Főiskolai szinten, államilag szigorúan ellenőrzött keretek között képeznek jógaoktatókat, de az országos szabályozást ők is hiányolják. A hazai jógaoktatás szabályozatlanságáról szóló cikkünk folytatásaként bemutatjuk az Európában egyedülálló, akkreditált felsőfokú diplomát adó budapesti jógaképzést, mely a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán zajlik.
Üvegfalú monstrumépület helyett egy szépen felújított, takaros csillaghegyi villában tanítják a jógaoktatókat 2009 óta. A vaisnava jógát képviselik, hirdetik és oktatják, amiben Bengálhoz köthető vallási irányzat és egy rokon szellemiségű himalájai jógatudomány keveredik. Olyan mélységekig tanítják a jógát és annak oktatását, hogy azt egy indiai guru is megirigyelné. Csak a napüdvözletet (ez egy összetett gyakorlatsorozat, mely a jóga minden ágában megtalálható) egy fél éven át oktatják.
Nem csak jógát oktatnak, személyiséget is fejlesztenek
Az ászanagyakorlás a tanrendben kiemelt helyet kap, de külön tantárgyként szerepel a szanszkrit nyelv, a hinduizmus társadalomfilozófiája, a relaxáció és a csakrameditáció, a pránajáma vagyis a légzőgyakorlatok és az anatómia is. Ezek mellett több féléven át oktatják a jógához kapcsolódó elméleti ismereteket, valamint retorikát és kutatásmódszertant is, hogy a leendő jógaoktató minél jobban meg tudja majd állni a helyét tanárként.
„A Magyar Jógaoktatók Szövetsége által ajánlott és követelt 200 órás alapképzéshez képest lényegesen többet tanítunk. Nappali oktatásban például 1500 órát, amiből csak a konkrét gyakorlat 600 óra. Ehhez jön még 210 óra anatómia és fiziológia“ - mondja Medvegy Gergely, az intézmény vezető jógatanára.
Fontosnak tartja, hogy a főiskola által nyújtott átfogó képzés túlmutat a jógán, mint szabadidős tevékenységen, hiszen a tananyagba beleszőtték a személyiség fejlesztését is.Az a cél, hogy ne csak gyakorlati tudományt, hanem az életben megélhető és felhasználható tudást adjunk a hallgatóknak. Nagyon fontos, hogy vallástól függetlenül bárkit szívesen fogadunk, nálunk sem a felvételinek, sem a diploma átvételének nem feltétele, hogy Krisna-tudatú hívő legyen a hallgató“ - teszi hozzá Medvegy Gergely.
Létező probléma, hogy bárki lehet jógaoktató
A főiskola vezető jógatanára és Tasi István adjunktus is egyetért abban a többi jógatípus képviselőivel, hogy szükség lenne egy országos szintű szabályozásra, ami megakadályozná, hogy hozzá nem értők is taníthassanak jógát.
Úgy látják, a jógaoktatók és a gyakorlók is egyre inkább érzik, hogy szükség és igény van egyfajta szabályozásra. „Nekünk nagyon jó, hogy minket elismert az állam, ez folyamatos ellenőrzéssel jár, így pedig nálunk garantált a minőség. Közben viszont továbbra is létező probléma, hogy gyakorlatilag bárki kinevezheti magát jógaoktatónak. Sajnos teljesen gazdátlan területnek számít a jóga, sem a sporttudományokhoz, sem a bölcsészettudományokhoz, sem az egészségmegőrzéshez nem tartozik szorosan. Talán létre lehetne hozni egy új kategóriát jógatudomány néven, ami megoldaná az egész anomáliát“ - mondja Medvegy Gergő.
A populárisabb jóga jóval egyszerűbb megoldásokkal operál
A megoldás érdekében rendszeresen konzultál a főiskola a szövetséggel. Fórumokon, konferenciákon újra és újra előkerül a kérdés, a hivatalos szerveket is próbálják ösztönözni, hogy lépjenek. Ők is látják, hogy van egyfajta széthúzás Magyarországon az egyes jógatípusok hívei között, hiszen mindenki a saját maga által képviselt jógát tekinti az alapnak.Ezért tartanák jó ötletnek, hogy egy kívülálló szereplő fogja át a szerteágazó rendszert egy nem túl szigorú szabályozással. Medvegy Gergely és Tasi István szerint nem lenne olyan nehéz megvalósítani ezt a szisztémát, hiszen a 200 órás alapok nagyjából minden oktatói képzésen működnek.
Szerintük a fő problémát az okozza, hogy a tradicionális ágazatok az alapossághoz ragaszkodnak, a populárisabb jógafajták pedig az egyszerűséghez. E kettő között kellene megtalálni a középutat. Erre a megoldás az lehet, hogy lefektetnék a közös alapokat, majd arra épülve „szakosodnának” az oktatók az általuk képviselt ágazat szerint.
A valódi jóga és a testmozgás között nagy különbségek vannak
A főiskola képviselői azt is látják, hogy a gyakorlók nem nagyon tudnak különbséget tenni a valódi jóga és a testmozgás között. Mint mondják, mindent jógának lehet nevezni, amihez az embernek csak kedve van, a jógaoktatók is korlátok nélkül terjeszthetik meggyőződésüket. Emiatt gyakran összemossák a pusztán mozgásból álló programokat, valamint a meditációt, relaxációt és ászanagyakorlást egyaránt tartalmazó, teljesebb jógát. Azt is elképzelhető megoldásnak tartják, ha egyszerűen különválasztanák a jógapózok gyakorlására épülő mozgásformát a bölcseleti hátteret is bemutató jógától.
A jóga összekapcsolódott az üzlettel
Ugyanakkor a felszínesebb jóga terjedésével, a "fast" jógával alapvetően nincs bajuk. Azt látják, hogy ez is segíti közelebb vinni az emberekhez az igazi jógát.El kell fogadnunk, hogy minden elanyagiasodott, így természetes, hogy a jóga is összekapcsolódik az üzlettel. Nem baj, hogy mondjuk fitneszjógaként lesz népszerű az egész, a lényeg, hogy a gyakorló menjen el, próbálja ki. És ha a látottak, hallottak alapján 100-ból akár csak két ember is el akar mélyedni a jógatudományban, akkor már megérte.” Medvegy Gergely szerint ilyen alapon az egyre népszerűbb "instagram-jóga" is nekik dolgozik. „Nem is nagyon értjük, mitől tombol most ez a jógaőrület a közösségi oldalakon, mindenki jógapózokban lefotózva hirdeti magát.
Aki viszont ért egy kicsit hozzá, az látja, hogy csak egy ászana-szint vagy pedig valódi jóga jelenik meg a fotókon. Az se baj, ha nincs mélysége egy-egy fényképes posztnak. Ha valaki annak hatására kezd el jógázni, hogy látott egy szép lányt bikiniben a tengerparton pózolni, az mindenképp hasznos. Mi ezt nem tartjuk ugyan jógának, de arra jó lehet, hogy felkeltse az ember érdeklődését” - mondja Medvegy Gergő.