Támogatói tartalom

Vásárlókat védi az új fogyasztóvédelmi szabályozás

Jótállás, szavatosság

ORIGO 2021.02.17.

A termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével erősítik a fogyasztók jogait a 2021. január 1-től hatályba lépett szabályváltozások. Az új jogszabályoknak hála a fogyasztók sokkal jobb helyzetbe kerültek, a vállalkozásokra pedig egyértelműbb szabályok vonatkoznak. Cikkünkben közérthető módon számba vettük melyek az új szabályozás legfontosabb elemeit.

Szinte mindenkinek van egy-egy története a nem megfelelően, vagy későn elvégzett javításokról, elérhetetlen eladókról. Az elégedetlen vásárlók, fogyasztók ilyenkor általában két dolgot tesznek: a kereskedőhöz, majd, ha ez nem vezet eredményre, a hatóságokhoz fordulnak, esetleg úgy döntenek, feladják és lemondanak a termék cseréjéről, nem kérik vissza a vételárat. Sajnos ez utóbbi a gyakoribb, pedig nem kellene, hogy így legyen.

A fenti esetekből és a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzésekből is látszik, hogy a korábbi szabályozás rendelkezései nem voltak egyértelműek, kiszolgáltatott helyzetbe hozhatták a fogyasztókat. Az újra és újra elromlott készülékek hónapokig a szervizben voltak, a vásárlók alig vagy egyáltalán nem tudták használni azokat a jótállási időn belül. A járványhelyzetben, online oktatás és otthoni munkavégzés esetén az okoseszközök valóban nélkülözhetetlenek, egy ilyen helyzetben a fogyasztó nem várhat hónapokat a javításra vagy a cserére. A jótállásra és a szavatosságra vonatkozó kérdéskört eddig a csaknem 20 éves, 2003 óta hatályban lévő előírások szabályozták, amiket időszerű volt megújítani. Az átlátható szabályozás bevezetésére mind a fogyasztók védelme, mind a vállalkozások jogkövető magatartása érdekében szükség volt – fogalmaz az új jogszabály bevezetésével kapcsolatban Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

Három sikertelen javítás után kötelező a csere így változtak a fogyasztóvédelmi szabályok

2021. január 1-től új fogyasztóvédelmi szabályozás lépett életbe. A változásokkal a fogyasztók sokkal jobb helyzetbe kerültek, a vállalkozásokra pedig szigorúbb szabályok vonatkoznak. Mutatjuk, melyek az új szabályozás legfontosabb elemei:

A termék javítására és cseréjére vonatkozó szabályok

8 napon belül köteles a vállalkozás kicserélni a terméket, ha:

Ha cserére nincs lehetőség, akkor 8 napon belül vissza kell fizetni a vételárat
(kivétel például: autó, elektromos kerékpár, quad vagy motorkerékpár)

A „törekedni” szabály pontosítása

Ha a javítás ideje a 15 napot meghaladja, a fogyasztót erről tájékoztatni kell. A régi szabályozás szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Mivel nem volt konkrét határidő, a vállalkozások gyakran nem tartották be a 15 napon belüli teljesítést, így a fogyasztók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, de a határnapok egyértelművé tételével a fogyasztók és a vállalkozások is tudják, mihez tartsák magukat.

A vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén, és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál is kérhetünk javítást. A módosítással elkerülhetővé vált az a korábbi gyakorlat, hogy a jótállási igény intézését a vállalkozás a székhelyére teszi, így például nem kell már egy békéscsabai fogyasztónak a budapesti telephelyre utaznia a jótállási igények intézéséhez.

A jótállási időtartamra vonatkozó szabályok

Sávos szabályozás bevezetése a jótállás időtartamára: 1 év helyett a termék értékétől függően 2-3 évre nő a jótállás. A jótállási időtartam korábban minden, a jogszabály hatálya alá tartozó termékre 1 év volt - mosógépre, autóra ugyanúgy, mint egy olcsó kávéfőzőre. A sávos jótállás a fogyasztók érdekeit védi, hiszen fontos, hogy a mindennapi munkához és tanuláshoz nélkülözhetetlen digitális eszközök mielőbb visszaérkezzenek a szervizből. Itt fenntarthatósági szempontok is megjelentek: egy nagy értékű terméknél elvárható, hogy a gyártók hosszú élettartamú, nem pedig rövid idő alatt használhatatlanná váló és kidobandó termékeket készítsenek.

A jótállás időtartama meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a terméket a fogyasztó nem tudta használni a hiba miatt. Korábban ez nem így volt, hiába állt az elromlott mobil a szervizben, telt a jótállási idő is.

A jótállás kezdő időpontjának a pontosítása olyan termékeknél, ahol beszerelés szükséges. Ha az üzembe helyezést a fogyasztó a vásárlást követő hat hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának (a vásárlásnak) a napja.

Kötelező jótállást adni a drónokra, játék e-rollerekre, hoverboardokra, stb. Olyan termékekre, amelyek a jótállási szabályok megalkotásakor még nem voltak kaphatók, ráadásul a 10 ezer forint feletti értékű nyílászárókra, napelemes rendszerekre, stb. is.

E-jótállási jegy bevezetése

A jótállási jegyet már e-mailben vagy egy applikáció letöltésével is megkaphatjuk, érkezhet felhasználói fiókba, vagy letölthető formában, nem kell többé papírokat őrizgetni. Maga a számla is lehet e-jótállási jegy, ha tartalmazza a jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit (pl. aláírás). Az elektronikus úton történő jótállási jegy átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles a vállalkozás.

Nem kell megőrizni a csomagolást A csomagolás megőrzése ezentúl sem lehet feltétele a jótállási igény érvényesítésének.

A szakvélemény kötelező tartalmi elemeinek meghatározása. A szakvélemény továbbra sem kötelező, pl. egyszerű megítélésű vagy a vállalkozás által nem vitatott esetekben. Más esetekben viszont kötelező beleírni néhány tartalmi elemet, hogy ne azokat a tipikus válaszokat adják a vállalkozások, mint pl. „járáshiba miatt vált használhatatlanná a cipő”, vagy „külső folyadék behatása miatt” ment tönkre a mobiltelefon.

A szerviz és kereskedő közötti információcsere fogyasztóvédelmi ellenőrzése. A változtatásra azért volt szükség, mert a szerviz és a kereskedő közötti kommunikáció sok esetben elmaradt, és ennek ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi hatóságnak nem volt hatásköre. Az új rendelkezés értelmében a javítószolgálat köteles 5 napon belül igazolható módon értesíteni a vállalkozást, ha a terméket kijavították. Mindezt azért, hogy a vásárlók tájékoztatást kaphassanak a javítás határidejéről, és tisztában legyenek azzal, mennyi ideig nem tudják használni az elromlott terméket.

Az alábbi táblázatban a kormányrendelet módosításának lényegi elemeit foglaltuk össze:

Korábbi szabály

2021. JANUÁR 1-TŐL

JÓTÁLLÁSi idő

A 10.000 Ft feletti termékekre egységesen 1 év volt
a) 10 000 -100 000 Ft esetén 1 év,
b) 100 001 - 250 000 Ft esetén 2 év,
c) 250 000 Ft felett 3 év.
A jótállási idő nem hosszabbodott meg azzal az időtartammal, amely alatt a fogyasztó a terméket hiba miatt nem használhatta.
A jótállás időtartama javítás esetén meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a terméket nem használhatta a hiba miatt.
Nem volt előírás jótállás kezdő időpontjára olyan termékeknél, amelyek használata üzembe helyezéshez kötött, pl.: kazán.
Ha az átadástól számított hat hónapon túl helyeztetjük üzembe a terméket, akkor a jótállási határidő az átadás napjától indul.

8 napon belüli kötelező csere

Nem volt ilyen előírás.
8 napon belül köteles a vállalkozás kicserélni a terméket, ha:
  • az első meghibásodás után kiderül, hogy a termék nem javítható,
  • ha a termék 30 napon belül nem javítható,
  • ha három javítás után ismét meghibásodik a termék.
Ha cserére nincs lehetőség, akkor 8 napon belül vissza kell fizetni a vételárat (kivétel: autó, elektromos kerékpár, quad, motorkerékpár, stb.)

A „törekedni kell” szabály

A vállalkozásnak törekednie kellett arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Ha ez a 15 napot meghaladja, a fogyasztót tájékoztatni kell a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.

Jótállási jegy

A jótállási jegyet papír alapon kellett átadni a fogyasztó részére, papír alapú kiállítás esetén nem kellett aláírni.
A jótállási jegyet papír alapon és online formában is át lehet adni. El kell látni a vállalkozás bélyegzőlenyomatával és a vállalkozás képviseletében eljáró személy aláírásával, e-jótállási jegy esetén az elektronikus aláírással. A vállalkozás az e-jótállási jegy átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles.

Csomagolás megőrzése

A csomagolás megőrzéséhez kötni a jótállást korábban megtévesztésnek minősült, de jogszabályban nem volt egyértelmű megfogalmazás erre vonatkozóan.
A jótállásból eredő jogok érvényesítéshez nem lehet feltétel, hogy a fogyasztó visszaszolgáltassa a cikk felbontott csomagolását.

Szakvélemény tartalmi elemei

Nem volt ilyen előírás.
Jogszabály rögzíti a szakvélemény kötelező tartalmi elemeit, pl. a fogyasztó kifogását, a vizsgálat módszereit és megállapításait indokolással ellátva, stb.

Hová fordulhatunk?

A fogyasztó a kijavítási igényét a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesíthette.
A vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén, és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál is kérhetünk javítást.

A módosítás 2021. január 1-jén lépett hatályba, a rendelkezések többsége az idei évben vásárolt termékekre vonatkozik, azonban vannak kivételek.

A 2020. december során karácsonyi ajándéknak szánt, jótállás alá tartozó termékekre a sávos jótállás új szabályai még nem érvényesek, a tavaly vásárolt termékekre ártól függetlenül még csak egy év lesz a jótállás, azonban a decemberben vett, de januárban meghibásodó okostelefonra már vonatkoznak a háromszori javításra, vagy a 30 napnál tovább tartó javítás utáni cserére vonatkozó előírások, hiszen ezek 2021. január 1-jétől életbe léptek.

Az új szabályokról itt és a legnagyobb videó megosztó oldalon lehet tájékozódni.

Mutatjuk, mi történt tavaly, és ezzel szemben mi történik 2021 januárjától egy meghibásodott készülékkel!

Alapfogalmak

A vállalkozások 45 százaléka nem ismeri a szavatosság és a jótállás pontos szabályait, pedig a fogyasztóvédelemi hatósághoz érkező panaszok 40 százaléka jótállással, szavatossággal kapcsolatos.

A jótállás - közismert nevén „garancia” – a hibás termékért való felelősség, amely a termék eladóját, forgalmazóját terheli. A vásárló minőségi kifogása esetén az eladó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a termék nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett. A kötelező jótállást jogszabály írja elő, a szerződéses jótállás a felek megállapodásán alapul. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

A termék eladója, a szolgáltatást nyújtó fél hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

A szavatosság azt jelenti, hogy a fogyasztó bármilyen terméket vásárol meg, teljes joggal követelheti a forgalmazótól, azaz a kereskedőtől, hogy a terméket javítsa, vagy cserélje ki (ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül lehetséges).

Következő rész: Ne hagyja, hogy fogyasztóként kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön!