Pjongcsang rendezi a 2018-as téli olimpiát

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 123., durbani ülésszakán szerdán eldőlt, hogy Pjongcsang adhat otthont a XXIII. téli játékoknak 2018-ban.

A dél-koreai város a németországi München és a franciaországi Annecy előtt nyert a szavazáson. A voksolás az első körben eldőlt, Pjongcsang már akkor megszerezte a szavazatok abszolút többségét: a 95-ből 63-at kapott, míg München 25, Annecy pedig 7 szavazattal zárt.

Utoljára 1995-ben fordult elő, hogy kettőnél több jelentkező esetén már az első körben véget ért a voksolás, akkor Salt Lake City előzte meg rögtön három riválisát a 2002-es téli játékok lebonyolításáért.

A sorozatban harmadszor kandidáló Pjongcsang első ízben rendezhet téli ötkarikás játékokat. Az ázsiai kontinensen eddig csak Japán adott otthont a téli seregszemlének: Szapporó 1972-ben, Nagano 1998-ban volt házigazda.

"Ez az egyik legszebb nap országunk és nemzetünk számára" - mondta Cso Jang Hoa, a pjongcsangi pályázati bizottság vezetője az eredményhirdetést követően, melyet a dél-koreai delegáció, hangos "Korea, Korea" rigmussal fogadott.

Pjongcsang az elmúlt két helyszínkijelölés alkalmával szoros küzdelemben maradt alul, ugyanis az első kört követően mindkétszer vezetett, de a másodikban a 2010-es játékokat illetően a kanadai Vancouver, a 2014-eset illetően pedig az oroszországi Szocsi előzte meg.

Pjongcsang bemutatása:
Lakosság: 47 ezer fő Pjongcsangban, 1,5 millió Kangvon tartományban
Korábbi jelentkezés: a 2010-es rendezésért Vancouverrel, a 2014-es rendezésért pedig Szocsival szemben maradt alul
Korábbi olimpia az országban: 1988-as nyári játékok Szöulban
Költségvetés: 3,5 milliárd dollár
Versenyhelyszínek száma: 13, ebből hat még megépítendő
Értékelés: A NOB szemlebizottsága külön kiemelte az utazási idő csökkentésére irányuló tervet, valamint azt a támogatást, amelyet a helyi, a tartományi és a teljes dél-koreai lakosság tanúsít a játékokkal kapcsolatban.
Előnyök: A versenyhelyszínek közül mindegyik elérhető 30 percnyi autózással, erős támogatás a lakosság, a kormány és az üzleti szféra szereplői részéről egyaránt.
Hátrányok: Kevésbé ismert név, mint például München, ráadásul a Koreai-félsziget 1953 óta tulajdonképpen háborús övezet, Észak- és Dél-Korea fegyveres konfliktusa ugyanis nem békeszerződéssel zárult, hanem fegyverszünettel. A demilitarizációs övezet Kangvonon keresztül húzódik, tehát azon a tartományon át, amelyben Pjongcsang található.