114. Földi Zsuzsanna - Stavanger, Norvégia

Vágólapra másolva!
Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Földi Zsuzsanna mesél Stavangerről.
Vágólapra másolva!

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Mint sok más embert, engem is a szerelem hozott külföldre, bár korábban mindig is terveztem, hogy egyszer hosszabb-rövidebb ideig szeretnék külföldön élni, dolgozni. Megelégelve a távkapcsolatot 2006 karácsonya után költöztem ki, és azóta au pairként dolgozom egy családnál Stavangerben, valamint készülődöm az esküvőnkre.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
A város az Északi-tenger partján fekszik, ennek megfelelően az év 365 napjából legalább 320-on esik az eső, viszont a Golf-áramlatnak köszönhetően a tél enyhe (és esős persze), három-négy fok hőmérséklettel és kb. két hétig tartó négy centiméteres hóval. A nyár rövidebb természetesen, de csodálatosan szép, és az embernek nem kell 40 fokban aszalódnia. A nyugati part természeti csodái a fjordok, a magas hegyek, a kristálytiszta levegő, a gyönyörű túraútvonalak pedig leírhatatlanok. Stavanger az olajipar központja, ennek megfelelően rengeteg olajtársaság képviselteti magát itt. Egy nagy multikultis egyveleg, emberek a világ minden tájáról, köztük nagyon sok menekült. Az ipari és gazdasági élet szinte lüktet, így a munkanélküliség nagyon alacsony, sőt a külföldi (főleg lengyel) munkavállalók nélkül sok cég komoly problémával küzdene. Magyarországgal ellentétben itt nagy hiány van tanárokból, óvodapedagógusokból és egészségügyi dolgozókból. A gazdasági mellett jelentős kulturális élettel is büszkélkedhet a város, 2008-ban Európa kulturális fővárosa lesz, amire már az idei évtől fesztiválokkal és más kulturális programokkal készülnek a szervezők. Az itteni szokásokról annyit, hogy mint általában a skandináv országokban, alkoholt itt is csak egy bizonyos üzletben lehet vásárolni, a hagyományos boltokban csak sör van, és azzal sem szolgálnak ki este hét után. Ennek ellenére az alkoholfogyasztás komoly problémát jelent, a szombat esti bulizós időszakban, este tízkor már kevés józan embert lehet látni az utcákon, kortól függetlenül.

A pozitívumok között említeném, hogy a norvégok globális szinten előrelátóbbak, mivel a társadalom elöregedett, az olajból származó bevételek igen jelentős részét például egy külön alapba gyűjtik, hogy a nyugdíjakat aztán fizetni tudják majd. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, a szelektív hulladékgyűjtés alap dolog, minden háztartásban legalább háromféle kuka található, de már tervezik egy negyedik bevezetését is, csak műanyagok számára. Az állam itt nagyon sok mindent saját fennhatósága alatt tart. Pozitív, hogy a hivatalos ügyek intézése gyors, a hivatalnokok mosolyognak, és nagyon segítőkészek, bár kivételek itt is vannak.

Negatívum itt, Stavangerben a tömegközlekedés, lévén, hogy sokan kocsival vagy biciklivel járnak, és a város amúgy sem túl nagy, így a tömegközlekedést csak buszok alkotják, így a külvárosi közlekedés sok időt vesz igénybe. Az üzletek vasárnap zárva vannak, szombaton is csak délutánig vannak nyitva, így ha az embernek nem jut ideje vásárolni a hét közben, nem sok lehetősége adódik rá hétvégén. Ide sorolnám még az időjárás gyakran teljesen kiszámíthatatlanságát, mivel akár két-három óra alatt is naposról viharosra fordulhat, így nehéz eldönteni reggel, hogy mit vegyen fel az ember. Azt pedig meg kell szokni, hogy nyáron, itt délen este tizenegykor megy le a nap, és hajnal négy körül már fel is jön, télen ezzel szemben csak pár óráig van világos. Talán meglepő, de az egészségügyi ellátás sem a legjobb, mivel gyakran hónapokat kell várni egy-egy műtétre, ha az illető már szinte haldoklik, vagy súlyosbodik a helyzete, talán előbbre veszik a várólistán.

Mi hiányzik Magyarországról?
A családon, barátokon kívül az ételek elsősorban. A norvég konyha ugyan egészséges és finom is, de ízvilágában nem összevethető a magyarral. Továbbá hiányzik a gazdag történelmi háttér, mivel bár Stavanger is 1000 éves múlttal rendelkezik, erről a Dómon és a vikingtörténeteken kívül más nem tanúskodik. Az úgynevezett régi Stavanger megőrzött házai sem idősebbek 100-200 évnél. És természetesen a magyar nyelv használata.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az északi életvitel, ami sokkal nyugodtabb (persze az átlagembereknek itt nem kell megélhetési problémákkal küzdeniük). Az életfelfogás része többek között a pozitív gondolkodás, a természetszeretet, a sportos, egészséges életmód és hasonlók. Hiányozna az óceán közelsége, valamint az északi építkezési stílus, ami lakáson belül nagy ablakokat és ennek megfelelően nagy, világos tereket jelent, a csütörtök reggeli idegesítően hangos kukásautó, és a málnalekváros knekkebrö barnasajttal (ropogós, száraz, kenyeret helyettesítő rágcsálnivaló). Az itteni barátaim, a pocsék időjárás is és az ikrek, akikre felügyelek.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Az életszínvonal természetesen jóval magasabb. Összességében azt mondanám, hogy egy hétköznapi családnak nem okoz problémát fenntartani egy házat, autót, fizetni a kölcsönt, ha van, fedezni a kiadásokat, és évente legalább egyszer külföldön nyaralni. Ezt sok egyedülálló szülő is megengedheti magának, talán kicsit szolidabb formában. Ahogy fentebb írtam, a gazdasági jóléthez kiegyensúlyozott életforma társul. Nem idegeskednek, nem rohannak, de nem szórják két kézzel a pénzt, hanem spórolnak. A kiterjedt szociális hálónak köszönhetően nincs nagyon látható különbség szegény és gazdag között, hajléktalanokat pedig egyáltalán nem látni. Oslóban kicsit más a helyzet.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
A belvárosban egy óra parkolás 20 korona (600 forint), ez folyamatosan növekszik 2-3 kornával (60-90 forint) óránként. Tehát a második óra 22 korona, aztán így tovább. A buszjegy, ha egy zónára veszi az ember 22 korona (660 forint), és azt hiszem, fél óráig érvényes. A mozi is hasonlóan drága, premierre 140 korona (3200 forint), a többire kb. 70-90 korona (2100-2700 forint) attól függően, hogy milyen helyen nézi az ember. A sörrel szemben én a bort preferálom, egy üveg átlag 80 koronától indul (2400 forint), a kávé pedig itt minimum 2-3 decilitert jelent, híg, és az esetek 95 százalékában instant kávé, kb. 14-20 korona (420-600 forint) helytől függően.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Ha valami nagyon drága itt, akkor az az ingatlan. Oslo egyik kedvelt külvárosa után Stavangerben a legdrágábbak az ingatlanok az országban. Egy mostani hirdetés szerint egy egyszobás, bútorozott, belvárosi lakás 10 000 korona (300 000 forint), míg a másik hirdetés kétszobás lakásra, bútorozva 17 000 koron (510 000 forint), igaz, ez panoráma kilátással van, de 55 négyzetméter. A belvárostól kicsit távolabb azért már lehet találni lakást 5000 koronától is (150 000 forint).

A jövedelmedből mennyit költesz magadra, és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Mivel én au pairként dolgozom, a jövedelmem nagyon alacsony, félretenni számomra lehetetlen, és nem igazán magamra, hanem a nyelviskolámra és az ahhoz kapcsolódó kiadásokra költöm el. De ez, remélhetőleg, csak átmeneti állapot lesz. Viszont azt azért érdemes elmondani, hogy itt ezzel a munkával ugyanannyit keresek, mint otthon asszisztensként (diplomával). És ennél kevesebbet a törvény értelmében nem kereshetek.

Azzal foglakozol, amivel mindig is szerettél volna?
Soha nem gondoltam arra, hogy gyerekekre vigyázzak, és nemsokára állást szeretnék majd váltani. Előnyei persze ennek is vannak, sokkal egyszerűbb nyelvet tanulni gyerekekkel. Nyelvtudásra pedig mindig is szükségem lesz, mivel a végzettségem a turizmushoz kapcsolódik.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Nyugodt. Problémák itt is vannak, de az emberek igyekeznek stresszelés nélkül megoldani őket. Ami viszont néha idegesítő, az az, hogy kis dolgok elintézéséhez is tervet készítenek, és sokszor elvesznek a részletekben. Mi magyarok sokkal praktikusabban oldunk meg dolgokat. Persze lehet, hogy csak az én tapasztalataim ilyenek.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Tartok attól, hogy az itteni társadalomban mindig is kívülálló maradok, annak ellenére, hogy befogadó, kedves nép. Reménykedem benne, hogy nem így lesz.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Itt állandó beszédtéma az időjárás. A politika nincs jelen a hétköznapokban, de a norvégokra jellemző, hogy általában jól tájékozottak a világ és az országuk történéseit illetően. A kávéfogyasztás mellett újságolvasásban is élenjárók világviszonylatban. Konkrétan nálunk a közelgő esküvőnk a téma.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
A hétvégén az UNICEF és a norvég állami televízió gyűjtést szervezett HIV- és AIDS-fertőzött gyermekek megsegítésére. Elég sok pénzt tudtak összeszedni.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Itt él egy olyan mondás, hogy a norvégok síléccel a lábukon születnek. Ez sok mindent elmond a sportolási szokásokról. Télen nincs olyan norvég, aki ne menne síelni három- és hetvenéves kor között, vagy amíg menni bírnak. Aki nem síel, az nagy valószínűséggel nem norvég. Nyáron nagyon közkedvelt a kerekes sílécéken való síelés, illetve az úgynevezett nordic walking, ami tipikus északi gyaloglási forma, sétabotok segítségével. Népszerű a kerékpározás, a golf, a szörf (évszaktól függetlenül) és mindenféle nyílt vízen végezhető sport. Nyáron a grillezés és túrázás a fő program. Nagyon sok időt töltenek a szabadban, az iskolákban első osztálytól hetente egyszer egész napos túra van a gyerekeknek is, ha esik, ha fúj, télen, nyáron. Alapszabály: nincs rossz idő, csak rossz ruházat.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
A városban jó néhány bár és diszkó található, ezekről azonban tudni érdemes, hogy hajnali háromkor záróra van. Ezt szó szerint kell érteni, két perccel három előtt lejátsszák az utolsó számot, aztán mindenki veszi a kabátját és megy, a zenét is kikapcsolják a fényekkel együtt. Emellett van színház, és egyéb kisebb helyek, ahol esténként mindenféle előadást tartanak. Hatalmas koncertház is található itt, a skála széles, de túlnyomórészt klasszikusokat játszanak. A görögtől a mongolig mindenféle étterem van (magyar sajnos nincs). Hétköznapokon egyáltalán nem szórakoznak az emberek, a város este nyolc-kilenc után teljesen kihalt, míg szombaton elözönlik a belvárost a bulizni vágyók.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Mivel a jövőben itt fogok élni, legalábbis egy darabig, a gyerekeim is valószínűleg itt születnek majd. Azt nem kívánom, hogy egész életüket itt éljék le, azt majd eldöntik ők. Azt viszont nagyon szeretném, hogy néhány évet éljenek vagy tanuljanak majd Magyarországon, ha az élet úgy hozza, hogy mi nem költözünk vissza. Nagyon fontosnak tartom, hogy megismerjék a kultúránkat, mert gyökereink ismerete nélkül nem élhetünk teljes életet.

<