Nem érdekli Tarlósékat, akarnak-e olimpiát a budapestiek

Hamburg visszalépett: az északnémet kikötőváros nem ad be pályázatot a 2024-es nyári olimpia rendezési jogára, miután a népszavazáson a szavazásra jogosultak 51,4 százaléka elutasította a pályázatot. A kiesett vetélytárs sztorija nem hatja meg Magyarországot, nálunk szinte kizárt, hogy népszavazás legyen a játékok megrendezéséről.

„Mindig hangsúlyoztuk, hogy a pályázatunk csak akkor lehet sikeres, ha élvezi a helyi emberek támogatását” – nyilatkozta csalódottan Olaf Scholz, Hamburg polgármestere a városban a 2024-es olimpiai pályázatról tartott népszavazás után. Különösen azért lehetett csalódott, mert a németek azért adták Hamburgnak a kandidálás jogát, mert ott magasabb volt a pályázat támogatottsága, mint a másik lehetséges helyszínen, Berlinben.

Nagyon úgy néz ki, Magyarországon nem lesz népszavazás olimpiaügyben, illetve országos még talán lehet, de helyi (budapesti) biztosan nem lesz, hiszen a Fővárosi Közgyűlés Horváth Csaba (MSZP) képviselő

népszavazásra vonatkozó javaslatát szűk többséggel elutasította

(16 nem, 14 igen, 2 tartózkodás mellett).

Már nem olyan vonzó olimpiát rendezni

Hamburg már a második, illetve bizonyos értelemben a harmadik vetélytársa a budapesti pályázatnak, amely nem kér a rendezésből. Korábban Toronto mondott nemet az olimpiára, igaz, ott nem volt népszavazás, csak a helyi üzleti szférát szondázták meg, és felmérték, mennyibe kerülne az olimpia. Ennyi elég is volt, a kanadai város visszalépett.

Tűzijáték a berlini olimpiáért Forrás: AFP

A másik visszalépés a németekéhez hasonló helyzetben történt, az USA olimpiai bizottsága először Bostont támogatta, de mivel a város lakói egyáltalán nem sorakoztak fel az ötlet mögé, a polgármester kénytelen volt visszavonulót fújni, és gazdasági okokra hivatkozva visszavonni a pályázatot. Így került képbe

Los Angeles, amelyet sokan így is a legnagyobb favoritnak tartanak,

hiszen a szokásjog alapján 2024-ben Észak-Amerika következne a kontinensek sorában.

Németországban egyébként nem Hamburg az első visszalépő, a 2022-es téli olimpiára pályázó München kandidálásából azért nem lett semmi, mert a rendezésben érintett mind a négy bajor megyében elutasította a népszavazás.

„Nem örülünk, hogy kiesett egy vetélytárs, inkább szomorúak vagyunk, amiért egy olyan sportszerető országban, mint Németország, elutasítják az olimpiarendezés gondolatát.

Ennek elgondolkodtató üzenete van az egész olimpiai mozgalom számára”

– mondta az Origónak Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs igazgatója.

Nálunk miért nincs népszavazás?

A hamburgi események után joggal vetődik fel a kérdés, hogy Budapesten miért nem tartanak népszavazást az olimpiával kapcsolatban. A magyar törvények lehetőséget adnak akár országos, akár helyi népszavazás kiírására az ügyben, de ehhez arra lett volna szükség, hogy a kormány úgy gondolja, meg kell kérdezni a kandidálásról az embereket.

(Balról jobbra) Robert Stöllinger, a KPMG Tanácsadó Kft. vezérigazgatója, Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó, Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Győr polgármestere, Oszkó Péter az OXO Group ügyvezető igazgatója, volt pénzügyminiszter és Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom alapítója és vezetője a Magyarország lehetséges 2024-es olimpiarendezési pályázatáról szóló, a KPMG által készített tanulmány bemutatóján. Forrás: MTI/Bruzák Noémi

„Az eddigi mérések mind azt mutatják, Magyarországon többségben vannak, akik támogatják az olimpiarendezés ötletét, a Fővárosi Közgyűlésben és

a parlamentben is bőven kétharmad fölötti arányban állnak az olimpia mellett.

Azonban a végső döntés időpontjáig számtalan tényező befolyásolhatja a közhangulatot, és a NOB amúgy sem egy népszavazás alapján ítélné meg a budapesti olimpia támogatottságát” – tette hozzá Siklós Erik.

A többség népszavazást akart volna

Az Ipsos mérése szerint viszont az a helyzet, hogy bár a rendezést többen támogatják, mint ahányan ellenzik, a megkérdezettek fele népszavazást tartana a kérdésben.

Elválik a szar a májtól" -

fogalmazott Csárdi Antal, az olimpia ellenzőjének számító LMP budapesti képviselője még a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A döntést tudjuk, nem lesz helyi, azaz budapesti népszavazás. Ezzel kapcsolatban Tarlós István egyértelműen fogalmazott a szavazás előtti vitában. A főpolgármester szerint egy ilyen voksolás erőltetése leginkább politikai haszonszerzés szempontjából hangzik jól. Azt is odaszúrta a szocialistáknak, hogy a korábbi vezetők a 4-es metró építésénél ezt (népszavazást) nem tartották annyira fontosnak.

Még lehetne népszavazás

Népszavazási kezdeményezés kettő is létezett, de mivel ellenzéki oldalról indultak, eleve kevés volt az esélye, hogy sikerrel járjon akár a PM budapesti, akár az Együtt országos népszavazást célzó kampánya.

Az athéni példa elrettentő lehet Forrás: AFP/Aris Messinis

Országos, azaz ügydöntő népszavazáshoz vagy a kormány akarata kellene, vagy 200 ezer aláírás. Feltéve, ha a felteendő kérdés átmenne a Nemzeti Választási Bizottságon. Erre elvben még van esély, de ki tudja, hogy ki fogalmazná meg a népszavazási kérdést, és ki adná be a bizottságnak.

Nem lesz budapesti népszavazás

A Horváth Csaba által kezdeményezett népszavazást leszavazta a közgyűlés, arról viszont megállapodás született, hogy

Budapest együttműködési megállapodást köt a kormánnyal és az olimpiai bizottsággal

a 2024-es játékokkal kapcsolatban. A XXXIII. nyári olimpiai és a XVII. nyári paralimpiai játékok rendezési jogának elnyerése érdekében benyújtandó pályázat megfelelő előkészítése érdekében a megállapodás megkötését az állam kezdeményezte.

Tarlós először ellene volt, azóta támogatja Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az olimpiával kapcsolatban több cég is végzett közvélemény-kutatást, és szinte mindegyik azt az eredményt kapta, hogy többen támogatják, mint ahányan ellenzik, ugyanakkor a megkérdezettek negyedének jellemzően semmilyen véleménye nem volt a kérdésről.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom elnöke Fotó: Bielik István - Origo

„Magyarországon több szervezet is végzett közvélemény-kutatást, ezeken mindig többségben voltak az olimpiarendezést pártolók. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban nem egy esetleges népszavazás eredménye alapján ítéli meg az olimpia támogatottságát egy országban, hanem

delegál egy általa megbízott közvélemény-kutató céget,

hogy első kézből származó információk alapján hozhassa meg a lehető legjobb döntést” – mondta Siklós Erik.

Az Origo úgy tudja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közvélemény-kutató cége 2016-ban két alkalommal is végez méréseket Magyarországon. A NOB ezeknek a méréséknek alapján dönti el, elég erős-e az olimpia támogatottsága, ami fontos szempont a helyszín kiválasztásánál. A döntést 2017 szeptemberében teszik közzé.

Hullámzik a közhangulat

„Az olimpia társadalmi támogatottsága távolról sem állandó. Korábban Hamburgban is bőven 60 százalék fölött volt a játékok támogatóinak aránya, most mégis elutasították a rendezést. A közhangulatot rengeteg dolog formálja, és itt most nemcsak arra gondolok, hogy

Hamburgban például igen erős ellenkampány zajlott,

hanem a tragikus párizsi eseményekre, amelyek hatással lehettek a hamburgi pályázat támogatottságára” – mondta Siklós Erik.

"Hamburg csak veszíthet az olimpián". Ellentüntetés a városban Forrás: Ndr.de

Itthon inkább az a gond, hogy mivel az olimpia megvalósíthatósági tanulmánya – miután nagy nehezen napvilágra került – is elég elnagyoltan foglalkozik a várható problémákkal, az emberek nem is tudnak megalapozott vélemény formálni, hiszen

a legfontosabb tényekkel nincsenek, és nem is lehetnek tisztában.

Maga az olimpia nyilván mindenkinek szimpatikus, de elnagyolt számok, körülbelüli kalkuláció alapján nehéz döntést hozni.

„A mi célunk, hogy olyan értelmes társadalmi párbeszédet folytassunk, ami az olimpia mellé állítja az embereket” – tette hozzá Siklós Erik.

A tokiói nemzeti stadion költségei miatt lemondott a japán sportminiszter Forrás: Origo

Ehhez azonban elsősorban arra lenne szükség, hogy mindenki pontosan tudja, mennyibe kerül egy olimpiarendezés Magyarországnak, honnan vonja el a forrásokat rá a kormány, és milyen következményekkel jár, ha mi kapjuk a 2024-es játékokat. De ez most már nem a budapesti emberekre tartozik, mostanra kiderült, maximum országos népszavazás lehet a dologból, de annak sincs nagy esélye.

Megkerestük kérdéseinkkel az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de a Sportért Felelős Államtitkárságon nem tudtunk elérni senkit, a főpolgármester sajtósa pedig azt javasolta, pénteken menjünk el a nyílt napra, ott kérdezhetünk. Kérdéseinket mindenkinek elküldtük, ha választ kapunk, frissítjük a cikket.