Tizennyolc őrült zenész

Kortársított Ellington-sztenderdek, modern Strauss-keringők, turbózott minimalista zajzene: ahogy tavaly és azelőtt, idén is az A38-on ad koncertet a modern dzsessz legnagyobb európai üstököse, a Vienna Art Orchestra. A tizennyolc tagot és hét nemzetiséget számláló, bécsi együttest a világ egyik legsokoldalúbb és legelborultabb bigbandjének tartják, talán azért, mert zenéjük úgy feszíti szét a klasszikus dzsessz kereteit, hogy a nagyközönség számára is szórakoztató tud maradni. Jazz A-tól Z-ig, október 31-én, hétfőn az A38-on.

Lassan harminc éve, hogy matthias rüegg (aki ragaszkodik neve kisbetűvel írásához) Wolfgang Puschnig szaxofonossal megalapította az akkor még tizenhat fős Vienna Art Orchestrát. A grazi Zenei Főiskolán végzett svájci rüegg korábban jazz-zongorista volt egy bécsi szórakozóhelyen, és már akkor is elég szabadon gondolkodott a dzsessz-zenéről. Ebben társra lelt Puschnigban és onnantól nem volt megállás: megalakult korunk legkötetlenebb nagyzenekara.

rüegg sosem ragaszkodott a sémákhoz, de még a hagyományos bigband hangszerekhez és előadásmódhoz sem, már korai fellépéseiken is sokszor előkerültek olyan, nem várt hangszerek, mint a basszusklarinét vagy a tuba. Előfordult olyan is, hogy kórus, sőt rezesbanda kíséretében adtak koncertet. rüegg tizenöt éven át egymaga volt az együttes zeneszerzője, így tökéletesen meg tudta valósítani elképzeléseit.

Hogy megérte kísérletezni, azt bizonyítja, hogy a VAO, a nyolcvanas évekre már komoly elismerésekben részesült: 1984-es amerikai túrájuk után, a Down Beat magazin kritikusai nekik ítélték a Szélesebb Ismertséget Érdemlő Tehetség díját. Az évtized végére a VAO már a kontinens legismertebb bigbandje.

Még ma is mozgásban vannak, és ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy sok kortárs együttessel ellentétben, eszük ágában nem volt hátat fordítani az elektronikus forradalomnak, sőt, rüegg a kilencvenes évek közepére (ekkora már nem volt egyedüli zeneszerző), a feltörekvő bécsi dj-generáció hatására, még bátrabban nyúlt a bigband-klasszikusokhoz. Quincy Jones, Duke Ellington és Dizzy Gillespie nagy darabjai sem úszták meg.

A zeneszerző-karmester néhol egészen merész, helyenként nyers, ám sosem elszállt, mindvégig élvezhető feldolgozásai azóta világhírűek. Ahogy, sokszor Mozarthoz hasonlított karizmája is, karmesteri pálcával, némán a zenekar előtt, amint vezényli a VAO posztmodern szimfóniáit. S emellett zseniális zenészek egész sora, köztük az egyik, valaha volt legjobb osztrák trombitás, a Svejket idéző Thomas Gansch és az erotikus hangíveiről híres olasz szépség, Anna Lauvergnac.

Ez az egészen páratlan együttes minden évben koncertturnéra indul, és mint tavaly és tavalyelőtt, idén sem hagyják ki Budapestet. Annyiban biztosan más lesz ez az idei fellépés, hogy idei turnéjukon egy harminc évre visszatekintő best of-válogatást adnak majd elő, köztük olyan nagyságok szerzeményeinek újradolgozásaival, mint Johan Strauss, Franz Schubert, Erik Satie vagy Charles Mingus. A Swing & Affairs címen futó koncertprogram a VAO történetének legnagyobb pillanatait eleveníti fel, október 31-én, az A38-on.

Vienna Art Orchestra, A38 (XI., Petőfi híd, budai hídfő, déli oldal), október 31., 20.00. Belépő: 3000/3500 Ft