Társoldalunk:

Nyolc év alatt zuhanhat a csúcsról a pokolba a görög sportélet

2011.09.30. 16:18

Komoly döntés előtt áll a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a két szervezet ugyanis együtt akár azt is elérheti, hogy a görög versenyzőket kitiltsák a nyári játékokról. Görögország 2004-ben még olimpiát rendezett és 16 érmet, közte hat aranyat nyert. Jövőre viszont az is előfordulhat, hogy ott sem lesz Londonban.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) novemberben vélhetően a "non compliant" (nem megfelelő vagy elégtelen) kategóriába sorolja a görög doppingellenes szabályozást azután, hogy a 2004-es athéni olimpiától visszalépő két futót, Kosztasz Kenteriszt és Ekaterini Tanut nemrég jogerősen felmentették.

Az ügynökség szerint nincs megfelelően működő doppingellenes program Görögországban, a döntés pedig azzal járhat, hogy az ország sportolói nem indulhatnak a nagy világeseményeken, és ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is így határoz, akkor a londoni olimpián sem.

A WADA valószínűleg megvonja az athéni laboratórium akkreditációját, és a közeljövőben más laborok is hasonlóan nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Kenterisz és Tanu ügye mindent megváltoztatott

Az olimpiai bajnok atléta Kosztasz Kenterisz és az olimpiai ezüstérmes Ekaterini Tanu a sydney-i sikereket követően a 2004-es athéni játékok két kimagasló sztárjának számított. Ugyan a megnyitó előtt pár hónappal a brit Observer arról írt, hogy a két sztár a tetrahidrogesztrinon (THG) nevű doppingszerrel él, az igazi botrány a megnyitó előestéjén, augusztus 12-én tört ki.

A sportolókat az olimpiai faluban szerették volna ellenőrizni, ám ők - mivel állítólag nem tudtak róla - nem jelentek meg a doppingvizsgálaton, ami elvileg automatikusan kétéves eltiltást von maga után. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság először az eset másnapján várt magyarázatot a sprinterektől, akik azonban a meghallgatás előtt állítólag motorbalesetet szenvedtek, ezért sem akkor, sem a módosított időpontban, három nappal később nem jelentek meg a tárgyaláson. A férfi 200 méter sydney-i olimpiai bajnoka és a női 100 méter ezüstérmese végül az ötnapos csúszást követő NOB-meghallgatás után bejelentette, hogy nem indul a játékokon.

Az athéni ügyészség Kenteriszt és Tanut a doppingellenőrzés szándékos kikerülésével, valamint a balesetük körülményeiről és az állapotukról adott hamis közlés miatt vádolta.

Decemberben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) illetékes bizottsága felfüggesztette az atléták versenyzési jogát, majd kezdetét vette az évekig tartó pereskedés. A bíróság végül megállapította, hogy a motorbalesetet csak megrendeztek, hat orvost és két szemtanút, akik alátámasztották Kenteriszék vallomását, hat és tizenöt hónap közötti büntetésre ítéltek.

Forrás: AFP/Intime Sports

Idén májusban a két sportolót harmincegy hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte egy athéni bíróság, ám szeptember elején a fellebbviteli bíróság felmentette őket a vádak alól.

"A felmentés hírére a WADA úgy reagált, hogy Görögországot visszaminősítette a nem megfelelő kategóriába. Mindezt azzal indokolta, hogy nem látja biztosítottnak, hogy a doppingellenes tevékenység megfelelően működik az országban, és úgy értékeli, a görög jogszabályok nem felelnek meg a WADA-kódex szabályainak" - magyarázta Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője, aki szerint, ha a WADA novemberben hivatalosan is visszaminősíti Görögországot, akkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak elvileg ki kéne zárnia az olimpiáról. 

"Non compliant ország - és ezt a WADA és a NOB közötti egyezmény is megerősíti - nem indulhat az olimpiai játékokon, sportolója nem vehet részt nemzetközi versenyeken és nem rendezhet nemzetközi eseményt. A státuszt kétévente felülvizsgálják. Sokan kérdezik, milyen következménye lesz annak, ha valaki nem felel meg? Hát ez lesz a következménye! - szögezte le Tiszeker.

A WADA egykori elnöke, Richard Pound szerint ugyanakkor a NOB nem elég következetes, és hiába van benne az alapszabályában, nem fog senkit kizárni a WADA-jelentések alapján.  "Komolyan el tudják azt képzelni, hogy a NOB ezt megteszi majd?" - tette fel a kérdést a freiburgi doppingellenes konferencián.

Kenteriszék 2004-es ügye óta rengeteg görög élsportoló bukott meg tiltott szerekkel, a WADA nem véletlenül mondta azt, nincs megfelelően működő doppingellenes program Görögországban. 2008 áprilisában a görög súlyemelő-válogatott tizenegy tagjánál hozott pozitív eredményt a doppingvizsgálat, májusban az úszó Európa-bajnok Jannisz Drimonakosz, június elején az Európa-bajnok evezős Jannisz Camisz, a 400 méteres síkfutás junior Eb-bronzérmese, Dmitrisz Regasz, illetve a sprinter Tasszosz Guszisz, augusztusban pedig a 400 méteres női gátfutás athéni olimpiai bajnoka, Fani Halkia bukott le.


Magyarország: teljes megfelelőség

Felmerül persze a kérdés, vajon miért éppen a görögökkel szemben statuálna példát a WADA és a NOB, hiszen több olyan ország is van, amely szintén a "nem megfelelő" kategóriába tartozik.

Tiszeker Ágnes szerint sok afrikai ország ide sorolható, és 2010-ig Magyarország is ilyen volt. "Arra azonban még sohasem volt példa, hogy egy megfelelő országot visszasoroljanak a non compliant kategóriába. Főleg, ha olyanról van szó, amely komoly sportmúlttal rendelkezik és már olimpiát is rendezett" - magyarázta a MACS vezetője, miért kell számolniuk a görögöknek a legsúlyosabb szankcióval.

Magyarország tavaly megkapta a "fully compliant" (teljes megfelelőségi) státuszt, a tavasszal elfogadott doppingellenes kormányrendelet pedig mindenben követi a WADA előírásait, így a görögökéhez hasonló veszély nem fenyegeti a magyar sportolókat.

Az athéni csúcs után Pekingben már arany sem jutott

1896-ban azért rendezhette az első újkori olimpiát Görögország, mert a játék az ókori Hellász atlétikai és vallási ünnepének számított. A négyévente rendezett játékokra i. e. 776-tól került sor, a görögök ezt az időpontot nevezték ki időszámításuk kezdetének is.

Az újkori játékok történetében Görögország 26 alkalommal állt rajthoz, összesen 30 arany-, 42 ezüst- és 36 bronzérmet szerzett.

2000-ben, Sydney-ben négy arany jutott Kenterisz (atlétika, 200 m), Michail Murucosz (tékvandó, férfi 58 kg), Pirrosz Dimasz (súlyemelés, 85 kg) és Kaki Kakiasvili (súlyemelés, 94 kg) révén, emellett hat ezüst (közte Tanú 100 méteres síkfutásban szerzett érme) és három bronz volt a termés.

Hazai környezetben kitettek magukért a versenyzők, 2004-ben hat aranyat gyűjtöttek Fani Halkia (női 400 gát), Atanaszja Cumeleka (női 20 km-es gyaloglás), Dimosztenisz Tampakosz (torna, gyűrű), Iliasz Iliadisz (cselgáncs, férfi 81 kg), Szofia Bekatoru és Aimilia Culfa (vitorlázás, női 470-es osztály), illetve Thomas Bimisz és Nikolaosz Sziranidisz (műugrás, férfiak, páros) révén, de összejött még hat ezüst és négy bronz is.

A doppingbotrányok azonban alaposan megtizedelték az esélyeket, három éve Pekingben már csupán két-két második, illetve harmadik hely jutott a görögöknek.

Hogy mi lesz Londonban? Az Athens News szerint a botrányok mellett a görög államcsőd közeli helyzet is komoly nehézségeket okoz. Filipposz Szahinidisz pénzügyminiszter-helyettes egy hete jelezte, a költségvetésben tovább kell csökkenteni az egyébként is alulfinanszírozott sportra szánt összeget. A büdzsét tavaly év végén egyszer már megvágták, akkor a kormány az előirányzottnál 33 százalékkal kevesebb összeget szavazott meg 2011-re.

Aztán január 28-án a kormány jelezte, nem tudja rendelkezésre bocsátani azt a 190 millió eurót, amit a 2013-as Mediterrán Játékokra ígért, így Volosz és Larissza helyett a törökországi Mersin kapta meg a rendezés jogát.

A lap szerint a hazai olimpiai reménységek abban bíznak, ha a szövetség nem képes segíteni őket a felkészülésben, akkor talán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ad majd segélyt erre a célra.

Görögország a nyári olimpiákon:

Év+helyszín arany ezüst bronz összérem
1896 Athén 10 17 19 46
1900 Párizs 0 0 0 0
1904 St. Louis 1 0 1 2
1908 London 0 3 0 3
1912 Stockholm 1 0 1 2
1920 Antwerpen 0 1 0 1
1924 Párizs 0 0 0 0
1928 Amszterdam 0 0 0 0
1932 Los Angeles 0 0 0 0
1936 Berlin 0 0 0 0
1948 London 0 0 0 0
1952 Helsinki 0 0 0 0
1956 Melbourne 0 0 1 1
1960 Róma 1 0 0 1
1964 Tokió 0 0 0 0
1968 Mexikóváros 0 0 1 1
1972 München 0 2 0 2
1976 Montreal 0 0 0 0
1980 Moszkva 1 0 2 3
1984 Los Angeles 0 1 1 2
1988 Szöul 0 0 1 1
1992 Barcelona 2 0 0 2
1996 Atlanta 4 4 0 8
2000 Sydney 4 6 3 13
2004 Athén 6 6 4 16
2008 Peking 0 2 2 4
ÖSSZESEN 30 42 36 108


KAPCSOLÓDÓ CIKK