Novo nem lesz Mc, avagy a britek még nem honosítanak

A nyári labdarúgó Európa-bajnokságon öt olyan játékos is pályára lépett, aki csak felnőttként került abba az országba, amelynek színeit képviselte a kontinensviadalon, és az ősszel lejátszott vb-selejtezőkön még további három játékosról volt elmondható ugyanez. A honosítás a labdarúgásban is egyre inkább elterjedt gyakorlat, de akad olyan ország, amelyik elzárkózik tőle - a skót válogatottban nem szerepelhet a Rangers-csatár Nacho Novo, noha van brit útlevele, és a szövetségi kapitány is szívesen behívná. A "honosítósdi" kapcsán körülnéztünk még az asztaliteniszben, az atlétikában és a sakk világában is, ahol nincs ellenpélda, az említett sportágakban igen népszerű a légiósok becserkészése.

Egy ideje már megszokhattuk, hogy az asztalitenisz Európa Top 12 versenyeken több a kínai születésű versenyző, mint az európai.

Idén Frankfurtban a legjobb nyolc között öten voltak, és meglehetősen furcsán vette ki magát, hogy az első helyért játszott meccsen a "holland" Li Jiao a "lengyel" Li Qiant győzte le.

Az erőviszonyokat jól tükrözi a legfrissebb világranglista is, amelyen a tíz legjobb európai között hat honosított kínai játékos található: az osztrák Liu Jia 14., Li Jiao 15., Li Qian 24., egy másik holland, Li Jie és német Wu Jiaduo holtversenyben 33., a spanyol Shen Yanfei 35. Közöttük bújik meg Tóth Krisztina (25.), a fehérorosz Pavlovics (30.) és a horvát Boros Tamara (31.), Póta Georgina (39.) pedig tizedikként következik.

S hiába van két versenyzőnk is a legjobb tízben, egy hónapja a szentpétervári Eb döntőjében a mieink nem bírtak a holland válogatottal, amelyben a két kínai mellett egy orosz szerepelt, s csak az edző volt holland...

A kínaiak kivándorlása nem új keletű, hiszen a hazájukban harmad- és negyedvonalbeli játékosok máshol klasszisoknak számítanak, és az érvényesülés érdekében sokan útra is kelnek. Férfiak is, de jellemzően inkább a nők, s a folyamat az utóbbi években felerősödött. A célterület elsősorban Európa, ám a pekingi olimpián Amerikát, Ausztráliát és még Afrikát is képviselték kínai játékosok.

A nemzetközi szövetség (ITTF) már tavaly döntött, hogy gátat vet a kínai áradatnak, és bevezette, hogy az égisze alatt zajló világversenyeken (felnőtt és ifjúsági világbajnokság, egyéni és csapat Világkupa) a játékosnak új szövetségén keresztül regisztrálnia kell magát abban az esetben, ha más ország színeiben akar versenyezni, mint amelyik képviseletére előtte jogosult volt.

Amennyiben a játékos 21 éves vagy annál idősebb, már nem kérhet regisztrációt, és nem indulhat más ország színeiben. Ha a regisztráció időpontjában 18-21 éves, akkor leghamarabb hét év múlva játszhat, ha 15-18 éves, akkor öt évet kell kihagyni, ha 15 év alatt van, akkor hármat. Ezzel egyértelműen a kiöregedett kínaiak előtt zárták be a kaput. A szabály 2008. szeptember 1-jén lépett életbe, s visszamenőleg nem vonatkozik azokra, akik korábban játékjogosultságot szereztek, és világversenyen képviselték is új hazájuk színeit.

Az európai szövetség (ETTU) azonban ezt a szabályt késlekedett átvenni, csak a szentpétervári Eb-n tette meg, így viszont ezen indulhatott az a Li Jie, aki nagy szerepet vállalt abban, hogy a magyar csapat ne védhesse meg az Eb-címét. A spanyol Shen Yanfeinek pedig az olimpiai selejtezőn azt "köszönhettük", hogy Tóth, Póta és Lovas Petra csak egyéniben állhatott asztalhoz Pekingben, csapatban helyettünk a két kínaival felálló spanyolok szerepelhettek.

A nőknél jelenleg a holland, az osztrák, a lengyel, a német, a spanyol és a török csapat is két kínaival áll fel, de az olaszoknál és a franciáknál is kínai származású az éljátékos. Így mindenképpen bravúros, hogy az Eb-n a Tóth, Póta páros arany-, csapatunk ezüst-, egyéniben pedig Tóth bronzérmes lett.