Társoldalunk:

Rodman: felfüggesztve



Kihagyja az NBA bérviták miatt csonkára sikeredett idényét Dennis Rodman, a Chicago Bulls lepattanókirálya. A 37 éves, ötszörös bajnok szupersztár úgy nyilatkozott: "Idén nem játszom. Még nem tudom, mit hoz a jövő, de azt nem állítanám, hogy visszavonulok."

A lepattanószedésben hétszer is a liga legjobbjának bizonyult Rodman, aki viselt már menyasszonyi fátylat, rúgott meg fényképészt, fejelt le játékvezetőt és randevúzott Madonnával, most abbahagyja - egy kicsit.

A "Féreg" körül, azon kívül, hogy nagyszerű kosaras, soha semmi nem biztos. Hosszú ideje együtt járt például a Baywatch sztárjával, Carmen Electrával, mégis, mikor elvette, egy héten belül töröltetni akarta a házasságot.

Január 19-e fontos dátumnak tűnik karrierjében. Először korábbi edzője, Chuck Daly, aki most az Orlando Magicet irányítja, közölte: Rodman a New York Knickshez igazol. Elég furcsa lett volna látni őt egyik legmegveszekedettebb ellenfele, Patrick Ewing oldalán. Természetesen nem volt igaz a hír. Később Dwight Manley, hősünk ügynöke bejelentette: "Dennis visszavonul." Ezt annak ellenére mondta a játékosügynök, hogy az elmúlt öt évben mindig ezzel a hírrel kezdődött a szezon. "Nem akar tovább játszani. A szórakoztatóiparban akar elhelyezkedni. Meggyőzték őt, hogy legyen filmsztár." Manley hozzátette: néhány csapat szerette volna leigazolni Rodman, de nem nevezte meg ezeket a klubokat.

Egy biztos: a Chicago Bulls nem volt köztük. Jordan távozta után Kerr, Pippen és Longley is elmenőben van, a bajnoknál folyó nagytakarítás nyilvánvalóan a főbalhést is érinti.

Dennis Rodman 1989-ben és 90-ben a Detroit Pistons-zal, 96-ban, 97-ben és 98-ban a Chicagóval lett nagybajnok, de a pályán kívül még ennél is nagyobb hírnevet szerzett magának bohóckodással és őrültségével. Úgy harcolt ki népszerűséget a Bikák közönségénél, hogy az első chicagói szezonjában minden hazai meccs végén 91-es mezét bevágta nézők közé. Különcsége és őrült egoizmusa alaposan próbára tette csapattársait, és edzőjét, Phil Jackson egyaránt. Utóbbi egyszer kitalálta a "legtökéletesebb" eljárást vele szemben: "Legközelebb elektrosokkot alkalmazok" - mondta.

Egyszer bejelentette: megházasodik - csak azért, hogy megjelenhessen New Yorkban menyasszonyi ruhában, de vőlegény nélkül. Megsértette a mormonokat az 1997-es nagydöntő idején Salt Lake Cityben, és ezért 50 000 dollár büntetést fizetett. Egy évvel később edzést hagyott ki a legfontosabb meccsek között, hogy megnézzen egy pankrációműsort Detroitban, később maga is "birkózott" Hulk Hogan oldalán San Diegóban Karl Malone (Utah Jazz) és Diamond Dallas Page ellen. Hatmeccses eltiltást kapott Ted Bernhardt bíró lefejeléséért 1996-ban és 11-et hagyott ki egy fényképész megrúgása miatt egy évvel később. Legutóbb egy pincérnő perelte be, akinek állítólag egy százdolláros számlát a blúzába gyűrt és megfogta a mellét.

Rodman rendszeresen szerepel filmekben és tévéshowkban, vezetett műsort az MTV-n, és bestseller lett élete történetéből a "Bad As I Wanna Be"-ből (magyarul A Féreg címen jelent meg).

Mégis, a pályán olyan nyomot hagyott, ami kitörölhetetlenné teszi a nevét a kosárlabda nagyjai közül. Egyszerűen nem kellett neki a labda ahhoz, hogy hatékony legyen. Könyvében többször írja, hogy "kosarat dobni bárki tud - azt megakadályozni kevesebben". Rodman ebben volt verhetetlen. Pályafutása során szerényke 7,5-es pontátlagot hajigált össze, és emellett ő a kosárlabda történetének talán legnagyobb lepattanózója: 13,2-es átlaggal és hét "év legjobbja" titulussal büszkélkedhet ebben a műfajban. Hihetetlen érzékkel állapítja meg, merre fog pattanni a labda a gyűrűről, és ruganyossága, hosszú karjai segítik benne, hogy elsőként kaparintsa azt meg.

A védekezéséről nem is beszélve. Karl Malone sokat tudna erről mesélni. A tavalyi nagydöntő utolsó meccsén végigverekedték a fél meccset, estek keltek, lökdösődtek, és olykor barátin egymás hátsóját paskolták - jókedvűen, mintha nem is a nagydöntő hatodik találkozója lenne. Rodmannek szerencséje volt, hogy a "Postást" a barátjának tudhatja. A New York csatárai, Larry Johnson és Buck Williams teljesen kikészültek, amikor ellene kellett játszaniuk. De nem voltak ezzel egyedül. Ha nem tudja megszerezni a labdát, zavarni kezdi ellenfelét, de olyan mértékű szemtelenséggel, hogy az még a legynugodtabb óriást is kihozza sodrából.

Csodák csodája, a Southeastern Oklahoma State egyetemen annak idején (érdemes elolvasni a könyvében, hogyan lett parkolóőrből egyetemista) még a pontgyártásban is jeleskedett, bekerült az iskola "Hírességek Csarnokába", és edzője szerint nagyon jó reklám az intézménynek. Sőt, (szinte hihetetetlen) állítólag csendes, visszahúzódó diák volt. 1983-tól 85-ig járt oda, és vezérletével harmadik helyet szereztek a búcsúévében a NAIA ligában.

1986-ban a Pistons szerezte meg a draftjogát, a "Rosszfiúk" között hét évet töltött, mielőtt a Spurshöz került San Antonióba, ahol képtelen volt beilleszkedni, és a mai napig őt okolják (főleg a másik prímás, David Robinson) amiatt, hogy nem sikerült bajnoki címet szerezniük.

1995-ben aztán összeállt a "Nagy Hármas" Chicagóban, ahol egymás után három nagybajnoki címet szereztek. Rodman hasznos volt a Bullsnak, neki jót tett Jordan vezéregyénisége (talán az egyetlen ember, aki igazán befolyásolni tudta őt), és most a Bulls-érának vége, ők pedig mindketten kiszállnak, Jordan végleg (?), Rodman egy évre (?).

Nem véletlen, hogy múlt időben értekeztünk róla.

[ mécs ]

Ajánló: