Rióban harmadszor is bajnok lett az amputált lábú orvosi csoda

Tizenöt évvel ezelőtt csodaszámba ment, hogy Alex Zanardi túlélt egy olyan autóbalesetet, amelyben a vérének hetven százalékát elvesztette. Az olasz pilóta hét újraélesztés és mindkét lábának amputálása után is csak a sportra tudott gondolni: azóta kézzel hajtott kerékpárjával több maratont nyert, teljesített egy Ironman-világbajnokságot, és London után Rióban is paralimpiai bajnok lett.

Napra pontosan 15 éve, 2001. szeptember 15-én szörnyű balesetet szenvedett Alex Zanardi. Az akkor 34 éves olasz pilóta az amerikai CART-sorozat első európai versenyén, a németországi Lausitzringen a 143. körben Hondájával a bokszutcából kihajtva megpördült, és összeütközött a kanadai Alex Tagliani autójával.

Mindkét lába eltört, rengeteg vért vesztett, így kritikus állapotban, helikopterrel vitték a doberlug-kirchhaini klinikára, ahol ugyan

stabilizálták az állapotát, de a lábait már nem tudták megmenteni.

A tragikus baleset 2001. szeptember 15-én a Lausitzringen Forrás: DPA/AFP/Matthias Hiekel

A mentésben részt vevő két orvos, Steve Olvey és Terry Trammell később azt mondta, Zanardinak ötven százalék esélye volt az életben maradásra, miután mindkét combi ütőere elszakadt, és vérének hetven százalékát elvesztette. „Négy vagy öt törés volt a medencecsontjában, ez okozta a vérzést, amely ellepte a máját. Ilyen helyzetben könnyen végzetes lehet a belső vérzés” – mondta Olvey, hozzátéve, hogy a sportolót hétszer kellett újraéleszteni, és tíz, maximum tizenöt percen múlt az élete.

Az orvosi csoda

„A sérüléseimet összevetették egy NASA-tanulmánnyal, amely azt a kritikus pontot vizsgálta, amelyen túl az emberi szervezet nem képes túlélni.

Ezek alapján hivatalosan halott lennék”

– mesélte később Zanardi, akire még mindig orvosi csodaként tekintenek.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Buttner

Az orvosok néhány napig mesterséges kómában tartották, de meggyógyult, sőt egy évvel később, 2002-ben ő indította el a CART torontói, illetve lausitzringeni futamát.

2003-ban speciálisan átalakított autókban kezdett újra versenyezni.

Májusban 13 kört teljesített azon a pályán, ahol a szörnyű balesete volt

– pontosan annyit, amennyi a két évvel korábban rendezett versenyből még hátravolt a karambol előtt. Aztán Monzában ismét a volán mögé ült, és egy speciálisan átalakított BMW-vel a hetedik helyen végzett az Autodromo Nazionale túraautó-versenyen.

Maraton, olimpiai arany, Ironman-vb

2004-ben hivatalosan is visszatért az autóversenyzéshez, 2005 és 2009 között a túraautó-világbajnokságon indult, öt szezon alatt négyszer nyert futamot, kétszer volt második, négyszer harmadik.

Zanardi azonban újabb kihívásokat keresett, így talált rá a kerékpározásra, pontosabban a kézzel hajtható háromkerekű biciklire.

Hasznosítva Forma-1-es pilótaként szerzett tapasztalatát, forradalmasította a háromkerekű biciklizést:

a nulláról épített magának új járművet, sőt, az edzésadatok elemzésére még fedélzeti monitort is készíttetett.

Forrás: Agęncia Estado/Copyright © Agęncia Estado. Todos os direitos reservados/Wilton Junior

Miután a 2007-es New York-i maratonon mindössze négyheti edzés után negyedik lett, 2009-ben be is fejezte az autóversenyzést, hogy az új sportra koncentrálhasson, és az olasz válogatott tagjaként elindulhasson a 2012-es paralimpián.

2009-ben a velencei, 2010-ben a római, 2011-ben pedig a New York-i maratonon győzött, négy éve Londonban pedig előbb H4-es kategóriában, a német Norbert Mosandlt megelőzve a kézzel hajtott kerékpáros időfutamban győzött, két nappal később pedig az országúti versenyen is paralimpiai aranyérmet nyert a dél-afrikai Ernst van Dyk, illetve a belga Wim Decleir előtt. A vegyes váltóban ezüstérmet szerzett.

2014-ben teljesítette az Ironman-világbajnokságot is, a kerékpározáshoz kézzel hajtott biciklit, a futáshoz kerekesszéket használva 9 óra 47 perc 14 másodperc alatt a 272. helyen ért célba.

Ismét érezni akarta az arany ízét

Egyértelmű volt, hogy a 2016-os paralimpián is elindul, nagy álma volt, hogy mindkét számban megvédhesse a címét.

„Az egészet egy hosszú utazásnak fogtam fel, amelynek nyitánya a londoni paralimpiát követő első nap volt. Akkor határoztam el, hogy egy új célt tűzök ki magam elé, és ez Rio lesz. A felkészülés izgalmas évei után azért jöttem, hogy ismét érezhessem az arany ízét” – mondta Zanardi.

2016. szeptember 14.

A 49 éves sportember a 20 kilométeres időfutamot meg is nyerte 28:36.81 perces idővel az ausztrál Stuart Tripp, illetve az amerikai Oscar Sanchez előtt. „El kell ismernem, hogy nehéz volt, amikor az első kör után azzal szembesültem, hogy közel 20 másodperccel lemaradva csak a harmadik helyen állok. De megvolt az alaptervem, és szerencsére a verseny második felében nemhogy nem lassultam, de sikerült sprintelnem a hajrában. 2,74 másodperces előnnyel győzni a szokásosnál is édesebb siker” – mondta diadalittasan.

„Normális esetben sohasem szoktam hálát adni Istennek, mert ő sokkal fontosabb dolgokkal van elfoglalva. De most köszönök mindent, nagyon szerencsésnek érzem magam.

Olyan, mintha az életem egy soha véget nem érő megtiszteltetés lenne”

– nyilatkozta a célba érkezés után.

Forrás: NurPhoto/Mauro Ujetto/NurPhoto/Mauro Ujetto

A balesetem után a legfontosabb kérdés az volt, hogy valaha képes leszek-e egyedül eljutni a fürdőszobába, és tudok-e önerőből pisilni.

Nem ment, segítségre volt szükségem. Akkor ez volt az első számú prioritás. Aztán napról napra sikerült visszaszereznem az irányítást és az erőmet, visszanyertem némi önbizalmat. És most itt vagyok.”