Társoldalunk:

Az ország, amelyet meghódíthatnak a magyarok

2017.01.21. 10:53

A világ egyik legszegényebb, legszínesebb és legveszélyesebb országa, ahol csak jobb kézzel esznek, mert a balt tisztálkodásra használják. Nem mellékesen itt tornyosulnak a világ legmagasabb hegyei is. Klein Dávid és Suhajda Szilárd a Magyar Everest Expedíció 2017 keretében idén első magyarként oxigénpalack nélkül mászhatja meg a Mount Everestet, az Origo végigköveti az expedíciót, cikksorozatunk mostani részében Nepált mutatjuk be.

Magyarországról repülővel 10, autóval 75 óra Katmandu, Nepál fővárosa. Az ország Dél-Ázsiában, India és Kína között, a Himalája területén fekszik. Csupán másfélszer nagyobb Magyarországnál, mégis háromszor annyian lakják, mint hazánkat, a becsült népesség 30 millió fő, 51 százalék nő, 49 százalék férfi.

A nepáli hétköznapok

Az ország nagy része a hatalmas hegyek miatt lakatlan, épp ezért a nagyobb városokban óriási a népsűrűség.

Katmanduból látszik a világ egyik legmagasabb hegye, a 8163 méteres ManasluForrás: NurPhoto/Narayan Maharjan/NurPhoto/Narayan Maharjan

Ezekben a városokban rengeteg autó van, a közlekedés az arab országokéhoz hasonlítható, európai szemmel kész életveszélynek tűnhet átsétálni az úton. A taxit, a motort és a riksát használják a legtöbben közlekedésre, utóbbit csak városon belül, kisebb távok megtételére.

Forgalom Katmanduban:

Az országban rendszeresek a földrengések, 2015 áprilisában például egy 7,9-es erősségű földmozgás rázta meg Nepált, Észak-Indiát és Tibetet, összesen 1866 halálos áldozatot követelve. A földrengés a Katmandu-völgyben rengeteg házat a földdel tett egyenlővé, a Himalájában pedig lavinákat indított el. Ez volt az egyik legsúlyosabb katasztrófa Nepálban, 1934-ben még ennél is többen, a New York Times szerint tízezren haltak meg egy 8,1-es erősségű földrengésben.

A 2015-ös földrengés pillanatai:

A világ egyik legszegényebb országa, energiatermelésének 90 százalékát vízierőművek adják. Naponta akár 12-14 óra áramszünet is lehet,  de a vendéglátóhelyeken, szállodákban és üzletekben általában aggregátor használatával ezt megoldják. Az elektromos energiaellátás ugyanaz, mint nálunk (230 V/50 Hz), a konnektorokhoz nem kell átalakító, a csapvizet viszont csak fogmosásra és mosakodásra ajánlják, inni csak palackozott vizet szabad.

A képen egy földrengés után földönfutóvá lett család átmeneti otthona láthatóForrás: AFP/Menahem Kahana

A vécéjük amolyan pottyantós, nem lehúzós, tartozik hozzá egy vödör víz, ezzel kell leöblíteni, és ezzel is szokták megmosni magukat, de csak bal kézzel. Éppen ezért a bal piszkos kéznek számít, és mivel a nepáliak nem evőeszközzel, hanem kézzel esznek, ezért csak jobb kézzel fogják meg az ételt. A tehén szent állat, és bár a turisták miatt marhahúst is lehet kapni a vendéglátóhelyeken, tiszteletlenségnek számít, ha nepáliak társaságában szarvasmarhából készült ételt eszünk.

A tehén szent állat, mindenhol neki van elsőbbségeForrás: AFP/Prakash Mathema

A nők és a férfiak közötti vonzalom kimutatása még a házaspárok esetében sem szokás Nepálban, a helyiek megbotránkoztatónak tartják, ha nyilvánosan puszit ad egymásnak egy férfi és egy nő, ha megfogják a másik kezét, vagy megölelik egymást.

Ugyanakkor az elfogadott, ha két férfi kézen fogva sétál, a nepáliaknál ez nem jelenti azt, hogy vonzódnak egymáshoz.  

A nepáli nép rendkívül vallásos, rendszeresen tartanak vallási fesztiválokat, a nők pedig egy évben többször is elzarándokolnak különböző szent helyekre, például folyókhoz, amelyekben megfürödve imádkoznak férjük és családjuk hosszú életéért.

Nepáli nők készülnek rituális szertartásra a Saali folyónál a Swasthani Barta Katha vallási fesztivál keretébenForrás: NurPhoto/Sunil Pradhan/NurPhoto/Sunil Pradhan

A nepáli férfiak a melegebb hónapokban, amikor hosszabbak is a nappalok, előszeretettel szerveznek falvak közötti bikaviadalokat. Idén januárban Katmandutól 80 kilométerre Talukachandani falu adott otthont az úgynevezett Maghesangranti fesztiválnak:

Van, hogy a bikák egymással küzdenek...Forrás: AFP/Prakash Mathema
...de van, hogy a helyi férfiakkalForrás: AFP/Prakash Mathema

Ebbe az országba utazik el idén Klein Dávid és Suhajda Szilárd. A Magyar Everest Expedíció 2017 keretében első magyarként juthatnak fel oxigénpalack nélkül a világ legmagasabb pontjára, a 8848 méter magas Mount Everestre.

"Először 1999-ben keveredtem el Nepálba, és később Tibetbe, télen - kezdte az Origónak Klein, amikor arra kértük, osszon meg velünk néhány gondolatot az országról. Nem expedíciós hegymászóként, hanem egyszerű csavargóként érkeztem és azonnal lenyűgözött a színes forgatag, az emberek, ízek, színek, hangulatok játékos kavalkádja. Akkor még Nepál hindu királyság volt (ma már köztársaság), ahol különféle népek és vallások férnek meg egymás mellett viszonylag nagy békességben.

Klein Dávid visszajáró vendég NepálbanForrás: Expeditions.hu

Azóta számtalanszor megfordultam az országban: otthon érzem magam Katmandu kaotikusan tekergő sikátoraiban, északon, a hegyi falvak teraszos elrendezésű termőföldjei és legelői között bóklászva, vagy délen, az indiai határ mellett elterülő mocsaras, erdős, krokodilos, elefántos, tartományokban. Szeretem a nepáliakat, fűszeres ételeiket, egyszerű, életvidám multikulturalizmusukat, a földel, a természettel, a bizonytalannal, kialakított hétköznapi intimitásukat, spiritualitással átszőtt, de pózoktól mentes világlátásukat."

A ShishapangmaForrás: Magyar Everest Expedíció
A legkisebb, mégis a legkésőbb mászták meg

A világ tíz legmagasabb hegye közül hét Nepálban található: Lhoce, Makalu, Cs-Oju, Kancsendzönga, Dhaulagiri, Annapurna, Manaszlu. A földön tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcs van, mindegyik Ázsiában, a Himalája és a Karakorum hegyvonulataiban helyezkedik el. A legalacsonyabb nyolcezres hegy a Sisapangma, a Himalája hegységben található. A hegy nevének jelentése tibeti nyelven (si sa szbang ma) „tető a füves síkságok fölött".

A hegy főcsúcsa 8027 méter, a központi csúcsa pedig (Central Peak) 8013 méter magas. A két csúcs között egy hosszú és éles gerinc vezet, ami nagyban megnehezíti a főcsúcs elérését. Eddig csak pár százan értek fel a főcsúcsra, holott a két csúcs között körülbelül egyórányi mászási idő van. A nyolcezres hegyek között a Sisapangma volt az, amit a legkésőbb másztak meg, 1964-ben jutott fel először egy kínai csapat a főcsúcsra.

A magyarok közül a központi csúcsot először 1987-ben sikerült megmásznia dr. Nagy Sándornak és Ozsváth Attilának, ugyanabban az évben még négy magyar jutott fel ugyanoda. A következő sikeres magyar mászásra már többet kellett várni, első magyar nőként Lesták Erzsébet állhatott fel a központi csúcsra 2013-ban, de sajnos az időjárási körülmények nem tették lehetővé, hogy a főcsúcs megmászásával próbálkozzon. A mászást Klein Dávid és Suhajda Szilárd elveihez hasonlóan oxigénpalack nélkül hajtotta végre.

Klein Dávid mászótársa, Suhajda Szilárd az Origónak elmondta, hogy az elmúlt években kivétel nélkül a Karakorumban, tehát Pakisztánban volt expedíciózni, úgyhogy különösen várja, hogy a tőle nem messze fekvő Nepált is felfedezhesse.

Suhajda Szilárd és Klein Dávid először megy közösen NepálbaForrás: Photo:(c)Gergely Besenyei/Photo: Gergely Besenyei

"Pakisztán számomra mindig időutazás is, hiszen az ottani élet merőben más az általunk ismert modern és steril világtól. A helyi kultúra, a vallás, a család szerepe, a közösség fontossága, az ízek és illatok, a közlekedés, az emberek, a klíma, város és vidék egészen rendkívüliek. Mindig csodás élményekkel térek haza, és azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy szüntelen várom, hogy újra és újra ellátogathassak Ázsia eme szegletébe.  Épp ezért nagyon kíváncsi vagyok Nepálra is, hiszen biztos vagyok benne, hogy megannyi színt és élményt tartogat: és mint mindig, a természeti szépség mellett ott vannak az emberélmények is, mely egy utazás legalább olyan fontos részét képezik, mint a látvány, amely elénk tárul. Nepálban alighanem jutni fog mindenből, bőséggel." 

A Magyar Everest Expedíció 2017 márciusában indul, és körülbelül két hónapig fog tartani.

Cikksorozatunk első részében magát az expedíciót és a Mount Everestet mutattuk be: