Társoldalunk:

Odacsapna az orosz sportéletnek a lex Pljuscsenko

2015.05.19. 13:02

Az orosz műkorcsolyacsapatot ugyan olimpiai aranyéremhez segítette, de súlyos hátsérülése miatt egyéniben nem indulhatott el a szocsi játékokon Jevgenyij Pljuscsenko. A tavalyi ügy annyira felbosszantotta Jegor Anyiszimov parlamenti képviselőt, hogy benyújtott egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy egy sportoló kettőnél több olimpián vegyen részt.

Meglepő ötlettel rukkolt elő az orosz Liberális Demokrata Párt alelnöke, Jegor Anyiszimov: a képviselő azt szeretnél elérni, hogy a hazai sportolók legfeljebb kétszer vehessenek részt olimpián, ezáltal a fiatal tehetségek több lehetőséghez juthassanak.

A törvényjavaslatot, amelyet korábban a nacionalista párt elnöke, Vlagyimir Zsirinovszkij is támogatott, az orosz parlament a közeljövőben tárgyalja majd.

Nagyobb esélyt a fiatal tehetségeknek 

Anyiszimovot nem titkoltan a tavalyi szocsi történet bosszantotta fel, amikor súlyos egészségügyi problémái ellenére az Orosz Olimpiai Bizottság benevezte a szocsi játékokra Jevgenyij Pljuscsenkót.

A műkorcsolyázás klasszisa a szocsi csapatversenyben pályafutása második olimpiai aranyát is megszerezte, azonban az egyéni verseny rövidprogramjának bemelegítése során egy leérkezésnél eltört a hátgerincében lévő csavarok egyike, így végül nem tudott jégre lépni.

Jevgenyij Pljuscsenko a hátát fájlalva búcsúzott SzocsitólForrás: AFP/Adrian Dennis


"Pljuscsenko biztosan jóval korábban tudta, hogy a háta nincs rendben, mégsem lépett vissza, ezzel megakadályozta, hogy helyette más orosz műkorcsolyázó induljon egyéniben. A javaslat nagyobb esélyt adna a fiatal tehetségeknek, ezzel egyes sportolók nem tudnák kisajátítani a jogot, hogy részt vegyenek az olimpián" – mondta a törvényjavaslat beterjesztője.

"Nem értem, hogyan lehetne megtagadni a jogot egy sportolótól, hogy egy olimpián versenyezhessen. Ez a javaslat megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. Van elég sportban járatos szakértőnk, van egy illetékes sportminiszterünk, ezeket a kérdéseket nekik kell megoldani" – reagált Pljuscsenko.

Az érmek számán meglátszana

Mi történne, ha a Duma elfogadná a törvényjavaslatot? Nyilvánvaló, hogy a drasztikus fiatalítás az érmek számában is meglátszana. 1996 óta a csapat összesen 133 aranyat és 397 érmet nyert a nyári játékokon, Atlantában és Sydneyben a második, Athénban és Pekingben a harmadik, Londonban pedig a negyedik lett az éremtáblázaton.

A téli olimpiákon az 1994-es játékok óta 49 aranyat és 124 érmet nyertek a az oroszok, a vancouveri mélypontot (3 arany, 15 érem, 11. hely az éremtáblán) éppen a szocsi olimpia billentette helyre.

Oroszország a nyári játékokon:

  arany ezüst bronz érem hely
1996 Atlanta 26 21 16 63 2.
2000 Sydney 32 28 29 89 2.
2004 Athén 28 26 36 90 3.
2008 Peking 23 21 29 73 3.
2012 London 24 26 32 82 4.

Oroszország a téli játékokon:

  arany ezüst bronz érem hely
1994 Lillehammer 11 8 4 23 1.
1998 Nagano 9 6 3 18 3.
2002 Salt Lake City 5 4 4 13 5.
2006 Torino 8 6 8 22 4.
2010 Vancouver 3 5 7 15 11.
2014 Szocsi 13 11 9 33 1.

Iszinbajeva: Az ötlet borzasztó

A korlátozással olyan klasszisok maradnának le a játékokról, mint például Jelena Iszinbajeva, aki Rióban, negyedik olimpiáján a harmadik aranyára hajtana (legutóbb, Londonban csak a bronzérmet csípte meg). A 32 éves sportoló háromszor nyert világbajnokságot, négyszer volt fedett pályán aranyérmes, egyszer Európa-bajnokságon is győzött.

Jelena Iszinbajeva harmadik aranyát nyerné meg RióbanForrás: AFP/Jewel Samad


"Ennek a javaslatnak semmi köze a realitáshoz. Minden sportolónak joga van az olimpiai szerepléshez, ha kvalifikálta magát a játékokra. Az ötlet borzasztó" – háborgott Iszinbajeva.

Mint az ejtőernyő nélküli ugrás

A háromszoros olimpikon, négyszeres olimpiai bajnok úszó, Vlagyimir Szalnyikov még keményebben fogalmazott. "Aki ezt kitalálta, csak olyasvalaki lehet, aki semmi köze a sporthoz. Nem is látom értelmét, hogy időt pazaroljak a véleményezésre. Holnap majd jön valaki, aki azt javasolja, vegyük fel a 100 méteres ejtőernyő nélküli ugrást az olimpia programjába" – mondta az Orosz Úszó Szövetség elnöke.

Hozzátette, megfelelő szaktudás hiányában ő se merne vitatkozni az űrutazással kapcsolatos kérdésekről. "Az olimpiai játékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányítja, létezik olimpiai charta, amely szabályozza, hogy ki, hogyan versenyezhet az olimpián."

Malkinék is lemaradnának Pjongcsangról

Az aktív sportolókat tekintve nem védhetné meg címét a magasugró Anna Csicserova, aki korábban Pekingben egy bronzzal gazdagodott, a háromszoros olimpiai bajnok szinkronúszó Natalija Iscsenko és Szvetlana Romasina, a röplabdázó Szergej Grankin és a négy olimpiai éremmel is rendelkező társa, Szergej Tetyuhin.

Natalija Iscsenko és Szvetlana RomasinaForrás: AFP/Martin Bureau

Sőt, 23 évesen befejezhetné pályafutását a kardban olimpiai ezüstérmes Szofija Velikaja mellett Julija Jefimova, aki Londonban bronzérmet szerzett 200 méteres mellúszásban, ám pechjére ott volt már 16 évesen Pekingben is, illetve a szintén 23 éves Danila Izotov, aki a gyorsváltókkal hét éve ezüst-, három éve bronzérmet nyert.

Ráadásul a 2018-as pjongcsangi olimpiáról lemaradnának a legjobb jégkorongozók – például Jevgenyij Malkin, Alex Ovecskin és Pavel Dacjuk – is.

Orosz források szerint valószínű, hogy a törvényt nem szavazza meg végül a parlament, nem utolsósorban azért, mert a Duma több tagja is egykori olimpikon. Köztük a műkorcsolyázó Irina Rodnyina, aki három olimpián is aranyérmes lett, emellett tízszeres világ- és tizenegyszeres Európa-bajnok.

Ha ilyen szabályozás lett volna érvényben, csak az orosz érát nézve olyan klasszisok eredményei nem születtek volna meg, mint az ötszörös olimpiai bajnok sífutó, Larissza Lazutyina (1992-ben, 1994-ben és 1998-ban is nyert) vagy az ötszörös aranyérmes szinkronúszó, Anasztaszija Davidova (2004 és 2012 között három olimpián győzött).

Karelin és Popov sokat veszített volna

A négyszeres olimpiai bajnok úszó, Alekszander Popov az első érmeit még a Független Államok Közössége tagállamaiból létrejött Egyesített Csapat színeiben szerezte 1992-ben, de aztán még két olimpián rajthoz állhatott.

Alekszander PopovForrás: AFP/Gerard Julien


Hasonló helyzetben volt a kardvívó Sztaniszlav Pozdnyakov is, barcelonai aranyához Atlantában kettőt, Sydneyben egyet tett hozzá, és még Athénban is ezüstöt szerzett csapatban.

Karelin, Lavrov, Latinyina

A sífutó Julija Csepalova aranyat nyert Naganóban, Salt Lake Cityben és Torinóban is, de a birkózólegenda, Alekszander Karelin és a kézilabdakapus, Andrej Lavrov is úgy szerepelt kétszer orosz színekben, hogy előtte szovjetként és FÁK-versenyzőként is behúzott egy-egy aranyat.

A szovjet időkből pedig elég csak három olyan tornászt említeni, akik három olimpián annyi érmet szereztek, hogy az örökranglista top öt versenyzője közé tartoznak: Larissza Latinyina 18 (9 arany, 5 ezüst, 4 bronz), Nyikolaj Andrianov 15 (7, 5, 3), míg Borisz Sahlin 13 éremig (7, 4, 2) jutott.