Vágólapra másolva!
Egy év múlva kezdődik az athéni nyári olimpia. Ha jelentős csúszással is, de készülnek, szépülnek a helyszínek a görög fővárosban, az összeállításból kiderül, hol tartanak a munkálatok. Gyurcsány Ferenc sportminiszter, Schmitt Pál MOB- és Jacques Rogge NOB-elnök véleményéről, reményeiről is olvashatnak, egy helyütt láthatják, mely magyar sportolók szereztek már kvótát.

Gyurcsány Ferenc reméli, hogy az athéni olimpia magyar egyéni aranyérmeseinek jutalma eléri majd a tízmillió forintot. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter úgy fogalmazott: "szép szereplést" vár a csapattól a jövő évi játékokon.

"Magyarország hagyományosan jól teljesít az ötkarikás sportágakban, nincs semmi okunk, hogy ne bízzunk az athéni jó szereplésben" - nyilatkozott a sportminiszter. Gyurcsány Ferenc hozzátette: a megnyitót, valamint az első és utolsó versenynapokat a helyszínen kíséri majd figyelemmel, közben azonban "dolgoznia is kell".

A szaktárca vezetője azt nem árulta el, melyik sportág vagy sportoló áll hozzá a legközelebb. "Mindegyik sportágnak nagyon szurkolok a sikerekért. Jól lehet látni, hogy vívásban, úszásban, kajak-kenuban, vízilabdában vagy kézlabdában most is ott leszünk a legjobbak között. Úgy vélem, egy évvel a játékok előtt kijelenthető, ami az éremesélyes sportágakat illeti, a korábbiakhoz képest nem lesz nagy változás."

A jutalmazás kérdésében Gyurcsány Ferenc úgy vélekedett, hogy a magyar aranyérmeseknek járó prémium több lesz, mint legutóbb. "1992-ig visszamenőleg áttekintettem, hogy mikor mennyit kaptak az olimpiai bajnokok, és örvendetes, hogy a nekik járó jutalom növekedése meghaladta az inflációét, Sydneyben például ez az összeg nettó 6,5 millió forint volt. Ennek alapján remélem, hogy az athéni első helyezetteknek járó prémium eléri a 10 millió forintot. Erről majd a költségvetési tárgyalásokkal egy időben születik döntés, hiszen nem kevés pénzről van szó."

A görög rendezők bevallottan csúszásban vannak egyes létesítmények, helyszínek felépítése, kialakítása terén, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság többször figyelmeztette a szervezőbizottságot (ATHOC) a lemaradásra, sőt, - ha hivatalosan nem is merült fel - másfél-két éve szóbeszéd tárgya volt, hogy esetleg elveszik Athéntól a játékokat.

A magyarok viszont általában világszerte elismerést kiváltóan rendezik meg a nagy világversenyeket - legutóbb a debreceni tornavébé volt erre jó példa -, így ismét felmerülhet a kérdés, a jövőben vállalkozhat-e Magyarország arra, hogy olimpiának adjon otthont.

"Abszolút biztos vagyok benne, hogy ami a rendezési kapacitást illeti, képesek vagyunk jól megszervezni egy ilyen hatalmas sporteseményt is" - válaszolt a felvetésre Gyurcsány Ferenc. "Ám egy ország sportéletében a sokadik lépés, hogy ötkarikás játékoknak adjon otthont. Mi magyarok mindig szeretnénk egyetlen nagy ugrással behozni a lemaradásunkat. Azt mondom, legyen egy nemzetközi szintű futballstadionunk, legyen egy világversenyek rendezésére is alkalmas úszókomplexumunk, egy olyan atlétikai pályánk, amire mindenki elismeréssel tekint a világon, és amikor ezek készen vannak, akkor gondolkozhatunk el a pályázaton."

"Értem én, hogy jó dolog nagyokat álmodni, de keserű lehet az ébredés. Inkább a tudatos építkezés, az átgondolt koncepció híve vagyok. Sajnos, 300-400 éves lemaradást nem lehet behozni 5-10 év alatt harcos akarattal. Gondoljunk csak az elakadt stadionrekonstrukciós programra vagy a 2006-os úszó-Eb helyszíne körüli vitákra. Ötször át kell gondolnunk, hogy hol tudunk felépíteni egy nemzetközi szintű uszodát, egy olimpia pedig további 15-20 ilyen kérdést vetne fel."