Homestead-Miami a pálya, amely igazán kihozza a pilóták egyéni képességeik, miközben jelentős szerepet kap az autók tökéletes beállítása és a makulátlan stratégia. Ezen az oválon dőlt el a bajnoki cím 2002 és 2019 között és egyre inkább úgy tűnik, hogy akár már 2026-ban visszatérhet Miami mellé a sorozat zárófutama. Az élről a kiváló formában lévő Alex Bowman indulhatott, az előző futamon diadalmaskodó Josh Berry a második pozícióból rajtolt, de azért néhány váratlanabb név is helyet kapott az első tízben: Nemechek, Gragson és Briscoe sem feltétlenül azok a versenyzők, akiket ennyire előre vártunk. Kicsivel több, mint 8 kör kellett ahhoz, hogy Ryan Blaney átvegye a vezetést, ezt követően pedig a gumistratégiák szolgáltatták beszédtémát.
Larson úgy ügyeskedett, hogy a szakasz végéhez közeledve 8-9 körrel frissebb abroncsai voltak, mint az élen haladóknak.
Christopher Bell megpörgése hozta az első sárga zászlót, ami Blaney számára volt igen rossz hír, hiszen ő tetemes előnyt tudott kiautózni az élen. Az újraindítást követően egy pillanatig úgy tűnt, hogy Boweman az élre tud állni, de Blaney visszaverte a támadást és hiába közeledett folyamatosan, előzni már nem tudott. Az viszont látszott, hogy ugyan Blaney autója hosszú etapon kimagaslik a mezőnyből, a rövidebb szakaszokon azért akadhatnak majd kihívói. Az igazi káosz viszont nem a pályán, hanem a boxutcában kezdődött. Az első szakasz utáni kiállások során, az egyébként remek pozícióban lévő Team Penske összeomlása elkezdődött. Túl jól is nézett ki az, hogy mind a "négy" Penske pilóta a legjobb tízben van, ezért Logano úgy döntött, hogy saját magát és Josh Berry-t is egy kicsit hátrébb sodorja.
Hocevar csapata úgy döntött, hogy meghúzzák a váratlant, kint maradtak a pályán használt kerekeken, ezzel sikerült is az élre állnia a 77-es autónak. Az indítás pillanatában aztán sorra mentek el mellette a friss abroncsos vetélytársak, de kisebb meglepetésre el tudta állítani a vérzést és a hatodik hely környékén megvetette a lábát. A második etap végéhez közeledve megint azok jártak jól, akik egy kicsit eltérő gumistratégiát választottak. Közéjük tartozott Larson és Hamlin is, akik 4 körrel a vége előtt érkeztek meg a vezető Ryan Blaney-re frissebb abroncsokon és gyakorlatilag egyszerre előzték meg a futamot eddig a pontig domináló versenyzőt. A szakaszt Hamlin nyerte bár még az utolsó métereken is nagy harc volt közte és Larson között.
A zárószakasz egy igazi durranással kezdődött, Bubba Wallace állt az élre 12. kör megtétele után és felbukkant a tízben Chris Buescher is némi meglepetésre. Blaney a kiállást követő visszaesést hamar le tudta dolgozni, rohamtempóban közeledett a Wallace-Larson duóra, minden jel arra utalt, hogy ha egy hosszú zöld zászlós időszak következik, akkor ismét az élre tud állni.
Ekkor jött a dráma, Blaney motorja felrobbant, az elmúlt három futam során már másodszor, ezzel a Penske egy újabb remek alkalmat szalasztott el a győzelemre.
"Semmilyen figyelmeztető jel nem volt. Amikor az egyenesben teljes gázt adtam, egyszerűen megadta magát. Szívás...Bizakodóak maradunk, a jó hír, hogy hétről-hétre gyors autókat hozunk, ennél többet nehéz kérni" - mondta a futam után.
Hiába indult Larson az élről a takarítást követően, hamarosan a negyedik helyen találta magát egy pozícióval Hamlin előtt, míg az élen Wallace és Bowman csatáztak a vezető helyért. Larson 16 körrel a vége előtt gyújtotta be a rakétákat és hiába volt mindenki azonos stratégián, ismét úgy tűnt, hogy a Hendrick Motorsports pilótájának sokkal frissebb abroncsai vannak. Amit az 5-ös bemutatott az utolsó körökben, azt nem lehet máshogy jellemezni, mint egy mesterkurzus a vetélytársaknak. Rajta kívül senki más nem tudott olyan eredményesen autózni milliméterekre a fal mellett, még ha ez azzal is járt, hogy legalább háromszor festéket cserélt a fallal. Tízzel a vége előtt már érezni lehetett, hogy Larson utol fogja érni Boweman-t, sokkal jobban tudott kigyorsítani a kanyarokból és az utolsó 6 körön belül végzetes hibába kényszerítette riválisát.
Ezt elrontottam. Láttam az 5-ös autót közeledni (Larson) és megpróbáltam többet mozogni, az előzés előtt pedig nekicsaptam a kocsi oldalát a falnak - nyilatkozta a futam utáni interjúban.
Ugyan Boweman nagyot hibázott, de még enélkül is csak idő kérdése volt, hogy Larson elmenjen mellette, így összességében azért nincs ok a panaszra, a második helyen zárta a futamon. Volt számos pozitív meglepetés is, a Spire annak ellenére is a legjobb tízben tudott végezni Haley révén, hogy a legerősebb autójuk, Carson Hocevar elektronikai hiba miatt volt kénytelen kiállni. Chase Briscoe negyedik helyével végre megmutatta, hogy képes lehet futamgyőzelemért harcolni, de Buescher és Preece helyezése is megsüvegelendő. Daniel Suárez számára ez a hétvége is kudarcként zárult, egy teljesen korrekt helyezést dobott el azzal, hogy önhibájából megpördült a boxutcában.
A nap nyertese: Chase Briscoe
A Daytona 500-at leszámítva Briscoe teljesítménye várakozáson aluli volt, hatalmas szüksége volt a fiatal versenyzőnek egy jó eredményre, ezt pedig le is szállította Miami-ban.
A nap vesztese:
Ryan Blaney nem először rendelkezett a futam megnyerésére alkalmas autóval, de a sors megint közbe szólt. A verseny jelentős részén ő volt a leggyorsabb és a motorhibát megelőzően is zárkózott az élmenőkre. Még hosszú a szezon és a balszerencsék sorozata mellett is elképzelhetetlen, hogy Blaney ne nyerjen futamot 2025-ben.
Értékelés: 10/6,8
Az első szakaszban lényegében csak a sárga zászló miatt voltak izgalmak, a második szakasz inkább a gumistratégiáról szólt, zárásul pedig jött a Blaney-dráma és Larson mesterkurzusa. Voltak jól kinéző manőverek és kifejezetten élvezetes nézni, ahogy egyes versenyzők milliméterekre haladnak a fal mellett. A boxkiállások is okoztak kavarodást, a megszokottnál gyakrabban. Jobb volt, mint Vegas, de Phoenix összességében egy izgalmasabb futam volt, így a kettő közé kerül.
Eddigi lista:
A következő futam: március 30., 21:00, Martinsville Speedway