Társoldalunk:

"A magyar sportban van egy messiásvárás" - interjú Kovács Antallal, az Atomerőmű SE elnökével

2011.06.03. 16:30

Az ország jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy százmilliárdok mehessenek sportra, állítja Kovács Antal, az Atomerőmű SE múlt héten megválasztott elnöke. Az első magyar cselgáncsozó olimpiai bajnok mintául állítaná saját klubját, ahol szerinte sikerül összeegyeztetni a civil életre és az élsportolói karrierre való felkészülést, a törvényekkel való esetleges trükközésről pedig azt mondja: ha egy egyesület komoly gondokkal küzd, nem az éhhalált fogja választani.

- 1992-ben első magyar cselgáncsozóként aranyérmet nyert a barcelonai olimpián, aztán indult a következő három olimpián is. Hogy lett önből klubvezető?
- 2005-ben még nyertem egy Világkupát és egy Eb-ezüstöt csapatban, de közben már elkezdtem dolgozni a Paksi Atomerőműben, a feleségemmel pedig úgy döntöttünk, hogy gyereket vállalunk. Aktív sportolóként még nem szerettünk volna, mert akinek volt kisbabája a sporttársak közül, nagyon megviselte az egész. Elkezdtem a polgári életet, közgázt végeztem, így kerültem a Paksi Atomerőműbe. Két éve ügyvezető igazgatóként dolgozom az Atomerőmű SE-nél, továbbá a Pécsi Tudományegyetemen adjunktus vagyok, ott szereztem doktori címet. De a mai napig rendesen edzek korán reggel, aztán dolgozom. 

- Egyértelmű volt, hogy marad sportközelben, vagy az élet más területein is kipróbálta magát?
- Ha úgy nézzük, az atomenergia nem kifejezetten sport, mert főállásban térségi szakértő és tudományos tanácsadó vagyok. Ezzel együtt a sporthoz való kötődésem nem szűnt meg. A húszévi válogatottság alatt szerzett tapasztalat kötelez is rá, hogy amit tudok, adjam tovább, illetve amennyire lehet, úgy alakítsam a feltételeket, hogy minél többen tudjanak sportolni. Két dolgot űzök hitvallásszerűen: az egyik az atomenergia, a másik pedig maga a sport,.

- Hogyan látja, nem kellene jobban támogatni a tömegsportot akár a versenysporttal szemben is?
- Nagy tévedés, hogy a kettő egymás rovására megy. Egy élsportoló sokkal jobban meg tudja mozgatni a tömegeket, mint bárki más. Másrészt viszont minél nagyobb tömegeket kell megmozdítani, hogy kitermelődjenek az élsportolók. A kettőt szervesen együtt kell kezelni, és ez nálunk, az Atomerőműben így is van. A gyerekeket elviszik sportolni, sok szakosztály közül választhatnak, és találhatnak maguknak megfelelő sportot. Van egy modell nálunk, iskolarendszerben igyekszünk megfelelő alapot adni, aztán később lehet továbbmenni a középiskolába abban a négy sportágban, amelyben magas szinten állunk. Hitem szerint a sport és a tanulás összeegyeztethetősége a legfontosabb kérdés a magyar sportban. Támogatjuk a főiskolai tanulást is, ezzel a szülői dilemmákat igyekszünk megelőzni. Húsz-huszonegy éves korra eldől, hogy élsportoló lesz-e valaki, és akkor választhat a két életpálya közül. Aki tehát eljut a megfelelő szintre, élsportoló lesz, a többiek a munka mellett folytathatják. Az ASE legjobbjai közül a két cselgáncsozó, Bor Barna és Csoknyai László és a kajakos Boros Gergő is vagy diplomás, vagy most végez.

Forrás: Gottvald Károly

- Mit vár a társasági adó felhasználásáról szóló törvénytől? A módosított törvénytervezet szerint a befizetendő társasági adó maximum hetven százalékával lehetne támogatni bizonyos látvány-csapatsportokat: a jégkorongot, kézilabdát, kosárlabdát, labdarúgást és vízilabdát.
- Az ország jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy százmilliárdok mehessenek sportra, de ami nagyon komoly lehetőségnek tetszik, hogy utánpótlásra fordítható. Azt látom, hogy a magyar sportban van egy messiásvárás, pedig az elmúlt húsz év elmaradt fejlesztéseit nem fogjuk tudni hamar ledolgozni. Viszont üdvözlendő, hogy végre elindult egy folyamat, amelyben van koncepció. Azt is meg kell értenie a társadalomnak, hogy a mozgás a minőségi élethez hozzátartozik, és a gyerekek hosszú távú boldogságához elengedhetetlen.

- Az EU álláspontja szerint profi sportolók bérére nem fordíthatják majd a vállalatok társasági adójából származó támogatását. Nem fogják a klubok megkerülni ezt?
- Nagyon nagy bajban vannak az egyesületek, ezért mindenki mindent megpróbál. Én azt gondolom, ezt a támogatást valóban arra kellene fordítani, amire szántuk, tehát az utánpótlásra, a szakemberek képzésére, utánpótlás-létesítményekre. Úgy kellene megfogalmazni a törvényt, hogy ne adjon lehetőséget kiskapukra. Ezzel együtt mindenkinek meg kell értenie, hogy amikor egy egyesület komoly gondokkal küzd, nem az éhhalált fogja választani.

- A rengeteg gond közepette hogyan tudják az ASE-t finanszírozni?
- Ez jó kérdés. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert itt van az atomerőmű, amely fontosnak tartja, hogy a helyiek megfelelő eszközöket kapjanak a szabadidejük minőségi eltöltésére. Az önkormányzat támogatásával együtt kezelhető, kiszámítható a helyzet. Nálunk gyakorlatilag mindenki sportol valamilyen szinten. Messze az országos átlag fölött volt a legtöbb mutatónk, amikor a legutóbbi vizsgálatokat végezték. A másik megfontolás, hogy az atomerőművel kapcsolatos hírek negyven százalékát a sport szolgáltatja, ami komoly üzleti érték. És van néhány dolog, amelyhez nem kell sok pénz, inkább elkötelezett emberek. Pakson több sportolás miatt jobb állapotban vannak a gyerekek, azt pedig egyszerűen be lehet bizonyítani, hogy aki korábban sportolt, az jobb munkaerő. A pécsi egyetem folytat is egy komoly kutatást, hogy mennyivel kevesebb táppénzt igényelnek, akik jobb egészségi állapotban vannak a sportnak köszönhetően.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
A nagy sportágválasztón is népszerűsíti a dzsúdót

- Végez politikai lobbitevékenységet is?
- Igazából nincs erre szükség, ehhez kizárólag az kell, hogy egy döntéshozó végiggondolja a lehetőségeket. Elég két óra gondolkodás, hogy belássuk: a mai szinten az atomerőmű a legjobb mód az energia előállítására, azzal együtt, hogy a megújuló energiát használni kell, amennyire csak lehet. Én is híve vagyok ez utóbbinak, van napkollektor a házamon, de országosan jelenleg csak öt százalék körül van a megújuló energia aránya, amelynek nagy része gyakorlatilag a fával tüzelés. Stratégiai, biztonsági szempontból nincs alternatívája Paksnak, amely a magyarországi villamosenergia-termelés több mint negyven százalékát adja. Az emberek tartanak az atomenergiától, de ha valaki megismeri, láthatja, hogy a legjobb nyugat-európai biztonsági követelményeknek is megfelel, nagyon profin működik a cég.

- Milyen tervei vannak klubelnökként?
- Magyarországon regionális központokat kellene létrehozni, nem pedig egy-egy nagy egyesületet, persze a már meglévő jó műhelyeket ki kellene emelni. Ha egy klubnál 14 éves kor után nincs lehetőség menedzselni a gyerekeket, akkor inkább ilyen központokba kellene vinni őket. A mi esetünkben adott egy jó sakkszakosztály, egy NB I-es focicsapat, kajak-kenuban és dzsúdóban szintén komoly eredményeink vannak, ezekben töltenénk be központi funkciót. Olyan kollégiumi ellátást szeretnénk, ahol lenne fogadókészség egy ilyen szerepre, és ez összecseng azzal, hogy életutat tudjunk biztosítani. Az első lépés a mindennapos testnevelés volt, ez lesz a következő, ami akár országos szinten is követendő példa lehet.

Paks kosárcsapata négyszeres bajnok, négyszeres kupagyőztes, a focisták a nemrég véget ért szezonban másodikok lettek, ezzel indulási jogot szereztek az Európa Ligában. Kajak-kenuban Boros Gergő Világkupát nyert, a cselgáncsozók közül Braun Ákos világ- és Európa-bajnok volt, Mészáros Anett Eb- és vb-bronzérmes a klub színeiben. A sakkszakosztály 2004-től minden évben megrendezi a nemzetközi szinten is jegyzett Marx György Emlékversenyt.


- A focicsapat légiósok nélkül lett bajnoki ezüstérmes. Ezzel a politikával vágnak neki a következő idénynek is?
- Ebben nem vagyok kompetens, mi csak az utánpótlásban veszünk részt, bár ezt a politikát követjük mi is. Azon túl, hogy nincsenek külföldiek, sok a helyi vagy környékbeli gyerek. Nem a tömeges légiósszerzés az út a magyar foci felemelkedéséhez, ebben biztos vagyok, azzal együtt, hogy egy-egy valóban nagyobb tudású külföldi hasznára válik a magyar csapatoknak is. Húsz éve a Debrecennek volt egy hasonló csapata, ha jól emlékszem, még Sándor Tamásék idején, amikor alsóbb osztályokból jutottak el érmes helyig az NB I-ben. Mi hasonlót produkáltunk. Ezen dolgozunk kosárlabdában is, ahol minden korosztályban erősítettünk.

- Mint az első magyar dzsúdós olimpiai bajnok, nagyobb figyelmet szentel majd ennek a szakosztálynak?
- A cselgánccsal minden a helyén van, egy fiatal gárda működteti a szakosztályt, amelyet mindenki a magáénak érez. A dzsúdó annyiban még rosszul is érintett, hogy nem akarok kivételezni, így talán még ez a szakosztály van a legmostohább helyzetben. Másrészt a leendő társasági törvény csak a látványsportokra vonatkozik, talán majd lesz egy olyan variáció is, amely az egyéni sportoknak kedvez.

Forrás: MTI/Oláh Tibor
A Debreceni Sportcentrum cselgáncstermének avatásán

- Milyen időtartamra tervez?
- Mint ügyvezető két éve elég sokat dolgozom az egyesületnél. A stratégiát megfogalmaztuk, és el is indultunk a megvalósítás felé, de most nagyobb a felelősségem. Ha elérjük a fent említett célt, és regionális központtá válunk, akkor kell majd gondolkodnom a folytatás felől. De sosem fogjuk lezártnak tekinteni a rendszert, mindig kell majd finomítani, alakítani rajta.

- Szólítják még a régi becenevén, Atom Antinak?
- Ez rendszeresen előfordul, bár a csapaton belül számtalan becevem és azok számtalan variációja volt már. Viszont sokan a rendes nevemet nem tudják, az Atom Antit viszont igen.

Névjegy

Kovács Antal súlycsoportja felnőtt versenyzőként 95 kg volt, majd a súlycsoport-változtatások után 100 kg-ban versenyzett. Magyarország első olimpiai és első világbajnoka cselgáncsban. 1992-ben, húszévesen nyert olimpiát, Magyarország akkor Atom Antiként ismerhette meg. A 2004-es athéni olimpia megnyitóján ő vitte a magyar zászlót. 1993-ban világbajnok, 2001-ben vb-ezüstérmes, 2004-ben Eb-második, ötszörös Eb-bronzérmes.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK