Miért vonta vissza Magyarország az Universiade-pályázatát?

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) és az Universiade Pályázat Előkészítő Bizottság Brüsszelben tájékoztatta a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetséget (FISU) a 2019-es nyári Universiadéra benyújtott pályázat pénteki visszavonásának okairól. A magyar sportszövetség egyúttal javaslatokat fogalmazott meg a jövőre nézve annak érdekében, hogy minél több ország és város tudjon pályázni az egyetemisták és főiskolások világjátékára.

A MEFS közleménye jelzi, hogy a FISU kifejezett kérésére mutatták be a pályázatot és ismertették a halasztás indokait. Ezek között került említésre a szervezési díj összege és korai esedékessége, az esemény médiajogainak elosztása, valamint a sportolói faluval kapcsolatos elvárások enyhítése, annak érdekében, hogy a már létező kollégiumi férőhelyeket hatékonyabban lehessen kihasználni.

A magyarok jelezték a FISU-nak: továbbra is elkötelezettek abban, hogy 1935 és 1965 után Budapest ismét házigazdája legyen az egyetemisták és főiskolások világjátékának, ami - a 2021-es vizes világbajnokság miatt - legkorábban 2023-ban lehetséges.

A MEFS szeptember 14-én nyújtotta be pályázatát, az eseményre még Brazíliaváros és Baku jelentkezett, utóbbi még október végén visszalépett. A szombati döntés értelmében 2019-ben Brazíliavárosban lesz a nyári, Krasznojarszkban pedig a téli Universiade.

Az Universiade pályázatot kidolgozó és értékelő bizottság - kiegészülve további szervezetekkel és szakértőkkel - a továbbiakban mint kormányzati munkacsoport folytatja tevékenységét a kiemelt jelentőségű, nemzetközi multisport-rendezvények magyarországi rendezésének előkészítése érdekében - áll a közleményben.

Az Universiade az olimpia után a világ második legnagyobb létszámú nemzetközi sporteseménye. Kiss Ádám MEFS-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy sikeres kandidálás esetén nagyjából 5-6 ezer sportoló érkezésére lehetne számítani.

A FISU szombaton arról is döntött, hogy 2016-ban Miskolc rendezheti meg a tájfutó egyetemi világbajnokságot.