A Kelet célfotóval nyert, Iverson nevető harmadikként MVP <br/>

Minden a legnagyobb rendben. Az NBA 50. All-Star gálája a lehető legjobban sikerült: hatalmas izgalmak közepette, az utolsó percekben nemhogy bulimeccsre, sokkal inkább nagybajnoki döntőre emlékeztető küzdelemben egyetlen ponttal verte meg a Kelet válogatottja Nyugatot úgy, hogy 21 pontos is volt a hátrányuk. A mérkőzés legértékesebb játékosának az apró termetéből tőkét kovácsoló Allen Iversont választották. A liga legfrissebb fekete báránya ismét a főigazgató David Stern bölcsességét igazolta, és a két nagy várományos, Kobe Bryant és Vince Carter elől csente el az MVP-trófeát.

A gálameccset lábsérülése miatt
lemondani kényszerülő Shaquille
O'Neal csak lesett

Bryanten ment el a meccs, akár ezt is mondhatjuk. A góllövőlista éllovasa, aki általában rálő mindent, az utolsó pillanatban meggondolta magát, és odapasszolta a labdát a büntetőterületen álló Tim Duncanhez, talán épp a Nyugat legjobbját lepve meg ezzel. A Spurs csatára nem is tudta bedobni a győzelmet kínáló gólt, így Iverson édesanyja vonulgathatott nagy büszkén fel-alá a csarnokban egy transzparenssel: "Az én fiam: 3-as mezben, Iverson!"

"Azt mondták, nem nyerhetünk, mert kisebbek vagyunk. Megmutattuk, hogy a szívünkben sokkal nagyobbak vagyunk a nyugatiaknál" - mondta a kedvenc becenevére ("The Answer", a Válasz) abszolúte rászolgáló Iverson. "A negyedik negyed kezdetén ott ültünk, és azt kérdezgettük egymástól: Miért ne nyerhetnénk, akár húsz pont mínuszról?" Így volt vagy sem, megcsinálták.

Az antiszociális, tetovált rapperből
a legértékesebb játékos lett

Pedig nem úgy látszott, hogy a keletiek bárminek is örülhetnek majd. A vendégmezben fellépő nyugatiak 11-0-s rohammal kezdték a meccset, Iversonék tíz labdavesztésen voltak túl már az első negyedben (sokat szórták a labdát mindkét oldalon, 21-21 turnover került mindkét csapat lapjára végül), és a Nyugat nagy emberei megállíthatatlannak tűntek. A Duncan, Chris Webber és Kevin Garnett alkotta csatársor fejenként 14 ponttal végzett, de előbbi nulla, utóbbiak pedig fejenként két ponttal zárták a befejező negyedet. Az már a hazaiaké volt: Iverson 25 pontja mellett Carter 16, Ray Allen pedig 15 pontot dobott, és Bryant is eltornázta magát 19-ig.

Divac (jobbra) élete legnagyobb
elismerésének tartja, hogy
szerepelhetett az All-Star gálán.
Carter viszont nem használta ki
az esélyt, hogy MVP legyen

Bryant a palánkra pattintva készített elő egy kínait Garnettnek, aki ezt néhány perccel később viszonozta, és ebben a stílusban a Nyugat a harmadik negyed végéig menetelt, 89-70-es előnnyel zárták ezt a szakaszt. Három perccel később már 95-74 volt az állás, és úgy festett, a tavalyi szlogen ("A méret a lényeg") idén is visszaköszön. Egyébként is úgy tartják - és az eredmények is ezt igazolják általában -, hogy a Western Conference csapatai erősebbek a keletieknél. Az Eastern válogatottja azonban rácáfolt erre. Időkérés következett, és Iverson pimaszul odalépett a zsűri asztalához, hogy megkérdezze, akad-e valaki, aki fogadna vele arra, hogy megfordítja-e a Kelet a meccset. Ekkor 100-87 volt az állás oda, és a fordulat teljesen váratlanul következett: Jerry Stackhouse, majd Vince Carter dobott hármast, Iverson duplájába pedig belefaultoltak, 100-96-ra feljött a Kelet, majd Iverson két büntetőt dobott, McGrady pedig egy pöcivel kiegyenlített. "Minden úgy alakult, ahogy várták, le kellett volna állnunk, hogy a forgatókönyv szerint nyerjenek a nyugatiak" - mondta a keleti válogatottat irányító Larry Brown. "Egyszerre azonban feltámadtunk. A befejezés csodálatos volt." Iverson dobta a Kelet következő öt pontját, és a közönség "M-V-P! M-V-P!" rigmusai közepette az eredményjelző 105-104-es hazai vezetést mutatott.

Marbury és Bryant szárnyalt a
hajrában

"Hogy nyertünk, és hogy így nyertünk, a lelkesedésünknek köszönhető" - mondta Marbury, majd egy rövid mondatban összegezte mindazt, ami a mérkőzésről elmondható: "Ez több, mint amiről álmodtam."

[mécs]

Ajánló:

Az All-Star gála jegyzőkönyve

Korábban:

A washingtoni All-Star hétvége a szokásos, színes kis vetélkedőkkel kezdődött, egyeseknek aztán rosszul végződött. Fejpántot viseltek a divatozó újoncok, ki is kaptak a másodévesektől. Zsákolásban Baron Davis pántja éppenséggel szemellenzővé avanzsált, tévedett is vagy egy métert, így nyerhetett Desmond Mason. A tripladobó verseny mentes volt a divatozástól, Ray Allen szenzációs sorozattal utasította maga mögé a párosban vigasztalódó Peja Stojakovicot.