Az elmúlt 25 év legjobb magyar szereplését még a legnagyobbak is megkönnyezték
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA tokiói nyári olimpiai játékok megannyi emlékezetes pillanatot okoztak a sportrajongóknak világszerte. A magyar csapat az 1996-os atlantai olimpia után először szerzett ismét 20 érmet, de a hat arany, hét ezüst és hét bronzérmen túl is számos fantasztikus eredmény jellemezte a mieink teljesítményét. Most ezek közül elevenítünk fel tízet, illetve az ötkarikás játékok nem magyar érdekeltségű eseményeiből is választottunk ugyanennyit.
1) Az örökkévalóságért küzdő Novak Djokovic óriási csatában kikap Alexander Zverevtől
Eddig egyetlen teniszezőnek sikerült a négy Grand Slam-torna mellett az olimpiát is megnyernie ugyanabban az évben. Steffi Graf még 1988-ban volt képes arra, amihez azóta Novak Djokovic most járt a legközelebb. A szerb klasszis idén rendkívül éretten és fegyelmezetten viselkedett a pályán, ami az eredményein is meglátszott.
Az Australian Openen, a Roland Garroson és a wimledoni tornán aratott sikerei után még esélyes volt a csodára. Tokióba ő érkezett az olimpia legnagyobb sztárjaként, mindenki vele szeretett volna egy-egy közös fotót, amikor összefutott vele a sportolói menzán vagy az olimpiai faluban. A 34 éves játékos olyan sorsolást kapott, hogy az elődöntőig vígan bemasírozott.
Azonban ott jött Alexander Zverev, aki pontosan tudja, hogy mi kell Djokovic legyőzéséhez - verte már meg őt vb-döntőben. Az őrült melegben és hatalmas páratartalomban lejátszott összecsapáson a szerb simán elvitte az első szettet, és ekkor még semmi jel nem utalt arra, hogy kudarcot vallhat. Aztán Zverev 6:3, 6:1-gyel megfordította a meccset, riválisától elvéve a lehetőséget arra, hogy történelmet írjon.
2) Simone Biles drámája
A tornászoknál Simone Biles négyszeres olimpiai és 19-szeres világbajnokként érkezett meg a japán fővárosba. Azonban arra, ami ott történt vele, senki sem számított. Visszalépett a női tornász csapat összetett döntőjétől, mert az első ugrása után, a talajfogásnál rontott.
Korábban még soha nem változott meg ennyire gyorsan a felfogásom arról, hogy a dobogón akarok állni arra, hogy csak haza szeretnék menni, önállóan, mankók nélkül
- nyilatkozta Biles, aki attól tartott Tokióban, hogy ha a rá nehezedő nyomás következtében tovább erőlteti a versenyzést, akkor megsérülhet.
A mentális gondjai elsősorban korábbi masszőréhez kötődtek, akivel kapcsolatban Biles 2018 januárjában vallott arról, hogy őt is szexuálisan zaklatta még gyermekkorában. Hozzátette, a gerendán megnyert bronzérme egy "apró győzelem" volt számára a japán fővárosban.
3) Nem tudták, hogy lehet két aranyérmes is
Megható és sportszerű jelenet zajlott le a férfi magasugrás döntőjében. Az olasz Gianmarco Tamberi és a katari Mutaz Essa Barshim 2.37 méterig minden magasságot elsőre átugrottak, de a 2.39 méterrel már nem bírtak. Ilyenkor általában alacsonyabbra teszik a lécet, és ott döntik el a győzelem sorsát.
Azonban Tokióban nem így történt, mert az egyik versenybíró felhívta az atléták figyelmét egy kevésbé ismert szabályra, mi szerint lehet holtverseny magasugrásban is. Ennek következtében úgy döntöttek, hogy megosztoznak az aranyérmen. Sporttörténelmi és egyben megható pillanat volt, ahogyan a két atléta megbeszélte egymással, hogy nem ugranak többet, és inkább közösen állnak fel a dobogó legfelső fokára.
4) A német öttusázó drámai lovaglása, ami átírja a sportág jövőjét
A női öttusaversenyt a vívás és az úszás után Annika Schleu toronymagasan vezette, amikor jött a lovaglás. egy átlagos lovaglással is könnyed győzelmet arathatott volna, de sehogyan sem bírt lovával. A televíziós közvetítésben látható volt, hogy a belovaglást követően neki se tudott kezdeni a pályának, sírva küszködött azért, hogy egyáltalán rábírja Saint Boyt az elindulásra.
Hasonlóan járt ugyanezzel a lóval korábban a mezőny hátsó felében álló, 2017-ben világbajnok orosz Gulnaz Gubajdullina, aki ugyancsak pont nélkül maradt. A drámai pillanatoknak óriási hatása lett a sportág jövőjére. A Nemzetközi Öttusa Szövetség az elmúlt fél évben nemcsak hogy elgondolkodott a szabályváltoztatáson, de a német lobbinak köszönhetően helyt is adott neki.
A UIPM végrehajtó bizottsága november 4-én hozta nyilvánosságra azt a döntését, hogy a párizsi olimpia után a lovaglás már nem lesz része a sportágnak. Ezt követően nemzetközi tiltakozás indult, több mint 650 öttusázó lemondásra szólította fel a nemzetközi szövetség vezetőit. Itthon a sportág egykori és jelenlegi hazai kiválóságai, olimpiai és világbajnokai nyílt levélben kérték a magyar szövetséget, hogy utasítsa el a UIPM vezetősége által meghozott "abszurd döntést".
Ami aggasztóbb az öttusa számára, hogy az öttusa – a súlyemeléshez és az ökölvíváshoz hasonlóan –egyelőre nem szerepel a 2028-as Los Angeles-i olimpia előzetes programjában, ugyanakkor bizonyos feltételek teljesülése esetén még bekerülhetnek a műsorba. Ha ez nem következik be, akkor könnyen lehet, hogy Kovács Sarolta tokiói bronzérme az egyik utolsó dobogós helyezésünk volt a nagy múltú sportágban.
5) A kubai „hegyomlás" zsinórban negyedszer lett olimpiai bajnok
Mijaín López 2008, 2012 és 2016 után sorozatban negyedszer lett olimpiai bajnok birkózásban. Négy olimpián ugyanazt a versenyszámot MÉG Szilágyi Áronnak sem sikerült, de reméljük ami késik, az nem múlik...
A kubai kötöttfogású birkózó már 39 éves, de úgy gázolt át a 130 kilogrammos súlycsoportban az ellenfelein, hogy azok egyetlen pontot sem tudtak ellene szerezni! Bár Kubában az ökölvívás a nemzeti sport, azért López teljesítményére még a legvérmesebb boxrajongók is csak csettinthetnek.
6) Legyőzték a legyőzhetetlennek hitt judóst
Ami a birkózók között López, az a cselgáncsozók között Teddy Riner. Azonban a francia legenda ezúttal nem tudta megnyerni London és Rio után harmadik aranyérmét a +100 kilogrammosok között, mert meglepetésre a negyeddöntőben kikapott az orosz Tamerlan Bashaevtől.
A francia újságírók nem finomkodtak világsztár sportolójuk váratlan kiesése után, a L'Équipe egyenesen sokként jellemezte címlapján a váratlan eseményt. A judolegenda azért összeszedte magát és a vigaszágról megszerezte a bronzérmet, valamint a csapatversenyben azért „leesett neki" még egy olimpiai bajnoki cím a két korábbi mellé.
7) „Nagy erő, nagy felelősség" – Pókemberek a falon
Kevés sportágat várt e sorok szerzője annyira, mint a bemutatkozó sportágnak számító falmászást. Az olimpia előtt nem sokkal egy promo videó teljesen magával ragadott, amelynek a szereplői olyan sebességgel másznak fel a falra, amit még Pókember is megirigyelne.
Aztán az ötkarikás játékok programját jobban górcső alá véve kiderült, hogy ez az úgynevezett „speed climbing" csak egyike a három kategóriának, amelynek összesített eredményei alapján végül kihirdetik az olimpiai bajnokot. A „lead" és a „boulder" már valamivel gondolkodósabb, mint amikor csak fel kell szaladni a fal tetejére. Messze ez a sportág tetszett nekünk a legjobban, aminek látványossága miatt hosszú ideig helye lehet az olimpiák programjában.
8) Kisgyermekek zárnak a dobogón gördeszkában
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság célja a fiatalok megszólítása volt a gördeszkázás programba emelésével. A résztvevők és Tokióban sikert sikerre halmozó versenyzők átlagéletkora alapján kijelenthető, hogy elérték a céljukat. Az már más kérdés, hogy mennyire fest jó képet az, hogy míg a tradicionális sportágakban 10-20 éveket kell küzdeni azért, hogy valaki olimpiai bajnok legyen, addig gördeszkában két 13 és egy 16 éves „kislány" alkotja a dobogót.
Minden esetre mind a park, mind a street elképesztően látványos trükköket hoztak, amelyek alapján a falmászáshoz hasonlóan szintén abszolút a mai kornak megfelelő sportnak mondhatjuk a gördeszkázást is. Kíváncsian várjuk, hogy Párizsban vajon teljesen új, még fiatalabb arcok lesznek ott a pódiumon, vagy esetleg ugyanazok jutnak el a legmagasabb szintre a trükkjeiket három évvel több gyakorlással tovább fejlesztve.
9) Öt óra gyaloglás után elsírta magát az utolsó célba érkező
Egy-egy nagy városi futóversenyen a győztes mellett mindig az utolsó célba érkező kapja a legnagyobb tapsot. Nem volt ez másként Szapporóban sem, ahol a maratoni mellett a gyaloglóversenyeket is lebonyolították.
Az 50 kilométeres táv utoljára szerepelt az ötkarikás játékok programjában – nem biztos, hogy a helyére érkező 35 kilométeres versenyeket többen fogják nézni –, így az utolsóként a célvonalat 4 óra 53 perc 9 másodperces küzdelem után utolsóként átlépő Claudio Villanueva Flores egyben az utolsó célba érkező is volt a táv ötkarikás történetében.
A búcsúzó versenyszámban egyébként a két magyar induló is jól szerepelt. Helebrandt Máté a 17., Venyercsán Bence a 20. pozícióban zárta 30 fok feletti, rendkívül párás időjárási körülményekben.
10) Francia duplázás kézilabdában, idő előtt visszavonuló orosz világsztárokkal
Franciaország olyat tett kézilabdázásban, amire eddig csak 1976-ban a Szovjetunió, illetve 1984-ben Jugoszlávia volt képes: egyazon olimpián a női és a férfi tornát is megnyerte. Ráadásul ezt úgy tették, hogy egyik nemzeti csapatuk sem számított első számú favoritnak.
A férfiaknál Dánia, Spanyolország és Norvégia is nagyobb eséllyel pályázott a trófeára, de Nikola Karabatic vezérletével végül a gallok nyakába akasztották a legfényesebb medált. A nőknél Norvégia egy hajszállal esélyesebbként vághatott neki a tornának, ám a mumusuknak számító oroszok legyőzték őket a négy között, így végül csak bronzéremmel zártak.
A döntőben a franciák visszavágtak az öt évvel korábbi fináléban őket legyőző oroszoknak. A fantasztikus védekezésük tornagyőzelmet ért, és – apró sarkítással – két orosz világsztár, Anna Vjahirjeva ás Daria Dmitrieva ideiglenes visszavonulását is magával hozta. Mindkét 26 éves játékos szóba hozta a rendkívül sűrű és megterhelő versenynaptárral járó fizikális és mentális fáradtságot, ami miatt erre a döntésre jutottak.
Nem kell sokat várni, hogy ismét olimpiát láthassunk, 2022. február 4. és 20. között jönnek a pekingi téli ötkarikás játékok.
