Társoldalunk:

"Nem szabad a labdát figyelni" - találkozás a legjobb magyar csocsójátékossal

2011.01.23. 16:34

Az utóbbi években a csocsózás kitört a kocsmák világából, évente öt-hat világbajnokságot rendeznek különböző kidolgozású asztalokon, a versenyeket sokszor a sportcsatornák is közvetítik. A magyar válogatott szövetségi kapitánya szerint elsősorban hideg fej és gyors kéz kell ahhoz, hogy valakiből sikeres versenyző legyen, fontos tényező az ellenfél kiismerésének képessége, a mostani legjobbak pedig leginkább az ijesztgetések finomításával vannak elfoglalva.

Aki kipróbálta már a csocsót, annak ismerős az a mozdulat, amikor egy ügyesebb játékos a labdát lekészíti a bábu lába mellé, esetleg még körbe is táncolja, majd egy húzás után bebombázza a kapus mellett. Ez a szint már komoly gyakorlást igényel, és bár az éjszakában számos helyen lehet villantani vele, az igazi profik között már más dimenzióban folyik a játék.

Az asztalifoci az évek során komoly sportággá fejlődött, amit mi sem jelez jobban, mint hogy a dél-afrikai focivébéhez hasonlóan a Nantes-ban megrendezett csocsó-világbajnokságon is nagy vihart kavartak bizonyos játékvezetői döntések.

A csocsóban is elkelne a videobíró

A Németország-Franciaország elődöntőben például a német játékos egy erős lövése után a bíró gólt ítélt, és bár hivatalosan itt sem használnak videobírót, a csarnokban visszajátszották az Eurosport közvetítését, amelyből jól látszott, hogy a labda az asztal jobb kapufájáról a bal kapufára, onnan pedig kifelé pattant. A hazai közönség persze hangot adott nemtetszésének, de a világ legjobb játékvezetőjének tartott Tom Yore nem vonta vissza a találatot, pedig erre a szabályok szerint van lehetősége.

"Ő egy kétcsillagos nemzetközi játékvezető, rajta kívül még ketten tartoznak ebbe a kategóriába. Ez a hármas alkotja a szabályokat is" - mondja a nemzetközi szövetség főbírójáról Detre Dávid, Magyarország legjobb játékosa és egyetlen csocsó-játékvezetője, aki maga is Yore-nál vizsgázott 2009-ben.

A Nemzetközi Csocsószövetség (International Table Soccer Federation) 2002-ben jött létre. Alapító tagok: Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Kína és Olaszország. Magyarország 2004-ben csatlakozott a szervezethez. Az ITSF-nek jelenleg több mint ötven tagországa van. Ausztráliától az Egyesült Államokig, Dél-Afrikától Norvégiáig mindenhol játsszák a csocsót, még Kamerunban és Pakisztánban is akadnak versenyzők. A legutóbbi világbajnokságon 32 ország 450 sportolója vett részt.


"Én is egy kocsmában kezdtem el csocsózni, rögtön az elején jól ment a játék, úgy játszottam, mint a legtöbb olyan játékos, aki már hónapok óta csinálja" - meséli a 23 éves Detre, aki korábban mindkét csuklóját eltörte, mégis úgy hozta a sors, hogy az asztalifocinál kötött ki, amely pont ezt a testrészt veszi igénybe.

"Jó volt a technikám, nem vesztettem el a labdákat, és lőttem pár gólt. Volt egy kiskocsmai verseny, amelyen elindultunk a bátyámmal, és megnyertük. A győzelemért kaptunk egy üveg whiskyt és tízezer forintot. Hallottam, hogy a csocsónak világszövetsége van, idehaza pedig országos versenyeket rendeznek. Elindultam az egyiken. Csúfos kudarc volt, egyetlen meccset sem nyertem. A versenyzők között viszont volt egy ismerősöm, aki elhívott egy klubba, ahol már komoly edzések voltak, elméleti és technikai dolgokat is tanultunk. Van egy amerikai cég, amely DVD-ket ad ki a nagy tornákról, ezeken egy csocsó-szakkommentátor elemzi a szituációkat. Sikerült párat beszerezni, és ez sokat lendített a játékomon. Azóta bejártam fél Európát, és anyagilag is hozott a konyhára, ha jól végeztem egy pénzdíjas versenyen."

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A családban kezdetben nem nézték jó szemmel, hogy a fiuk kocsmába jár iskola után gyakorolni, az aggodalom azonban ujjongásba csapott át, amikor Dávidból világbajnok lett. Az első vb-aranyat négy másik követte, háromszor volt dobogós, és további kilenc nemzetközi versenyt nyert meg. Otthon viszont sosem gyakorolt, mert nincs asztala, bár úgy tartja, a leghasznosabb egyedül edzeni, de egyben a világ legunalmasabb elfoglaltsága is.

Érdekesebb és fontosabb versenyszabályok

- Egy találkozó 3 nyert szettig, és minden szett 5 lőtt gólig tart. A mindent eldöntő játszma is 5 találatig megy, de azt kétgólos különbséggel kell megnyerni, azonban maximum 8 gól szerezhető.

- A kezdést a középpályás sor középső bábujával, nyugvó pozícióból kell elindítani.

- "Halott labdának" számít, ha a játékszer mozdulatlan és egyik bábuval sem érhető el sikeresen. Ebben az esetben, ha a két középpályás sor között van, az a csapat indíthatja el újra a játékot, akinél eredetileg volt a kezdés joga. Ha a labda a csatársor és a védőzóna között van, az a hátvédsor hozhatja játékba, amelyikhez közelebb van.

- Gólnak számít, ha a labda a kapuból visszapattan a játékfelületre, akkor is, ha utána esetleg elhagyja a pályát.

- A rudak pörgetése tilos, de egy 360°-os fordulás lövésnél engedélyezett. Ha egy játékos pörgetés útján öngólt vét, akkor ez a találat az ellenfél számára érvényes gólnak számít.

- Az asztal bárminemű mozgatása, tolása vagy megemelése tilos.

- Labdabirtoklásnak minősül, amikor a labda a bábu elérhető távolságában van. A labda legfeljebb 10 másodpercig lehet az ötös soron és 15 másodpercig az összes többi soron.

- Ha valaki technikai faultot kap, akkor a játékot meg kell szakítani. Az ellenfél ekkor a hármas rúdhoz helyezi a labdát, és megpróbálhat kapura lőni. Csak a lövést végző és a lövést védő játékos tartózkodhat az asztal mellett. A lövés után a játékot meg kell állítani, és ha az ellenfél gólt ért el, akkor a szabálysértést elkövető és gólt kapó csapat hozhatja újra játékba a labdát. Ha az ellenfél nem tudott gólt elérni, akkor a játék onnan folytatódik, ahol a labda a szabálysértés előtt volt, vagy ahonnan a szabálykönyv szerint folytatni kell.

A teljes szabályzat itt érhető el.

Detre szerint apró finomítások lehetnek a szabályokban, de jelentős változás már nem valószínű a 2006-os szabályzathoz képest. Gyakori az olyan szabálytalanság, amikor a játékosok túl nagyot rántanak a rúdon, a bírók ezért fogják az asztal sarkát, hogy érzékeljék a lökések erősségét.

A játékvezetők hierarchiájában az első lépcsőfok az asszisztens, aki a bíró munkáját segíti, és kezeli a számlálót. Ezután jön a regionális bíró, majd a nemzetközi játékvezető, az utolsó két fokozat pedig az egy- és kétcsillagos bíró. Detre egycsillagos játékvezető, belőlük tizenkettő van a világon, az előléptetését a világ legjobb játékosa, Frédéric Collignon szorgalmazta Yore-nál. A belga klasszis ugyanis a prágai versenyen nagyon meg volt elégedve a magyarral. A vébéken az egycsillagos bírók tartanak továbbképzéseket, ezekre bárki jelentkezhet, egyetlen feltétel az angol nyelvtudás.

Látványos, ám szabálytalan gólok:


Új trükkök már ritkán születnek, inkább a meglévőket finomítják, főleg az ijesztgetéseket. "Egyformán fontos a hideg fej és a gyors kéz. A kapusok általában összevissza mozognak. A lényeg, hogy kimozdítsd onnan, ahová lőni akarsz. A jó kapus viszont megtéveszti az ellenfelet, és felkínálja a kapu azon részét, ahová várja a lövést. A világ legjobbjai ellen nem szabad a labdát figyelni, csakis arra kell koncentrálni, hogy a figuráid levédjék a kulcsfontosságú pontokat."

Detre szerint egy játékos kiismeréséhez egy szett kevés, de kettő már elég lehet. "Sok olyan meccset játszottam már, amikor 2:0 volt a szettarány az ellenfelem javára, de sikerült rájönnöm a játékára: hogyan szeret lőni és honnan, passzból csak kétfélét tud, satöbbi. Ezekre figyelve sikerült fordítanom. Az átlag egyébként a hozzá közelebb eső sarkot szereti lőni."

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A 2011-es ranglistán a 16. helyen álló Detre a külföldi tornákon sok olyan trükköt lesett el, amelyet beépített a játékába, és mivel itthon ezeket a húzásokat nem ismerik, így nem is tudják kivédekezni.

A tornákon az egyéni mellett páros és vegyes páros versenyek is vannak. "Eleinte nem volt stabil partnerem. 2008 óta alkotunk egy párost Talai Gergellyel. Korábban mindkettőnk társával voltak gondok, nem jöttek el versenyekre, míg mi mindenhol indulni akartunk, végül összeálltunk, és szerencsére nagyon eredményesek vagyunk. Manapság ritkán edzünk, elég, ha a tornák előtt egy nappal lemegyünk az adott asztalon gyakorolni."

A fiatal férfiak sportja

A csocsósok átlagéletkora huszonöt-harminc év között van. A világranglista első tizenhat helyezettje huszonöt év körüli, kivéve az első helyen álló Collignon-t, aki harmincöt éves.

"Prágában játszottam Collignon ellen. Tényleg ő a világ legjobbja. Nem mondom, hogy verhetetlen, mert senki sem az, volt is esélyem arra, hogy legyőzzem. Először technikailag, majd mentálisan is a legmagasabb szintre kell jutnod a megszorongatásához, de ahhoz, hogy megverd, el kell hinned, hogy képes vagy rá. Az utóbbi hiányzott belőlem."

Akcióban a világ legjobbja, Frédéric Collignon:


Egyre több nő is próbálkozik a csocsóval, ám az élvonalt tekintve egyelőre nemigen tudnak a férfiak fölé kerekedni. "Nem kell bivalyerő a csocsóhoz, ennek ellenére a nők mégis gyengébben szerepelnek a nyílt páros versenyben a férfiak között. Lehet keresni a hibát a labdakezelésben, de a lelki tényező is közrejátszhat. Talán nem elég agresszívak. Nem elég kivédekezni egy támadást, utána nem megkönnyebbülni kell, hanem egyből támadásba lendülni, felpasszolni, belőni."

A magyar női játékosok viszont a saját nemük képviselőivel szemben egyre jobban teljesítenek. 2010-ben Prágában Albók Éva és a junior világbajnok Takács Noémi vb-címet nyert párosban Magyarországnak, de vegyes párosban is van már vb-érmük a magyaroknak.

Detre Dávid nemcsak játékos és játékvezető, hanem fél éve ő a magyar válogatott szövetségi kapitánya is. "A nemzeti csapat hatvan százalékát a legjobb játékosok alkotják, a keret többi részét pedig azok, akik anyagilag megengedhetik maguknak a külföldre utazást. Ausztria és Prága fejenként nyolcvanezerből jött ki, Németország százezer forint körül volt. A pénzes helyezések persze csökkenthetik a kiadásokat.

Félmillióba kerül egy jobb csocsóasztal

A játék történetének kezdete az 1800-as évek végére nyúlik vissza. A ma ismert asztalok elődjeit 1922-ben alakította ki, majd 1931-ben szabadalmaztatta a brit Harold S. Thornton. Idehaza főleg olasz asztalokon játszanak. A csocsószövetségnek (ITSF) öt hivatalos versenyasztala van, a Garlando, a Roberto Sport, a Bonzini, a Tornado és a Tecball, de ezeken kívül még nagyon sok minőségi márka van, a Rosengart, a Leonhart, a Sardi vagy a Fireball, utóbbiakon is rendeznek nemzetközi tornákat. Hat nagy világbajnokság van, az öt hivatalos asztalé, illetve az a vb, amelyen mindegyik jelen van (multitable), itt a játékosok eldönthetik, hogy melyiken szeretnének játszani. Az asztalok határozzák meg egy ország játékstílusát. Az olasz Garlando népszerű asztal a származási helyén kívül Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában és Svájcban. Egyenletes a bábuk súlyelosztása, a figurák akár fejjel lefelé is megállíthatók - az ára kétszázezer forint körül van. A magyar női és a férfi válogatott ezen az asztalon lett világbajnok Ausztriában 2009-ben, majd a férfiak 2010-ben a Roberto Sporton döntősök voltak Prágában. A drágább asztalok közé tartozik a francia Bonzini és az amerikai Tornado. Az előbbin a franciák és a belgák szinte verhetetlenek, az utóbbin pedig az Egyesült Államok csapata az uralkodó nemzet. Az asztalok ára négy-ötszázezer forint. A Bonzini asztalon a súly a figurák lábában van, míg a Tornado sajátossága, hogy kedvező a gyors játékot játszóknak, a bábuk nagyobbak, így könnyebb kezelni a labdát. A német Tecball asztal érdekessége, hogy ha a labda a kapuban összeérő két fémlemez találkozását találja el, akkor biztosan kipattan, de nem ritka, hogy egy épphogy beeső labda is kijön. Ezen az asztalon jól lehet lőni a falat, ami főleg a németeknek fekszik, az ő stíluskra jellemző, hogy mandinerből, a bábu sarkával fellövik a falra a labdát, és az bepattan.

Pár lövés Garlando asztalon a pintől a snake-ig:


A magyarországi csocsóéletnek Budapesten van a központja, de vidéken, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon is rendeznek versenyeket, ám ezek az indulók létszámában a fővárosi tornák felét sem érik el. A közeljövőben lesz egy háromállomásos kvalifikációs verseny, várhatóan Székesfehérváron, amelyről a nyári, ausztriai, Garlando asztalon rendezendő vb-re lehet kijutni.



"Néha ég a bőr a képemről"

Mint oly sok sportág hazai képviselői, a csocsósok is úgy érzik, hogy eleve hátrányból indulnak a külföldi ellenfelekkel szemben. "A szövetségünk honlapja jelenleg átalakítás alatt van, de ha kész lesz, kezdetét veszi a nagy szponzorkeresés. Hiába a jó eredmények, támogató hiányában nem tudunk eljutni olyan versenyekre, mint a nantes-i többasztalos világbajnokság. A németeknél vagy a lengyeleknél nincs ilyen gond. Az előbbieket az Adidas, az utóbbiakat pedig egy pókeres honlap támogatja, a vébéken mindenki egyenmelegítőben szerepel. Nekünk fejenként egy fehér pólóra futja a szövetség büdzséjéből, de főleg önerőből. Ezekre rámatricázzuk a nevünket és a zászlónkat, de többre nem telik. Néha ég is a bőr a képemről, mert a csocsó legjobb eredményeit a magyarok és a németek hozzák, de nincs rá pénzünk, hogy melegítőt vegyünk. Sebaj, pozitívak vagyunk, legalább van még hely bőven a reklámfeliratoknak."

Tilos a szandál és a farmer

Az ITSF-nek öltözködési szabályzata is van. A szövetség a sportos ruházatot követeli meg, nem tartja megengedhetőnek a mellény, a farmer, az utcai nadrág, a papucs és a szandál viselését. A játékvezetők fekete-fehér csíkos felsőt viselnek az ITSF versenyein, a többi tornán ez nem kötelező. Egyéb kiegészítők még, amelyek már kifejezetten a játékot segítik: a markolatra tekert teniszgrip, illetve a golfkesztyű, de mindkettőnek van már kifejezetten csocsós változata is, amelyet a világ három legjobb játékosa által alapított cég készít. Főleg az egyéni játékban használatosak, mert nélkülük a kapkodás közben könnyen lecsúszhat a kéz a markolatról.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK