87. Csoszánszki Judit - Espoo, Finnország

Vágólapra másolva!
Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Rio de Janeirótól Tallinnig minden iWiW-felhasználónak ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, bízva abban, hogy válaszaik nyomán kiderül: hogyan változnak az életkörülmények városról városra. Ma Csoszánszki Judit válaszol a finnországi Espooból, és mesél az ottani környezetvédelemről.
Vágólapra másolva!

Hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
A Pannon Egyetemen (Veszprémben) végeztem idegenforgalmi közgazdászként. Az egyetemi évek alatt ismerkedtem meg a párommal, és követtem őt Finnországba. Jelenleg másoddiplomámat készítem környezetvédelem szakon Jyväskyläben.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz?
Suomit jogosan hívják az ezer tó országának. Ide főleg a természetet imádók utazzanak. Ha északra utazunk Lappföldre, ne csodálkozzunk, ha házakat vagy autókat nem látunk menet közben, csak fákat, tavakat és a tó partjáról nélkülözhetetlen szaunákat. Csendes, nyugodt, biztonságos ország. De az apró ellentét (vagy inkább irigység) a svédek iránt a mindennapos viccekben érződik. Finnországban a finn és a svéd a két hivatalos nyelv, de gyenge angol nyelvtudással is megáll bárki a lábán. A közhiedelemmel ellentétben nem minden északi ember szőke, viszont a lányok karcsúsága hiányzik, és a sportos testvonal a jellemző. Kedves és segítőkész mindenki, és gyakran megörülnek, ha a rokonokról (a magyarokról) hallanak. A társadalom könnyen elfogadja az újításokat, amik megkönnyítik az életüket.

Miben jobb a hely, ahol most élsz, mint az, ahol Magyarországon laktál?
Az életszínvonal magasabb. Itt megértik az emberek, hogy fontos a környezetvédelem és a szelektív hulladékgyűjtés. Nagyon tetszik, hogy a sportolás és utána a szauna az életük része az embereknek.

Miben rosszabb?
Sajnos a téli sötétség miatt rengetegen fogyasztanak nagy mennyiségű alkoholt és édességet. Napi öt-hat nagy bögre kávé itt természetes mindenkinek. Nehéz megszokni a teljes sötétséget télen, de annál könnyebb elviselni a teljes világosságot nyáron. A magyar konyhával nehéz versenybe szállni. A család itt egészen másként működik, mint otthon. Jellemző, hogy csak egy, esetleg két gyermeket vállalnak a fiatalok. Egyébként a középiskola kezdetekor elköltöznek otthonról a diákok, és állami támogatással, illetve diákmunkával hirtelen önellátóvá válnak. Nincsenek olyan szoros családi kötelékek, mint Magyarországon.

Mi hiányzik Magyarországról?
A család és a barátok, ez egyértelmű. De itt is rengeteg magyar van, és könnyen találni barátokat a finnek között is. Hiányzik a friss kenyér illata. Itt minden előre zacskózott, pékség nincs is. Paprikát lehet venni a boltokban, de azért az a jó magyar pirospaprika csak otthon van. És persze édesanyám töltött káposztája.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az itteni barátok, a rengeteg hó és az északi fény, a friss hal, a sportos életmód, a csodás természet.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?
Magasabb, de valószínűleg itt jobban ki is használják a pénzüket az emberek. Sokat utaznak, vagy a lakás dekorálására költik, vagy éppen remekműveket készítenek a konyhában, külföldi receptekből (mivel a finn konyhaművészet nagyon egyszerű, az egészséges életmódra törekszik).

Mennyibe kerül egy kávé?
Kávé és pulla (süti) együtt kb. 900 forintnak felel meg. Diákigazolvánnyal mindig feleannyit fizethetünk az egyetemi menzákon. Egy ebéd (friss saláta, leves vagy főétel, ital) 2,35 euró (590 forint) diákoknak.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás bérlete a belvárosban?
Helsinki körzete nagyon drága, kb. 700 euró (175 000 forint) havonta a bérlet egy egyszobás lakásért. Egy kisvárosban feleennyi. Ebben van természetesen korlátlan internethasználat, mosógép- és szaunahasználat is.

Te jobb körülmények között élsz, mint itthon tudnál?
Aki látja, azt mondja, hogy sokkal jobban élek Finnországban, de szerintem hasonló a magyar viszonyokhoz. Persze a természet egészen más itt, de hát a lakás akkor is csak egy albérlet, nem a sajátom.

Amit ott csinálsz, azt csinálhatnád itthon is?
Pontosan ugyanezt nem, de hasonlót igen. De úgy gondolom, hogy Finnországban érdemes környezetvédelmet tanulni.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Most még vidám, mert világos van. Ha beköszönt a teljes sötétség, akkor sokan depresszióba esnek, és nagyon jellemző, hogy fáradtak, álmosak vagyunk napközben is. Ezt nehéz megszokni, és mindig várjuk a május végi napsütést.

Ott mitől hatékonyabb a környezetvédelem?
Egyszerűen a társadalmi beállítottság nyitott, és könnyen elfogadnak minden újat. A médiában gyakran téma a környezetvédelem, illetve az iskolákban is, és az emberek valahogy odafigyelnek, ha erről van szó. Persze nem mindenki, azért itt is vannak olyanok, akiket nem lehet meggyőzni. De rengeteg példa van, hogy a lakosság mennyire mobilizálható. Például egyik évben egy pénteki napon bejelentettek, hogy teljesen fehér őrlésű kenyeret nem lehet hétfőtől árulni, mert az a legártalmasabb az egészségre. A hétvégén tájékoztatták a lakosságot, és hétfőtől már csak magos és kevert lisztű kenyerek voltak a boltokban. Egy ilyen akció Magyarországon teljes traumát okozna sokaknak, és rettentő felháborodást. Hasonlót tettek például a szelektív hulladékgyűjtéssel is. Tájékoztatták a lakosságot, hogy egy héten belül lecserélik a szeméttárolókat, és pontosan feliratozták, hogy melyik tárolóba mit dobhatnak. Semmi gond nincsen, mindenki tudja, hogy mit hova dobjon.

Mit javasolnál a Magyarországon élőknek ezzel kapcsolatban?
Otthon többször hallottam, hogy azért nem tesznek ki több szeméttárolót, mert megrongálják őket. Ez is sajnos a társadalmi rétegeken és az oktatáson múlik szerintem. De itt úgy oldják meg ezt a gondot, hogy a szeméttárolók egy zárt helyen vannak, és csak a lakosoknak és a szemétszállítóknak van hozzá kulcsuk. Erre rögtön rávághatják a magyarok, hogy ez rettentő nagy kiadás lenne, de nem így van. Gondoljuk csak végig, hogy egy zárható szeméttároló kialakítása egy 40-60 lakásos társasház esetében családonként kb. 5000 forintba kerülne. Magyarországon, azt hiszem, a mai legidősebb generációt már nehéz meggyőzni, de a fiatalabbakat meg lehet, úgyhogy egy erős oktatási rendszerrel be lehetne vezetni az új dolgokat. Mert nem elég azt mondani, hogy holnaptól hatfelé dobják a hulladékot, meg is kellene magyarázni, hogy miért fontos ez.

Honvágy?
A honvágy természetes, néha erősebb, néha gyengébb, de folyton ott lebeg. Én gyakran hazautazom, így jól elvagyok ezzel az érzéssel. De természetesen itt is meg lehet találni a magyaros dolgokat, a könyvtárakban rengeteg magyar irodalom van, az interneten pedig
bármilyen újságot olvashatunk, akar rádiót is hallgathatunk magyarul. Nagyon sok magyar él Finnországban, sokszor az utcán vagy boltokban is hallani magyar szót, így barátokra lelni is könnyű.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Az időjárás mindig is a legfontosabb, teljesen mindegy, hogy milyen napot vagy hónapot írunk.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Bemutatják az egyik helyi egyetem új igazgatónőjét. A nők itt tökéletesen beleolvadnak és részt vesznek a mindennapi gazdasági és politikai életben.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Sportolás után pihenni a szaunában, finom vacsorát enni egy pohár borral, esetleg elmenni a moziba.

Visszajössz?
Egyfolytában. De a végén mindig újra elindulok északra. Hiába, ez már szerelem.

<