Robert Karlsson: a golf egyre inkább a sebességről szól


Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huRobert Karlsson 1969. szeptember 3-án született a svédországi Katrineholmban, ahol édesapja, Björn a helyi golfklub greenkeepere volt. Családja a golfpálya közelében élt, közvetlenül a gyakorló green mellett, így Karlsson sok időt tölthetett ott. Ezt a greent később hivatalosan "Robert greenjének" nevezték el, amit egy közeli kőre helyezett tábla is jelez.

Robert Karlsson a hatodik olyan svéd játékos, aki 1989-ben, 19 éves amatőrként mind a négy kört teljesítette a The Open Championship-en, amelyet a Royal Troon Golf Clubban rendeztek.
Első Open szereplésén az utolsó kört a címvédő Seve Ballesterosszal játszotta, és egy 3 méteres putt-tal zárta a versenyt, amivel a második legjobb amatőrként végzett. Ő az egyik legmagasabb golfozó az Európai Turnén a 197 cm-es magasságával. Mint sok vezető svéd golfozó, ő is külföldön él. Korábban Monacóban találta meg az otthonát, de 2010 óta az észak-karolinai Charlotte-ban lakik. A "Champions for Peace" klub tagja, amely egy 54 híres elit sportolóból álló csoport, amely elkötelezett a béke megteremtésében a sporton keresztül.
2016-ban Robert Karlsson támogatta egy European Challenge Tour esemény létrehozását régi klubjában, a svédországi Katrineholm Golf Clubban.
Ez a "Swedish Challenge hosted by Robert Karlsson" nevet kapta. A tornát 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is megrendezték. Karlsson 1991 óta profi golfozó. Ez alatt 12 győzelmet aratott, amiből 11-et a European Touron, amellyel ő és Henrik Stenson tartja a legtöbb European Touron győzelmet elért svéd játékos rekordját. Pályafutása során számos csapatversenyen képviselte Európát és Svédországot, például a Ryder Cup-on és a World Cup-on is. Mostanában a PGA Tour Champions versenyein indul.

„Akkoriban, amikor profi lettem, azt mondogatták, tíz év kell ahhoz, hogy megszokd a szakmát, elérd a csúcsot. Mostanra ez megváltozott. A fiatalabb generációknak sokkal jobbak a lehetőségei, mint nekem voltak, amikor bekerültem a tourra.
Ők már 2015 óta tesztelhetik magukat, kaphatnak technikai tanácsadást, fejleszthetik magukat jó edzőkkel.
Ettől a játék folyamatosan változik. Sokkal több fiatal játékos van már a touron, mint amikor én kezdtem. A sport egyre fiatalodik és a felszerelések is sokkal könnyebben használhatók. Régen, amikor még faütőkkel játszottunk, ha nem találtuk el pontosan az ütő közepét, nem értünk el semmit. A mai ütők már sokkal könnyebben kezelhetők, így nagyobb erővel lehet megütni a labdát, gyorsabb lendületet lehet elérni. A golf egyre inkább a sebességről szól” – kezdte a beszélgetést Karlsson, majd hozzátette, hogy szerinte a golf egy kicsit olyan, mint a tenisz.

„Amikor én felnőttem, John McEnroe és Björn Borg is úgy játszott, hogy az adogatás csak a kezdéshez kell. Ugyanez volt nálunk is. Azt tanították nekünk, hogy a drivert arra használjuk, hogy játékba hozzuk a labdát, aztán majd onnan játszunk tovább.
Mára a driver és a putter a két legnagyobb fegyver lett, a többi ütés pedig csak arról szól, hogy ne hozd magad nehéz helyzetbe.
- Szóval a golfhoz erősnek kell lenni?
- Igen, csak nézd meg a mai játékosokat! Sokkal nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak, és sokkal többet edzenek az edzőteremben, mint a régiek.
- Én úgy tudom, ez Tiger Woods hatása, aki nagy hangsúlyt fektetett az edzőtermi edzésre.
- Részben igen. Ő a kilencvenes évek végén új szintet állított fel és onnantól kezdve minden ebbe az irányba fejlődött. Én is járok edzeni, de mivel már 55 éves vagyok, inkább arra koncentrálok, hogy elkerüljem a sérüléseket. Nálam nem annyira az izomépítés a cél, mint inkább a test védelme. Nem azért edzek, hogy messzebbre üssek, mert 55 évesen már nem fogok messzebbre ütni, hanem azért, hogy ne legyenek fájdalmaim és minél jobb állapotban maradjak.

- Honnan jött „A tudós” becenév?
- Nem igazán tudom, talán Bryson DeChambeau-tól, mindenesetre bóknak veszem. Mindig próbáltam új megoldásokat keresni arra, hogyan fejlődhetnék, sokszor a megszokott gondolkodáson túl is. Ez fontos, mert ha mindenki ugyanazt csinálja, akkor senki sem lesz jobb a másiknál. Tiger azért volt nagy előnyben, mert ő volt a legerősebb. Én nem leszek a legerősebb, de más dolgokkal előnyhöz juthatok, ha másképp közelíthetem meg a játékot.
- Látsz akkor tehetséget a svéd golfban, mint te magad?
- Persze. Ott van Ludvig Åberg, aki a világranglista negyedik helyén áll és szerintem még lesz ennél jobb, hiszen még csak 23-24 éves. Ha jókor van csúcsformában, könnyen világelső is lehet, ő fantasztikus tehetség. Ugyanakkor más játékosaink is vannak, például ott van Jesper Svensson, aki tavaly került a tourba. Bahreinben már nyert egy versenyt, és most Amerikában játszik. de jól szerepelt Hawaiin is, az egyik első versenyén a PGA Touron.
Amikor én profi lettem, nagyon erős volt a svéd golf. Volt egy stabil svéd versenysorozat sok versennyel. Ma nincs ilyen és kicsit drágább lett a játék.
Korábban a svéd touron keresztül be lehetett kerülni a nagy európai versenysorozatokba, de most sokkal gyorsabban kell előrelépni, mert nagyon költséges az időhúzás. Manapság a jó fiatal játékosok inkább egyetemre mennek. Régen 50-50% volt az arány, mert a svéd tourból is meg lehetett élni. Ha Svédországban lakott valaki, az jó út volt Európa felé, de manapság az egyetemek sokkal fontosabbá váltak és ha tehetséges vagy, fizetik a tanulmányaidat is. Ha pedig nem jön be a golf, legalább van egy diplomád. Szóval most ez az irány népszerűbb Svédországban. Az egyetemi pályák is nagyon jók, így sok fiatal játékos innen indul el.

- Miért fontos, hogy itt légy a DP World Tour-on?
- Számomra ez nagyszerű lehetőség és a többi svéd játékossal is szívesen találkozok, de a DP World Tour az európai golfozók számára is nagyon fontos. Ha a világ egyetlen fő golfversenye a PGA Tour lenne, az nagyon nem lenne jó. Szükségünk van az európai tourokra, és ha Ausztrália, Dél-Afrika és Ázsia is ilyen erős golf versenysorozatokkal rendelkezne, az igazán nagyszerű lenne. Rengeteg fiatal szeretné kipróbálni ezt a sportot és karriert építeni belőle. Ha az egyetem után csak a PGA Tour maradna lehetőségként – vagyis vagy az, vagy a semmi –, illetve ha csak egy nagyon drága alternatíva létezne, akkor sok játékos eltűnne a rendszerből.
Ez a golf egyik nagy erőssége: ha valaki igazán tehetséges, ebből meg is tud élni, ami könnyebbé teszi az egészet, mert különben az ember rá lenne szorulva állami támogatásra vagy szponzorokra – ahogyan sok más sportágban, például Svédországban a síelésben.
Ha nem vagy a svéd síválogatott tagja, nagyon nehéz dolgod van, mert az állami támogatás és a szövetségi szponzorok nélkül nem igazán lehet versenyezni, és ott nincs olyan pénzdíj, mint nálunk, ha nem vagy a legjobbak között.
A golf pénzdíjazási rendszere és felépítése segít abban, hogy az ember saját maga alakíthassa a karrierjét.
Egy nyugat-európai golfozó nem függ attól, hogy egy jó edző felfigyel-e rá, vagy hogy egy megfigyelő lát-e benne potenciált, mint például a futballban. Sokkal önállóbb, és szerintem ez nekem is nagyon jól passzolt. Ez a sportág egyik nagy erőssége. Ezért is van annyi pénz benne, mert könnyebben vissza tudjuk adni a támogatóknak.

Tegnap például együtt játszottunk a Pro-Am tornán te és én, a profi és egy amatőr golfozó.
Az Egyesült Államokban ez gyakoribb, különösen a Champions Touron, ahol hetente két ilyen versenyt rendeznek, sőt gyakran egy harmadikat is, bár az opcionális.
A játékosok fizetést kapnak a részvételért. Sok amerikai verseny teljes egészében ezeken a programokon keresztül finanszírozza magát, szóval általában három-négy ilyen esemény is van egy héten, ebből jön össze a pénzdíj, emellett van egy főszponzor is. A Champions Tour nem működne a Pro-Am versenyek nélkül!
Ez egy win-win helyzet, hiszen így vissza tudunk adni a sportnak.
Egy teniszmeccset már nem tudnál csak úgy lejátszani mondjuk Jannik Sinner ellen, mert valószínűleg teljesen megsemmisítene. A golf más: tegnap együtt játszottunk kilenc lyukat, és mindenki jól érezte magát. Amíg ez működik, addig a sportág is fennmarad, hiszen a pénzt folyamatosan visszaforgatjuk.