amely hotelek, hotelláncok részére biztosít teljes körű megoldásokat.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz?
Hamburg Németország második legnagyobb városa Berlin után, nagyjából 1,7 millió lakossal. Szép, terjedelmes, tiszta város, rengeteg zöld területtel, fákkal, parkokkal. A város sok látnivalót kínál, egyetlen baja, hogy elég sokat esik az eső. Közepén egy nagy tó van, az Alster, a legnagyobb folyó pedig az Elba, ahol a nagy óceánjárók és konténerhajók bejönnek a kikötőbe. Számomra a kikötő az egyik legérdekesebb hely, itt láttam életemben először óriási óceánjáró hajókat, dokkokat, raktár- és konténervárost stb. Különösen lenyűgöző tud lenni éjszaka, amikor ki van világítva, és az Elba túloldaláról nézi az ember. Innen elérhető a város talán leghíresebb része is, a parti-, buli-, ivó-, evő- és egyéb vigalmi intézményekkel jól ellátott St. Pauli és Reeperbahn. A németek kissé zárkózottabbak, de kevésbé felvágósak, mint a magyarok, és bár nem lehet általánosítani, azért errefelé sokukban megvan egy jellegzetes, szabályszerető mentalitás, ami miatt rájuk ragadt a "tipikus német" jelző.

Miben jobb a hely, ahol most élsz, mint az, ahol Magyarországon laktál?
Budapesten laktam korábban, itt tisztább, zöldebb, és sokkal jobb (és drágább) a tömegközlekedés. Jók és mindent behálóznak a bicikliutak. A városi autós közlekedés is jobb, nem tolakodnak, nem erőlködnek, van, hogy éjjel 3-kor csak két autó megy egymás mellett a két sávban, 50-nel, ahogy kell. Autópályán egy kicsit típusfüggővé válik a dolog (ha éppen nincs dugó). A szabályosságra jó példa, hogy egyszer, amikor hajnalban mentem haza egy buliból, már a lakásom közelében, kertvárosi környezetben közelítettem a zebrához. Sehol egy teremtett lélek, egyetlen autó közeledett csak, az szépen megállt és megvárta, amíg átkászálódom. Ha nem a zebrán próbálkoztam volna, akkor viszont dudát kaptam volna udvariasság helyett.

Miben rosszabb?
Elég lapos errefelé, nincsenek dombok, hegyek, mint Budán és környékén. Ha a német nyelvtől eltekintünk, akkor más tekintetben nagyjából ugyanolyan az élet itt, mint Budapesten. Ha autóval közlekedik az ember, a biciklisták túl pofátlanok. Aztán nincsenek éjjel-nappali boltok sem, bár mostanában lazítják a nyitvatartási megszorításokat, és hétköznap akár este tíz óráig is nyitva tartanak egyes üzletek (azért csak egyes üzletek, mert nagyon keményen meg kell fizetni a dolgozókat ilyenkor). A vasárnap még mindig tabu, de alkalomszerűen már itt is törik a jég (például a foci-világbajnokság idején).

Mi hiányzik Magyarországról?
Legfőképp a családom és a barátaim, a túró, a tejföl, a non-stop üzletek, a nyelv, a tegeződés. Néha még a sajtos párizsi is. Az eredeti nyelvű, feliratos filmek.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az itt megismert emberek, a szomszédok, az itteni életem. A jó közlekedés. Hogy este tízkorkor még világos van. És a házhozszállítás gyorsasága.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?
Anyagilag átlagban magasabb, de nagyok a különbségek. Jó példa egy ismerős, aki négygyermekes családatyaként, hosszú munkanélküliség után végre kapott állást teherautósofőrként egy neves gyorsétteremláncnál, a belét kidolgozza, és kevesebbet visz haza, mint amennyit az államtól kapna segélyt. Nagy divat errefele mostanában a kivándorlás is, a legtöbb német elégedetlen, ha mással nem, a jórészt túlbonyolított bürokráciával és a munkakeresés nehézségeivel.

Mennyibe kerül egy kávé?
2-4 euró (500-1000 forint) átlagosan.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás bérlete a belvárosban?
Eddig hatszor költöztem. Jó kerületben, bútorozottan, privát személytől, főút mellett a legolcsóbban 550 euróért (137 500 forint) sikerült bérelni. Legdrágább pedig ettől nem messze, de nyugisabb, csendesebb helyen, cégtől, bútorozatlanul, 1036 euróért (259 000 forint). Ez a belvárosban sokkal több is lehet.

Te jobb körülmények között élsz, mint itthon tudnál?
Ezt így általánosságban nehéz megítélni, de azt hiszem, jelen állapotomban (és Magyarország jelenlegi állapotában) igen. A korábbi állásomhoz képest mindenképp nagy előrelépést jelent az itteni munka, bár az akkori igényeimnek az is megfelelt.

Amit ott csinálsz, azt csinálhatnád itthon is?
Ha az a kérdés, hogy ezt a munkát tudnám-e otthon is csinálni, akkor a válasz: minden további nélkül. Ugyanezen a területen elhelyezkedni viszont nehéz lenne, kevés hasonló profilú magyar cég van (konkrétan egyről tudok), annak a tevékenysége is szinte csak Magyarországra korlátozódik.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Sokban nem különbözik szerintem. Sok a munka és a privát program, tennivaló, a problémák is hasonlók.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
A hosszan tartó rossz idő, már második hete csak esik, és hideg van. Most például 15 fokot mutat a hőmérő.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
A drasztikus tej- és tejtermék-áremelkedés és a második Afganisztánban kivégzett dél-koreai túsz sorsa.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Mostanában a grillezés, ezenkívül kerékpározás és futás a kedvelt sporttevékenységek.

Visszajössz?
Szeretnék, de valószínűleg inkább utóbb, mint előbb fog ez bekövetkezni. Eleinte nehéz volt itt egyedül, de mostanra kialakult itt is az életem, családom, barátok. Ugyanakkor ez alatt a hat év alatt, ha akarom, ha nem, megkoptak a kapcsolataim az otthoniakkal, visszafejlődtek az oda kötő gyökereim.

<