Magyarok a sci-fi csúcsán

Vágólapra másolva!
A Galaktika magazin elsöprő sikert aratott a Science Fiction Európai és Világtalálkozón. A magyar lap több tucat európai tudományos fantasztikus folyóirat közül lett első, maga mögé utasítva neves cseh és francia magazinokat is.
Vágólapra másolva!

Augusztus 4-e és 8-a között rendezték a Science Fiction Európai (EuroCon) és Világtalálkozót (WorldCon) a skóciai Glasgow-ban, ahol előadások és kiállítások mellett kiosztották a nagy elismerést jelentő Hugo-díjat, valamint hasonló kategóriákban megválasztották Európa legjobbjait is. Az európai mezőnyben a legjobb tudományos fantasztikus folyóiratnak találtatott a magyarok büszkesége, a Galaktika. A 2004 novemberében újjáélesztett lap ezzel az elismeréssel 31 év után álhatott újra a dobogó legfelső fokára.

A Galaktika 1972-ben indult a Móra Könyvkiadó gondozásában, Kuczka Péter főszerkesztésében. A lap akkor antológiaként látott napvilágot, melyben a novellák mellett folytatásos formában regények is megjelentek. Olyan hazai írók publikálták itt műveiket, mint Göncz Árpád, Hernádi Gyula vagy Zsoldos Péter, de megjelentek a nemzetközi színtér legnagyobbjai is, például Asimov, Bradbury, Clark vagy Vonnegut. 1995-ben pihenőre kényszerült a magazin, majd tavaly novemberben a Nagual Publishingnek köszönhetően (és Müller Péter Sziámi aktív közreműködésével) új életre kelt a Galaktika.

A jelenlegi lap nem csak formájában született újjá, de világszinten egyedi tartalommal is bír. Ez ugyanis az első olyan sci-fi magazin, mely nem csak irodalmi műveket jelentet meg, hanem a tudományos kutatások aktuális híreiről is beszámol. Mindezen túlmenően pedig az új Galaktika már nem csak egy lap, de számos projekt közötti kapocs is egyben. Ilyen például a RIÓ, vagyis a Rendhagyó Irodalmi Órák, melyet a SuliNet támogatásával szerveznek, vagy a havonta megrendezésre kerülő Nyilvános Lapzárta, melynek a Millenáris Park ad majd otthont. A cél minden esetben a sci-fi irodalom népszerűsítése, amit a kiadó azért is fontos tart, mert mára már bebizonyosodott, hogy ami ma tudományos fantasztikum, az holnapra akár valóság is lehet.