Dudás Miklós doppingesete jelzésértékű lehet a többi magyar sportoló számára is, hiszen a 25 éves kajakos elsőre negatív mintát szolgáltatott, és csak a biológiai útlevelében feltűnt tesztoszteronszint-eltérések miatt megrendelt második, speciális kiegészítő vizsgálat eredménye lett pozitív. A WADA szerint az olimpikonok 10-40 százaléka doppingolhat, eddig mégis csak 3 százalék bukott meg. Mostantól a többiek sem érezhetik magukat biztonságban.
A tudatosan vagy nem szándékosan doppingoló sportolók eddig többnyire megnyugodhattak, ha egy verseny után negatív lett a doppingtesztjük, a biológiai útlevél bevezetésével azonban több olyan esetre is fény derülhet, mint amilyen Dudás Miklósé.
Ő az első magyar sportoló, aki a biológiai útlevél adatai alapján kért célzott vizsgálattal bukott le.
„Minden sportoló lássa be és értse meg, hogy a biológiaiútlevél-program eredményei most kezdenek beérni, már több mint egy éve gyűjtjük az adatokat, van, akiét már két éve. Ez már elég mérési eredményt ad. Ha a gyanú bárkinél felmerül, akkor következhetnek a célzott, specifikus vizsgálatok. A terv szerint halad a történet, éppen ez volt a biológiai útlevél bevezetésének a célja” – mondta az Origónak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője.
A londoni olimpián K1 200 méteren hatodik helyen végző Dudás Miklós egyszer a bakui Európa Játékokon adott le mintát, tavaly pedig további három doppingvizsgálaton esett át, és mind a négy ellenőrzés negatív eredménnyel zárult, utólag mégis megbukott. A folyamatos ellenőrzések során ugyanis gyanússá vált, hogy a tesztoszteronszintje ingadozik. A versenyen levett mintát idén célirányosan újravizsgálták, így találták meg szervezetében a tiltott a szert.
De hogyan lehet egy eredetileg negatív mintából pozitív? „Épp ez a biológiai útlevél lényege, hogy összehasonlítja a sportoló saját adatait. Az alapvizsgálatok alapján negatív lett a mintája, és a nagy átlaghoz képest egyáltalán nem keltettek gyanút a mérési eredményei. De a biológiai útlevél paraméterei alapján, plusz vizsgálattal be lehetett bizonyítani, hogy doppingvétséget követett el” – magyarázta Tiszeker Ágnes.
Az Eb-ezüstérmes kajakos esetében a MACS biológiaiútlevél-monitoringbizottsága szúrta ki a gyanús eltéréseket, majd két laboratórium – egy magyar és egy osztrák – is igazolta a doppingvétség tényét. Izotóp-arányméréssel mutatták ki a tiltott szert a mintában. „Gyűltek a paraméterek, és a biológiai útlevél kimutatta az anabolikus szteroid használatának gyanúját, ezt lehetett a biológiai folyamatokból, tendenciákból kiolvasni. Ekkor elővették a leggyanúsabb mintát, és elvégezték az anabolikus szteroidok utóvizsgálatát” – folytatta Tiszeker.
Felvetődik a kérdés, hogy a doppingellenőrzés során vajon miért nem végzik el az alapteszteken kívül az összes lehetséges vizsgálatot? Például azt, ami Dudás esetében eredményre vezetett?
Nem lehet nyakra-főre tesztelgetni
Ennek Tiszeker Ágnes szerint anyagi okai vannak. Egy izotóp-aránymérés ugyanis 550 euróba (165 ezer forintba) kerül, ráadásul egy vizsgálat nem elég, hiszen legalább még egy, megerősítő vizsgálatra is szükség van. A rendelkezésre álló forrás pedig véges, a magyar állam például az idén összesen 1500 doppingvizsgálatot finanszíroz.
Dudás Miklós esetében a Magyar Olimpiai Bizottság vizsgálatai mellett a Magyar Kajak-Kenu Szövetség rendelt meg saját költségére a MACS-tól további ellenőrzéseket.
A mintákat mostantól akár 10 évig is lehet tárolni, így senki sem lehet nyugodt akkor sem, ha egyszer egy versenyen már negatív mintát produkált.
Tudatlanság, figyelmetlenség?
„Rettenetesen szomorú vagyok, mert úgy került Miki ilyen helyzetbe, hogy minden tavalyi doppingvizsgálata negatív volt. Négyszer is negatív mintát produkált, tehát nem bukott meg, ergo rendben van minden – ebben a tudatban voltunk eddig. Az, hogy ilyen helyzetbe került, a tudatlansága vagy figyelmetlensége számlájára írható. Nagy veszteség érte Mikit egyénileg, szakmailag, emberileg is” – mondta Pál Zoltán, a versenyző edzője az Origónak.
Dudás azt nyilatkozta, hogy a mintavétel előtt több hetet töltött egy spanyolországi edzőtáborban, és arra gondol, hogy egy olyan, Sevillában vásárolt táplálékkiegészítőben lehetett benne a tiltott szer, amely nem volt Magyarországon bevizsgálva.
Aki most arra gondol, hogy a fentiek alapján 2015 előtt sokan megúszhatták a doppingvétséget, valószínűleg nem téved. A tényleges, első körös analitikai vizsgálatokkal megállapított pozitív esetek száma ugyanis mindössze 3 százalék, ezzel szemben a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) általános igazgatója, David Howman a londoni olimpia évében azt mondta, szerinte
az olimpián indulók minimum 10, de inkább 30-40 százaléka biztosan doppingol. Ha Howman megérzése jó, akkor legalább 7, de akár 37 százaléknyi doppingoló megússza büntetés nélkül. Illetve megúszta eddig.
Tiszeker Ágnes szerint azért is jó az új rendszer, mert nincs értelme mindenkinél egyszerre szteroidot, EPO-t, növekedési hormont vagy kobaltot keresni – főleg, mert ez borzasztóan megdrágítaná az így is nagyon drága doppingellenőrzést. A biológiai útlevélbe minden ellenőrzés belekerül, így a vizsgálatok költségei is megoszlanak a különböző szervezetek között.