Társoldalunk:

Nem elég látványos, amit a magyar nők csinálnak?

2015.10.02. 21:42

A magyar röplabda óriási sikere, hogy a női válogatott az Eb-n bejutott a legjobb 12 csapat közé. A sportág még sincs ott az öt látványcsapatsport között, így anyagilag jóval nehezebb dolga van, és úgy tűnik, ez nem is fog változni. A helyzet azért sokat javult, öt éve például a felnőttröplabdának mindösszesen hétmillió forintnyi támogatásból kellett gazdálkodnia.

Amikor 2011-ben kialakították a tao-sporttámogatás rendszerét, a magyar röplabdások még csak csendben moroghattak, hogy az ő sportáguk ugyan miért nem került be a jelentős összegekre jogosult látványcsapatsportok elitligájába, a futball, a kézilabda, a vízilabda, a jégkorong és a kosárlabda mellé. Magukban elismerhették, hogy a röplabdameccsek hazai látogatottsága valóban szerény, és a válogatottak is évek óta messze jártak a világversenyektől.

Az idén azonban megváltozott a helyzet: a női válogatott több évtizedes szünet után nagy bravúrral kijutott az Európa-bajnokságra. Az Eb-n a csoportjában legyőzte Azerbajdzsánt, az Európa Játékok negyedik helyezettjét, ezzel továbbment a legjobb 12 közé, és a nyolc közé jutásért, ha nem is szoros, de összességében jó meccset játszott a sokkal esélyesebb németek ellen.

Így azért mindjárt más

Érthető, ha a röplabdázók azt gondolják, egy ilyen eredmény után már talán előrébb is lehetne sorolni őket, mint a második vonalba, a 16, úgynevezett kiemelt sportág közé. Ebben a körben egyébként szintén nem kevés pénzt, 135 milliárd forintot oszt szét a kormány. A röplabdának ebből 2020-ig összesen 4,2 milliárd forint jut – bár ennek az összegnek a második fele egyelőre csak jogszabályba nem foglalt ígéret.

A törökök ellen is jól küzdöttek a magyarok az Eb-nForrás: MTI/EPA/Laurent Dubrule

Amikor a röplabdát kihagyták a látványsportágak közül, akkor még valóban nem volt olyan állapotban a sportág, hogy bekerüljön a legjobbak közé – mondta az Origo kérdésére Ludvig Zsolt, a Magyar Röplabda-szövetség főtitkára. "De amint lehetőséget kaptunk, sikerült előrelépni. 2013 második felében kaptuk meg a kiemelt sporttámogatást, azóta látszik a fejlődés az eredményeken. Ha bekerültünk volna a taotámogatottak közé, akkor még nagyobb lett volna a fejlődés" – tette hozzá. Remélem, a mostani sikerek felnyitják a döntéshozók szemét,  bízom abban, hogy legközelebb már komoly tényezőként számolnak majd a röplabdával" – mondta Ludvig Zsolt.

A főtitkár szerint a 2013-as támogatással az anyagi helyzet stabilizálódott, ma már sokkal jobb körülmények között készülhet a női csapat. "Idén nyáron például az Eb-t egy négy hónapos felkészülés előzte meg. 
Egy ilyennek a finanszírozására korábban gondolni sem mertünk volna." 

A látványsportágak számára elérhető taotámogatásra főleg az infrastrukturális fejlesztés miatt lenne nagy szüksége a röplabdának. Amellett ha sikerülne bekerülni, a klubok önállóan is több támogatáshoz juthatnának a kapcsolataik révén – magyarázta a főtitkár.

A kormány nem tervez változtatást

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sportért felelős államtitkársága kérdésünkre azt írta, az öt látványcsapatsport taotámogatási modelljét az Európai Bizottság engedélyezte. A szabályozást az Országgyűlés módosíthatná, de ilyen javaslat nincsen. A jelenlegi támogatási rendszer egyébként 2017. június 30-ig él.

Horváth Dórának túl magas volt a belga sáncForrás: MTI/EPA/Laurent Dubrule

A helyzet azért a mostaninál volt már sokkal rosszabb is. "2013 előtt csak a MOB-tól kaptunk a működéshez támogatást, amit főleg az utánpótlásra lehetett fordítani, ez körülbelül évi 50-60 millió volt. De a sportág felnőttága csak hétmillió forinthoz jutott" – idézte fel a főtitkár. Jelenleg ennek az összegnek nagyjából a tízszereséből gazdálkodhatnak a felnőttek. A következő lépés viszont a szponzorszerzés kellene, hogy legyen. 

A főtitkár szerint mindenesetre a mostani női válogatottban benne van még két Eb-döntő, de közben a férfiaknak is kellene valamilyen eredményt produkálniuk. "Ehhez szükségünk van még segítségre." 

Kosár vagy röpi?

Ha a kosár ott lehet az elitben, a röplabda miért nem? – tehetik fel a kérdést az utóbbit kedvelők. Elvégre az emlékezetes Pécs–Sopron rivalizálás óta itthon mérsékelt a kosárlabda iránti figyelem, még a részben hazai rendezésű idei női Eb sem keltett nagy feltűnést – ahol egyébként a válogatott a csoportja utolsó helyén végezve esett ki

De nézzük meg, hogyan szerepelt az utóbbi időben a két sportág a világversenyeken. 

  • A magyar férfi röplabda-válogatott 2001 óta egyetlen világversenyen sem járt, 14 éve az Európa-bajnokságon kilencedik lett. Előtte 1983-ban 11. volt. Vb-n az 1978-as volt az utolsó részvétel, a helyezés: 14.

  • A férfi kosarasok vb-n még sohasem szerepeltek, Eb-re legutóbb, harmincéves szünet után, 1999-ben jutottak ki, és a 14. helyet szerezték meg.

  • A női röplabdázók ott voltak három olimpián, legutóbb 1980-ban, amikor a negyedik helyen végeztek. Vébén legutóbb 1982-ben jártak, és a 10. helyet csípték el. Az idei Eb-re 28 év után jutottak ki, és az 1987-es 10. hely után most a 12. helyet sikerült megszerezni.

  • A női kosarasok is ott voltak az 1980-as olimpián, negyedikek lettek. 1998-ban jártak legutóbb világbajnokságon, a 10. helyen végeztek. Előtte, 1986-ban a 8.-on. Eb-n a nyolcvanas években négy bronzot nyertek, és még 1991-ben is egyet. 1997-ben rendezőként negyedik lett a csapat, idén társrendezőként 17. A kettő között 2001-ben (7. hely), 2003-ban (10.) és 2009-ben (14.) is volt kinek szurkolni.