Vagány csajok, kőkemény férfiak jöttek le a londoni szőnyegről

A londoni olimpián érmet szerző magyar birkózók a legjobb férfikorban lesznek Rióra, de addig még több, edzője szerint már most félelmetes tehetség is berobbanhat az élvonalba, miként a cselgáncsban is lehet számítani az eredményes utánpótlásra. Mindkét sportág jól teljesített Londonban, de míg a dzsúdóklubok száma rohamosan növekszik, a birkózóknál nyugdíjas edzők készítenek fel évről évre kevesebb gyereket.

"A magyar virtus miatt fekszik nekünk a birkózás és a cselgáncs, nézzük csak meg Csernoviczki Évát, milyen vagány kis csaj!" - magyarázta lendületesen az [origo]-nak Bacsa Ferenc birkózó mesteredző, miért szerepeltek ilyen jól a magyarok a két küzdősportban a londoni olimpián. A kajak-kenu és az úszás után cselgáncsban és birkózásban nyerték a legtöbb érmet a magyarok, és az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint a 2016-os riói szereplés miatt sem kell aggódnunk.

Csernoviczki Éva, a vagány

A 25 éves Lőrincz Tamás ezüst-, az egy évvel fiatalabb Módos Péter bronzérmet nyert, Bacsa mindkettőjükkel komolyan számol a következő négy évben is: "Rióra a legjobb férfikorban lesznek. Ha Lőrincz marad 66 kilóban - amihez többet kell majd fogyasztania -, akkor megvalósíthatja a nagy álmát. Módos Petire szinte biztosan mondom, hogy ott lesz 55 kilóban, addigra pedig kiöregszik az azeri Rovsan Bajramov, aki egy paraszthajszállal jobb nála. Petivel évekig külön gyakoroltunk, minden reggel fél hatra bejött, majd két óra munka után fél nyolctól elkezdte a többiekkel a közös edzést. Mondta is, hogy e nélkül nem érhetett volna el ilyen eredményt."

"Bácsi Péter is ott lehet, de neki feljebb kell mennie egy súlycsoporttal. Egy nagy fogyás után az inak meggyengülnek, ez okozhatta a londoni sérülését, ami pech, mert ebben a mezőnyben már mindenkit megvert" - mondta a 64 éves edző.

A cselgáncsozóknál a nyolcfős londoni csapat minden tagja ott lehet Rióban is, egyedül az ezüstéremig jutó, 31 éves Ungvári Miklós indulása kérdéses Nagy András, a szövetség sportigazgatója szerint. Csernoviczki Éva bronzérmet, míg Karakas Hedvig és a sérülten küzdő Joó Abigél ötödik helyet szerzett az olimpián.

Olyan, mint egy pávakakas

A két sportág az utánpótlás terén is jól áll, a dzsúdósoknál Tóth Krisztián bronz-, Batizi Barbara ezüstéremmel tért haza 2010-ben az első ifjúsági olimpiáról, Szingapúrból. Tóth és Zámbori Bence U23-as Európa-bajnok, Polyák Krisztina ezüst-, Gorjánácz Zsolt és Gáspár Eszter bronzérmes.

A birkózóknál Rizmayer György junior Európa-bajnok, Lőrincz Viktor 22 évesen harmadik volt a felnőtt Eb-n, Lám Bálint junior Eb-bronzérmes, de mögöttük is vannak 17-18 éves tehetségek, például a kadett Eb-második Török Zsolt, a bronzérmes Lévai Zoltán vagy a nőknél Eb-harmadik Németh Éva.

Lőrincz Tamás a következő olimpiára már a testvérével, Viktorral mehet

"Lőrincz Viktor akármit is elérhet a következő olimpián" - állapítja meg az utánpótlásképzést vezető Bacsa. "Viktort kőbaltával faragták, félelmetes csontozatú ember, kiváló az erőállapota, és jók a dobásai. Lám, 120 kiló, 204 centi magas, és kegyetlenül ambiciózus. Az egészséges agresszivitása megrettenti az ellenfelet, már ránézésre olyan, mint egy pávakakas."

Kevesebb birkózó, több dzsúdós

Azért akadnak gondok is a birkózóknál. Bár körülbelül száz, versenyekre is benevező birkózóklub működik, az igazolt versenyzők száma folyamatosan csökkent az elmúlt tíz évben, az edzői kar pedig lassan kiöregszik.

"Nemhogy gyerek nincs, hanem edző sem. Most jövök egy edzőtáborból, ahol szabolcsi és borsodi gyerekek voltak, ott minden edző legalább hatvanéves volt. Gondoljuk el, nyugdíjas pasasok foglalkoznak a gyerekekkel. Én az olimpia után egy hétig lézengetem, olyan idegi kimerültségben voltam. Nem jön senki edzőnek, mert nem fizetik meg" - panaszolta Bacsa.

Ma Magyarországon háromezer igazolt birkózó van, míg Törökországban nyolcvanezer, Azerbajdzsánban hatvanezer, Iránban ötmillió, Kínában hatmillió. "Grúziában csak ötezer, és mégis nagyon jók" - jegyezte meg Bacsa.

A dzsúdónál más tendencia figyelhető meg, ahogy Nagy András elmondta: "A klubok száma iszonyatosan növekszik, egyre többen cselgáncsoznak. A legutolsó, júniusi felmérés alapján 192 egyesület van, és 2351 igazolt versenyző, de legalább tízezren vannak olyanok is, akik tanfolyamszerűen vagy veteránként lejárnak edzeni."

Ungvári Miklós még nem döntötte el, nekivág-e Riónak

Nagy inkább csak kisebb, strukturális gondokat említett: "Bárhol az országban el lehet kezdeni dzsúdózni, vannak klubok, ahol megtanulhatók az alapok, ha pedig valaki tehetséges, segítünk neki iskolát váltani. A legjobbaknak Budapesten hetente kétszer keretedzést tartunk, de rengeteg pénzbe kerül az állandó utazás, éppen ezért erősítenénk a régiós központokat. Szeretnénk főállású edzőket alkalmazni, ezenkívül megfelelő szőnyegfelületet biztosítani a versenyzőknek. Az első cél azonban egy önálló budapesti dzsúdóközpont létrehozása. A sportlövők és a mi sportágunk helyzetét kiemelten igyekszik megoldani a MOB, reméljük, a jó olimpiai szereplés is segít ebben."

Kaphat-e más is a nyereségadóból

Ugyancsak a jó olimpiai szereplés pozitív hatásában reménykedik Gáspár Tamás, a birkózószövetség igazgatója: "Alapkérdés, hogy szélesebb spektruma legyen az egész sportágnak" - szögezte le.

Több más egyéni sportághoz hasonlóan a birkózók és a cselgáncsozók is azt szeretnék, ha részesévé válhatnának az úgynevezett látványsportokat támogató tao-rendszernek, az általunk megkérdezett vezetők azonban egyelőre nem akarnak erről bővebben nyilatkozni, amíg meg nem ismerik a kormány akaratát.

Bacsa Ferenc egy kereszténydemokrata javaslatban bízik: "A foci tobzódik a pénzben, miközben a birkózás helyzete sanyarú. Az olimpián mintha mi nem is léteztünk volna, állandóan csak a víz csillogott, meg Cseh Laci kopasz feje. De amikor jöttünk haza az aranygéppel, hallottam, hogy a KDNP-nek van egy javaslata, amely szerint az olimpián jól szereplő tradicionális sportágak ugyanolyan támogatást kapnának, mint azok, amelyeket látványsportnak kiáltottak ki. Ebben lehet bízni most."

Az LMP szintén azt javasolja, hogy az öt kiemelt sportág - foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda - mellett más sportágakat is bevonjanak a rendszerbe, így a társaságok nyereségadóját bizonyos értékhatárig közvetlenül sportszervezetekhez lehet utalni. A jelenlegi struktúra kritikusai azzal érvelnek, hogy a cégek sokszor elzárkóznak a hagyományos szponzorációtól, mert a nyereségadójuk egy részét már eljuttatták az öt kiemelt sportágnak.