Társoldalunk:

A hét kérdése: lesz-e birkózás a Bach-korszakban?

2013.09.07. 11:43

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenleg is zajló 125. kongresszusa előtt nagy feladatok állnak: szombaton a 2020-as olimpia helyszínéről, vasárnap a birkózás, fallabda vagy baseball egyikének ötkarikás létjogosultságáról, jövő kedden pedig az új NOB-elnök személyéről kell dönteni. Tokió és a német Thomas Bach csúcsesélyes, mi, magyarok pedig reménykedhetünk, hogy nem veszítjük el a birkózást, amelyben 19 aranyat és 54 érmet nyertünk eddig.

Szerdától jövő keddig Buenos Airesre figyel a sportvilág, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság három fontos kérdésben is határoz, és ezek mindegyike új irányvonalat szabhat az olimpiai mozgalom következő évtizedének.

A NOB-tagok szombaton arról döntenek, hogy Tokió, Madrid és Isztambul közül melyik város nyeri el a 2020-as olimpia rendezési jogát. Vasárnap szavaznak arról, hogy az ókori görög olimpiák óta az egyik legférfiasabbnak tartott küzdősport, a birkózás programon maradjon-e, esetleg a fallabda (squash) vagy az egyszer már kiebrudalt baseball és softball kombinált változata kerüljön be a programba hét év múlva.

Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság leköszönő elnökeForrás: AFP/Fabrice Coffrini

A harmadik változás az elnök személyét illeti, a belga Jacques Rogge távozik, helyére hatan pályáznak, és az előrejelzések szerint a német Thomas Bach lesz a befutó a keddi szavazáson.

A hosszú hétvége nagy sztárparádét ígér, nemcsak azért, mert az olimpiára pályázó három város hírességekkel érkezik, hanem mert a politikai elit is képviselteti magát. Ott lesz az argentin fővárosban Abe Sinzó japán, Mariano Rajoy spanyol és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök, akik még az utolsó pillanatban is lobbiznak a siker érdekében.

Tokió a legesélyesebb 2020-ra

A szombati helyszínkijelölés legfeljebb kétfordulós lehet. A rendezési jog elnyeréséhez egyszerű többség (azaz ötven százalék plusz egy szavazat) szükséges, amennyiben az első szavazás eredménytelen, úgy a legkevesebb voksot kapó város kiesik, és a második fordulóban biztosan győztest hirdetnek.

A pályázóknak szombat délután 45 percük lesz a végső prezentációra, és utána még negyedórán keresztül válaszolhatnak a kérdésekre. A végső szavazás 20.45-kor kezdődik, a végeredményt várhatóan 22 óra hirdetik ki.

Tokió ismét olimpiát rendezneForrás: AFP/Kazuhiro Nogi

A hozzáértők Tokiót tartják a legesélyesebbnek, de ugyanannyi pro és kontra szól mindhárom kandidáló mellett. A japán főváros egymás után másodszor próbálkozik, szakemberek szerint azért a legnagyobb esélyes, mert komoly tapasztalatai vannak világesemények megrendezésében, biztonságos város, és a gazdasági válság ellenére is kiszámíthatóságot sugall. Ami ellene szól, az a természeti csapások (földrengés- és cunamiveszély) és a fukusimai atomerőműből szivárgó radioaktív víz jelentette veszély.

Lionel Messi is Madridért kampányolForrás: AFP

Madrid zsinórban harmadszor kandidál, a spanyol város legnagyobb előnye, hogy a legtöbb helyszín már kész, így itt a legkisebb a kockázata, hogy olyan csúszások lesznek, mint ami a jövő évi szocsi téli, és a 2016-os riói nyári játékokat fenyegetik. De hiába a kiválóan sikerült júniusi prezentáció, ha a spanyol gazdaság állapota visszatartó erő lehet. Az országban nagy a munkanélküliség, Mariano Rajoy miniszterelnök és pártja korrupciógyanúba keveredett, és az évek óta tartó és még sok meglepetést tartogató spanyol doppingügy se vet jó fényt Madridra.

Isztambul ötödször próbálkozik a rendezési jog elnyerésével, és bár első alkalommal kerülnének a játékok egy többségében muszlimok lakta országba, ráadásul olyan városba, amely Európa és Ázsia között hidat képez, a kormányellenes tüntetések, a dopping- és bundabotrányok, illetve a szomszédos Szíriában eszkalálódó polgárháború túl nagy kockázatot jelenthet.

Isztambul is pályázottForrás: AFP/Arne Dedert

"Nincs egyértelmű esélyes, hiszen három, nem kockázatmentes helyszín közül kell választani" - nyilatkozta az AP hírügynökségnek Dick Pound, a NOB kanadai tagja.

A norvég Gerhard Heiberg szerint azonban senki sem gondolkodik előre: "A NOB-tagok a szívükkel és nem a fejükkel szavaznak. Megnézzük a prezentációt, szavazunk, és nem gondolkodunk hét évre előre. Azt se mondhatjuk meg, ki nyer akkor aranyérmet."

Ügyvéd, bankár vagy diplomata?

Szeptember 10-én a tizenkét év után távozó Jacques Rogge helyett új elnököt választ a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Hatan pályáznak a posztra - a német Thomas Bach, az ukrán Szerhij (korábban Szergej) Bubka, a Puerto Ricó-i Richard Carrion, a szingapúri Ng Ser Miang, a svájci Denis Oswald, illetve a tajvani Vu Csing-kuo -, a győzelemhez egyszerű többség, azaz ötven százalék plusz egy szavazat kell. Amennyiben ezt egyik jelentkező sem szerzi meg az első körben, a legkevesebb voksot kapott kiesik, majd ez így megy addig, amíg sikerül új elnököt választani.

Thomas BachForrás: AFP/Fabrice Coffrini

A legnagyobb esélyesnek az 59 éves ügyvédet, a NOB egyik alelnökét, Thomas Bachot tartják. Sportolóként az 1976-os montreali olimpián tagja volt az aranyérmes német tőrcsapatnak, sportvezetőként évek óta irányítja a Német Olimpiai Bizottságot, folyékonyan beszél franciául és angolul. Bár sokan annyira evidensen Rogge utódjának tartják, hogy ez a szavazásnál visszaüthet, de a folyamatosan napirenden lévő NDK- és NSZK-doppingügy se tesz jót neki.

"Úgy vágtam neki ennek a kampánynak, mint ahogy sportolóként felkészültem egy-egy nagy versenyre. A NOB-os kollégáim tudják, hogy ki vagyok, ugyanazt képviselem most is, mint az évek során eddig mindig. Magabiztos vagyok, de úgyis minden kedden dől majd el" - nyilatkozta Bach.
Amennyiben őt választják meg elnöknek, folytatódik az öreg kontinens hegemóniája, az eddigi nyolc vezető közül egyedül az amerikai Avery Brundage (1952-1972) kapott megbízatást nem európaiként.

A NOB eddigi elnökei
1894-1896: Demetriusz Bikilasz (görög)
1896-1925: Pierre de Coubertin (francia)
1925-1942: Henri de Baillet-Latour (belga)
1942-1952: Sigfrid Edström (svéd)
1952-1972: Avery Brundage (amerikai)
1972-1980: Michael Killanin (ír)
1980-2001: Juan Antonio Samaranch (spanyol)
2001-2013: Jacques Rogge (belga)

Bach legnagyobb riválisa az előrejelzések szerint a Puerto Ricó-i bankár Richard Carrion lehet, aki 2002 óta a NOB pénzügyi bizottságának vezetőjeként komoly bevételnövekedést generált. A nevéhez fűződik az amerikai NBC tévétársasággal összehozott üzlet, amely 2020-ig 4,38 milliárd dollárt hozott a konyhára.

Richard CarrionForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Amíg a szponzori bevételek 2001 és 2004 között 663 millió dollárt eredményeztek, addig 2013-16 között meghaladják az egymilliárd dollárt.

A szingapúri Ng Ser Miang se esélytelen, az egykori Magyarországra akkreditált utazó nagykövet most Norvégiában dolgozik, de hisz abban, hogy ő lehet az olimpiai bizottság első ázsiai elnöke.

Ng Ser MiangForrás: AFP/Fabrice Coffrini

"Azt hiszem, megvan a kellő tapasztalatom és tudásom ahhoz, hogy a NOB univerzális vezetője legyek" - jelentette ki a diplomata, megemlítve, hogy ő irányította a Rogge által megálmodott és megszervezett első ifjúsági olimpiai játékokat, amelyet 2010-ben tartottak Szingapúrban.

A legismertebb jelölt az ukrán Szerhij Bubka, ám Szöul rúdugró olimpiai bajnoka, a hatszoros világbajnok kevésbé találja fel magát a politikai színtéren.

Szerhij BubkaForrás: AFP/Fabrice Coffrini

A svájci Denis Oswald ügyvéd és jogászprofesszor, az 1968-as mexikóvárosi olimpia evezős bronzérmese, a Nemzetközi Evezős Szövetség elnöke. 66 éves kora miatt azonban inkább régimódinak tartják, mint modernnek.

Denis OswaldForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Az Ázsia-szerte ismert építész, a tajvani Vu Csing-kuo hét éve vezeti a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetséget, neki köszönhető, hogy a női ökölvívás bekerült az olimpiai programba. Nála is idősebb korát (67 éves) és a NOB-irányításban való tapasztalatlanságát róják fel hátránynak.

Vu Csing-kuoForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Csak a birkózás

Vasárnap dönt arról a NOB, hogy a három versenyben maradt sportág közül melyik szerepelhessen a 2020-as játékokon. A jelenlegi olimpiai sportágak közül a birkózás került veszélybe, és hét új jelentkező - a vusu, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate, a wakeboard, valamint a baseball és softball közösen - is akadt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága májusi, szentpétervári ülésén úgy döntött, a fallabdát, a közösen pályázó baseballt és softballt, valamint a birkózást tartja alkalmasnak a részvételre, közülük kell dönteni.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A legnagyobb esélye továbbra is a birkózásnak van. Az ókori olimpiák után az újkori játékokon is helyet kapott - csupán 1900-ban mellőzött - sportág a szovjet utódállamok, az Egyesült Államok, és az ázsiai országok támogatását élvezi, ami elég lehet. Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke szerint több olyan érv is a birkózás olimpiai műsoron tartása mellett szól, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusán szavazóknak. A nemzetközi szövetség (FILA) vezető testületében is helyet foglaló Hegedűs úgy véli, ahogyan az olimpiai szereplés veszélybe kerülése összehozta - legalábbis ebben a kérdésben - az egymással  szemben álló országokat, bizonyítja a sportág fontosságát." Kiemelte, hogy a NOB végrehajtó bizottságának februári, a birkózást a műsorból kivételre javasló döntése után összefogott egymással az Egyesült Államok, Oroszország és Irán is, ami egyébként példátlan a világpolitikában.

A fallabda kétszer már elbukott, 2005-ben és 2009-ben se sikerült felvételt nyernie, most viszont a britek vezetésével újabb esélyt lát. A teniszklasszis Andy Murray például már kijelentette, csak a squasht tudja elképzelni az olimpián.

A baseball és a softball egyszer már bekerült a játékokra, előbbi 1992-ben, utóbbi 1996-ban, de a NOB 2005-ös döntése nyomán lekerültek a 2012-es műsorról. Most közös visszatérést terveznek két nyolccsapatos, hatnapos tornával.