144. Nagy Krisztina - Stuttgart

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Stuttgartból válaszol Nagy Krisztina.

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Csak három hónapja élek Stuttgartban, de az első naptól kezdve nagyon szeretem. Szombathelyen laktam, és otthon rengeteget táncoltam, a társastánc volt a mindenem, és itt nyílt kiváló lehetőségem, hogy egy tánciskolánál dolgozzam, és egyben az ADTV tánctanári diplomát megszerezzem, úgy, hogy a képzés költségeit teljes egészében az iskola állja. Nem igazán volt előre megtervezve az utazás, egyszerűen otthon nem úgy mentek a dolgok, ahogy szerettem volna, és hiába tettem meg mindent érte, nem kaptam lehetőséget, hogy tánctanári diplomát szerezhessek, így nyár elején jött egy ötlet, hogy talán máshol kellene megpróbálnom. Így néhány heti utánajárás, érdeklődés, emailváltás után, júliusban kijöttem pár napra az egyik tánciskolához, és egy szerződéssel a kezemben mentem vissza.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Stuttgart 600 000 lakosú város, Németország talán leggazdagabb tartományának "fővárosa", a Fekete-erdő kapuja. A nagyvárosok minden jegyét magán hordozza, annak összes negatív vonását is, ugyanakkor mégis nagyon szerethető és emberléptékű város. Rengeteg a park, a virágok és a fák, szökőkutak mindenhol a városban. Németország északibb városaival ellentétben, nagyon nyitott, közvetlen, barátkozós jellemű emberek élnek itt, nem merném rájuk mondani, a nálunk tipikusan németekre használt "hideg" és "zárkózott" jelzőket. Épp ellenkezőleg.

Közlekedésben százszor jobb a helyzet, mint Magyarországon, bármit bármikor meg lehet közelíteni, kényelmes, és árban is tűrhető, az itteni árakhoz mérve. Percre pontosan jár minden, három hónap alatt, egyetlen egyszer sem késett egy metróm, egy buszom sem. Nagyon tetszik a németek hihetetlen csapatszelleme, nagyon jól érzem köztük magam. Nagyon tetszik, hogy itt az idős korosztály is aktív, sportolnak, étterembe járnak, nordic walkingoznak, bicikliznek, táncolni járnak. Hogy miben rosszabb? Nem tudom, ahhoz még keveset éltem itt, biztos van ilyen, de egyelőre nem tudok mondani.

Mi hiányzik Magyarországról?
A családomon kívül, az otthoni ízek, nagymamám rántott palacsintája, a Túró Rudi csak azért nem, mert itt is lehet kapni, a kutyám nagyon, és a nyelv is hiányozna, de szerencsére a barátom, aki 27 éve él itt, magyar, így ebben sem szenvedek hiányt. Hiányoznak az otthoni, megszokott TV-műsorok, és az otthoni edzőim.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
A boldog életem. Tehát szinte minden. Hiányoznának a barátok, a munkahelyem, ahova minden nap jóérzéssel és vidáman megyek, és ugyanígy jövök haza, a jó fej munkatársak, akikkel körül vagyok véve, a főnököm, aki mind szakmailag, mind emberileg példa előttem, az albérletem, amit imádok, az élelmiszerüzletek, pékségek, zöldségesek kínálata és hihetetlen színvonala, a csapatszellem és az összetartás, a salsaklubok, a programok, a stressztől mentes életem. Maga a város. És a lehetőség, amit itt kaptam.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Ahhoz még keveset éltem itt, hogy ezt reálisan lássam, de az itteniek szerint mióta bevezették az eurót, azóta itt is rosszabb lett a helyzet. A fizetések nagyjából ugyanazok maradtak, viszont az árak itt is szépen emelkednek. Az emberek ennek ellenére nekem kiegyensúlyozottabbnak tűnnek, és kevésbé stresszesnek.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
A parkolás attól függ, hogy hol parkol az ember, de átlagban kb. 2,50 euró (625 forint) körül van. A buszjegy, megint csak attól függ, hány megállót utazol. Három-négy megálló esetén még 1,85 euróból (463 forint) kijön, én kb. nyolc megállót utazom, az 2,30 euró (575 forint). A havi diákbérlet 45-70 euró (11 250-17 500 forint) között van. A mozijegy 4-8 euró (1000-2000 forint), egy üveg sör 2,30-4,50 euró (575-1125 forint) között mozog, a kávé, helytől függően 1,50-2,50 euró (375-625 forint) között.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
500-1500 euró (125 000-375 000 forint) között, a lakás állapotától függően, és attól, hogy mekkora, milyen fekvésű, stb.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra, és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Képzésben résztvevőként fizetést igazából nem kapok, a munkám a képzés gyakorlati részének számít. Amolyan tanulmányi kiegészítést kapok, ami arra elég, hogy az albérletem kifizessem és szűken, de megéljek belőle. Félretenni ebből, sajnos nem tudok.

Azzal foglakozol, amivel mindig is szerettél volna?
Igen, azzal. A tánc évek óta a mindenem, az életem, nem tudnám nélküle elképzelni a jövőm.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Én úgy látom, sokkal jobb mint otthon. Valahogy nyugodtabb, békésebb, és vidámabb. És nyitottabbak az emberek. Biztos, hogy itt sem minden fenékig tejföl, és itt is van az embereknek problémája, mégis derűsebbek itt a mindennapok.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Egyelőre semmitől sem tartok, hacsak nem attól néha, hogy lekésem a villamost, de ennél nagyobb félelmem nincs. Abban reménykedem, hogy a képzés hátralévő két és fél éve alatt, ugyanígy fogom magam érezni, mint most.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
A közelgő karácsony: ki mit vesz, ki hova utazik, a karácsonyi vásár, ahova a főnököm meghívta az összes kollégát és tánctanár-gyakornokot forralt borozni, a saját költségére.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
A TC Ludwigsburg (tehát a helyi csapat) nyert tegnap a formációs táncok világbajnokságán, aminek a stuttgarti Porsche-Arena adott helyet. Továbbá van még hír, valami új digitális rádió bevezetéséről, amit épp most tesztelnek és pl. tűzeseteknél mentési akcióban sokat segíthet. Valamint, hogy miért hívják a Stadtbahn-t Stadtbahn-nak?

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Kerékpározás, kirándulás, nordic walking, szerencsére nagyon megy a tánc is, (a 60 év felettieknek is pl. külön táncdélutánokat szerveznek nagyon sok helyen). És hát németeknél mi más lehetne, mint a sörözés.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Kismillió. Az éttermek széles választéka, a töröktől a kenyaiig, táncklubok terén ugyanez, a társastánctól a salsán és tangón át, a legmodernebb irányzatokig, diszkók, bárok, biliárd szalonok, színház, mozi, opera, esti szabadtéri sakkparti, de esti sétarepülés vagy hajózás is lehetséges. Nem hiszem, hogy lehetne olyat mondani, amire Stuttgartban nincs lehetőséged.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Azt kívánom, hogy találják meg a helyüket majd a világban, és mindegy, hogy az Szombathely vagy épp Sevilla, azt a helyet, ahol igazán boldogok lehetnek, és mindenben megtalálják a számításukat, ahogy én itt, Stuttgartban. Elmondani sem tudom, mennyit vesztettem volna, ha nem jövök ki.

<