Társoldalunk:

Sokkoló, mennyi pénzt költünk Orbán Viktor akadémiájára

2015.10.22. 19:54

A magyar sportfinanszírozás korrupcióra bőven lehetőséget adó rendszerének problémáira hívta fel a figyelmet a Transparency International. Az elemzésben nincs sok újdonság, a legtöbb ténnyel tisztában volt, aki követi a magyar sport eseményeit, de így összegyűjtve mellbe vágja az embert, mennyi pénzt költ a miniszterelnök hobbijára a magyar kormány. Az Emmi szerint nem közpénz, úgyhogy mindegy. 

A sportra jutó pénzek elosztását, annak kedvezményezettjeit és a részesedések fő szempontjait mindenki ismerheti, aki követi a magyar sportban zajló folyamatokat, de azért a Transparency International elemzése [pdf] a magyar sportfinanszírozás korrupciós kockázatáról feltárt néhány olyan adatot, amikkel sokkoló volt szembesülni.

A kormánypárti politikusok szövetségi elnökségekben betöltött pozíciói, a felesleges, de méregdrága stadionépítések, a követhetetlen pénzmozgások (amik csak még követhetetlenebbekké váltak az új szabályozás miatt) mind ismertek voltak előttünk, nemkülönben a Puskás Akadémia ügyei, de összegyűjtve látni az 1700-as lélekszámú település sportjára jutó pénzeket az embernek elakad a lélegzete.

Most tessék kapaszkodni

A 2014/15-ös szezonban a magyar futballra durván 16,5 milliárd forint taopénz jutott, amiből 1147 klub részesült. Ennek az összegnek a 12 százaléka a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt gazdagította, a felcsútiaknak jutó 2,25 milliárd forint nagyjából annyi, amennyit a sorrendben utánuk következő kilenc klub együtt kapott a taóból.

A Pancho Aréna szintén nem közpénzből épültForrás: MTI/Illyés Tibor

A TI elemzése kiemeli, hogy a Puskás Akadémiának juttatott összeg közel a negyede a magyar kosárlabdának jutó taopénznek, és 70 százaléka a jégkorongénak (a magyar válogatott újabb bravúrt bemutatva 2016-ban újra az A csoportos vébén vehet majd részt.)

A tao bevezetése óta a labdarúgásra költött 74,5 milliárd forint elosztásánál figyelembe vették a klubok népszerűségét és eredményeit, így alakult ki az úgynevezett privilegizált klubok csoportja, amelynek tagjai (FTC, UTE, Debrecen, Diósgyőr) piaci indokok miatt a teljes támogatási összeg 28 százalékát (21 milliárd) egymás között oszthatták el. Az elosztás azonban nem sikerült testvériesre: a 21 milliárd majdnem felét, 9,2 milliárdot a felcsútiak nyerték.

A Paksról igazolt Fiola Attila a válogatottban is alapember lettForrás: MTI/Illyés Tibor

A fenti összegek azonban csak jóváhagyott, és nem kiadott támogatások. Ott van például a Szeged Labdarúgó Kft., amely 1,1 milliárdos jóváhagyott támogatásából csak szűk 30 milliót tudott lehívni, de az Újpest és az MTK is csak a feléhez jutott hozzá a megítélt támogatási összegnek. Mindössze három klub van, amely a teljes támogatási összeget le tudta hívni: a Szolnok és a Diósgyőr mellett a felcsúti alapítvány az utolsó fillérig megkapta a 2 250 794 887 forintját.

Mire költik a pénzt Felcsúton?

„Gondoljunk bele: egy 1800 fős falunak aligha lenne érve arra, hogy élcsapata legyen. Minket csak az jogosít fel, hogy van egy nagyszerű akadémiánk, amely mára megközelítette Európa legjobb akadémiáit” – idézi Orbán Viktort a nagyszerű Futballsznob blog a Puskás Akadémiáról szóló részletes elemzésében.

A nagyszerű akadémia alapítása környékén még valóban ellátta játékosokkal a PFLA felnőtt csapatát (bár a feljutás évében igazolásokkal alaposan megerősítették a csapatot), de aztán meredeken csökkenni kezdett a saját nevelésű játékosoknak jutó játékpercek száma. Pedig 2013-ban maga Orbán mondta, hogy „a mi célunk nem az NB I, a mi célunk nem is az NB II. A célunk, hogy játékosokat neveljünk. Ha úgy hozzák a körülmények, akkor az NB II-ben nevelünk a magyar labdarúgás számára Gyurcsó Ádámokat, ha úgy hozza, akkor az NB I-ben tesszük ezt.”

Orbán Viktor miniszterelnök gratulál a Puskás Akadémia játékosainakForrás: MTI/Beliczay László

A blog elemzéséből az is kiderült, hogy az idei bajnokság első öt fordulójára a harmadára esett vissza a saját nevelésű játékosok szerepvállalása a Puskás Akadémia csapatában. A 2015/16-os idényre a PFLA 11 játékost igazolt (négy légiós is van közöttük), és csak három játékos került fel a felnőtt kerethez az akadémiából.

Utolsó őszi mérkőzésére (PFLA-MTK 2-3) a Puskás Akadémia így állt fel: Pogacsics - Kocsis (Tischler, 64.), Fodor, Kelic (Herceg, 32.), Dinjar - Pauljevic, Bacelic-Grgic, Sallai, Márkvárt, Pekár – Lencse. Az összesen 13 pályára lépő játékosból mindössze egy, Sallai Roland az akadémia neveltje

Az Emmi válasza a szokásos: nem közpénz

A taorendszert felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma szélsebesen válaszolt a Transparency International elemzésére, a Sportért Felelős Államtitkárság határozottan tiltakozik, és ugyanazzal a mantrával támad, amivel a rendszer bevezetése óta mindig. Az Emmi szerint ez nem közpénz, hiszen a vállalkozók szabadon dönthetnek úgy, hogy nyereségük legfeljebb 75 százalékát sportszervezeteknek ajánlják fel, azaz ahelyett, hogy befizetnék az államkincstárnak adó formájában, odaadhatják sportkluboknak.

Újra építkeznek Felcsúton: edzőpályák épülnekForrás: Origo

Az MTI-nek eljuttatott közleményben az Emmi azt mondja, a taorendszer fölött érvényesül a brüsszeli kontroll, ami az átláthatóságot illeti. Ezzel szemben a TI elemzése is kiemeli, hogy egyrészt, amikor állásfoglalást kértek, Brüsszel is közölte, igenis közpénz a tao, másrészt a kormány a sporttörvény módosításával pont az átláthatóságot csorbította azzal, hogy mentesítette a sportszövetségeket a vállalati támogatásokra vonatkozó adatszolgáltatás alól.

Az elemzésből az is kiderült, hogy Brüsszel rá se hederít a tao felhasználása körül tapasztalható visszásságokra.